• Anyás-Apás

Nem vett komolyan és kigúnyolt az orvos a kövérségem miatt

Egy fiatal nőnél mindössze 27 évesen diagnosztizáltak előrehaladott vastagbélrákot. A diagnózis önmagában is elég megrázó, de diagnózisig vezető út is hihetetlenül felkavaró. Mielőtt Amanda Lee megtudta volna, hogy rákos, hónapok óta hasi görcsökkel küzdött, nem tudott enni, és fogyott is. Ám amikor végre sikerült időpontot kérnie egy gasztroenterológushoz a fájdalmai miatt, az orvos nem tett egyetlen lépést sem a diagnózis felé, ám nem feledkezett meg arról, hogy a nő kövérségén élcelődjön.

Útját a TikTokon dokumentálta, és története sok kommentelő fejében visszhangra talált – különösen a nők körében. Miért? Mert a nők azok, akiket gyakrabban ér megszégyenítés az egészségügyi ellátás során testalkatuk, külső kinézetük miatt. A nőket nagyobb mértékben stigmatizálják a testsúlyukkal kapcsolatban a rendelőben.

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Lee az év elején első TikTok videójában osztotta meg történetét: amikor beszámolt orvosának arról, hogy olyan erős hasi fájdalmai vannak, hogy ez akadályozza az evésben, az orvos így reagált:

„Talán ez nem is olyan rossz dolog.”

A nő elmondta orvosának, hogy még az almaszósz evésétől is fizikai fájdalmai vannak. Állítása szerint orvosa azt sugallta, hogy az, hogy nem tud enni, számára „áldás”. Később az orvos számon kérte tőle, miért tűnik úgy, mintha nem is figyelne az orvos szavaira.

„Azt válaszoltam neki, hogy egyelőre még nem tudtam felocsúdni abbéli meglepetésemből, hogy ön szerint teljesen rendben van, ha éhezem. Mire az orvos még rá is tett egy lapáttal: ne haragudjon, de tényleg nem tűnik alultápláltnak.”

Később az orvos megjegyezte, hogy sajnálja, hogy a beteg csak azért dönt úgy, hogy más orvost keressen, mert nem érti a viccet és a humort.


Végül az orvos elutasította, hogy bármilyen vizsgálatot kérjen, ehelyett felírt neki egy húgyúti fertőzésre való gyógyszert, holott valójában semmi ilyenről nem volt szó. Érthető módon Lee teljesen összetört. A találkozó után sírva ült az autójában, és az élményt egy TikTok-videóban osztotta meg, amelyet már több mint félmillióan láttak.


Egy orvosnő aztán komolyan vette a problémát, és a vastagbéltükrözés kiderítette a valódi okot. A fiatal nő még azt is elmondta, hogy egészségügyi ellátása során több orvosnál és nővérnél és azt tapasztalta, hogy azért nem foglalkoztak panaszaival, mert úgy vélték, hogy „túl fiatal” ahhoz, hogy rákos legyen, ehelyett inkább „rossz táplálkozását” és kövérségét okolták gyomor- és bélrendszeri problémáiért.


Lee most használja TikTok platformját, hogy másokat is arra bátorítson: álljanak ki az egészségük és a testük mellett, mert a testsúly miatti megbélyegzés és megengedhetetlen bánásmód sokakat sújt az egészségügyi ellátás rendszerében, és mert ha ők nem állnak ki magukért, akkor senki nem fogja megtenni helyettük. Hangsúlyozza, hogy a megbélyegzés és diszkrimináció főként a nőbetegeket érinti, és hogy az ő története sajnos egyáltalán nem számít kuriózumnak.


A testsúly-stigmatizálással kapcsolatos kutatások és tanulmányok igazolták, hogy a fenti történet nem egyedi: sok orvosban és más egészségügyi dolgozóban erős negatív attitűdök és sztereotípiák élnek az elhízott emberekkel kapcsolatban, melyek sokszor befolyásolják a túlsúlyos vagy elhízott betegek számára általuk nyújtott ellátásokat. Tanulmányok azt mutatják, hogy kellemetlen tapasztalatok birtokában a túlsúlyos betegek sokszor valós egészségi problémáikkal is vonakodnak orvoshoz fordulni, mert bizalmatlanok és el akarják kerülni a testsúlyuk miatti elítélő megjegyzéseket és rossz bánásmódot. A jelenség tehát létezik és valós, és akár veszélybe is sodorhatja a túlsúlyos és elhízott betegeket.


Kihez fordulhatok, ha úgy érzem, hogy az egészségügyi ellátás során sérelem ért?

Ezzel kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) oldalát idézzük:

Ha úgy érezzük, hogy az egészségügyi ellátás sérelmes volt a számunkra, különféle jogi eszközökkel élhetünk. Ezeknek az a céljuk, hogy a bennünket ért sérelmet valamilyen módon orvosolja. Van köztük olyan, ami inkább arra való, hogy az ellátás közben felmerülő konfliktust oldjuk meg, és olyan is, ami jogi szakértelmet igénylő, hosszabb eljárás.


A betegjogi panasz és a betegjogi képviselő

Ha az ellátás valamiért sérelmes a számunkra, például nem jutunk megfelelő kezeléshez, vagy úgy érezzük, megsértik a betegjogainkat, sokszor az a leghatékonyabb, ha a kórházi osztály vagy az intézmény vezetőjéhez fordulunk közvetlenül. A konfliktusok nagy része személyes egyeztetéssel elsimítható.


Ha ez nem vezet eredményre vagy valamilyen rendszerszintű problémára szeretnénk felhívni a figyelmet, betegjogi panaszt nyújthatunk be. Ezt az írásos panaszt az intézmény vezetőjének vagy fenntartójának juttassuk el. A címzett köteles kivizsgálni, és az eredményről értesíteni. Igaz, a tapasztalatok szerint a panasz ritkán vezet konkrét eredményre.

Felkereshetjük a betegjogi képviselőt is. Minden kórházban van ilyen, bár általában szűkres zabott ügyfélfogadási idővel fogadja a panaszosokat. A telefonszámát azonban közzéteszik, nyugodtan kereshető telefonon is. A betegjogi képviselő feladata, hogy jogi tanácsokkal lásson el minket a panaszainkat illetően, és adott esetben, meghatalmazásunk alapján, el is jár az ügyünkben. Fontos szempont, hogy a panaszunkat anonim módon is megtehetjük.


Ezen kívül további lehetőség is rendelkezésre állnak, az elszenvedett sérelem típusától függően: hatóságnak küldött panasz, kártérítési per, alapvető jogok biztosa (ombudsman) és Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság. Ezekről itt olvashatsz bővebben.


Fotó: Dreamstime


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Betegjogok – valóban léteznek, vagy csak szeretnénk, ha léteznének?

Anyaként éreztem, hogy baj van, de az orvosok nem hittek nekem

Cukorbetegségben meghalt a hároméves kislányom

Kórházban voltunk a beteg gyermekemmel – a te történeted

Kétszer cserélték össze a babámat a kórházban!

Jézusmária, leesett a baba! – mit tegyek?

Te táncra perdülnél a gyermeked betegágya mellett? – az RSV-ről

Ötujjas szabály − ezt tedd, ha a gyerekhez mentőt kell hívni!

Ezt soha ne tedd, ha vérzik a gyerek orra!

„Nem pereskedni, hanem segíteni akarok!”

Az orvosok megnyugtattak, pedig méhtestrákom volt


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

0 hozzászólás