• Anyás-Apás

Betegjogok – valóban léteznek, vagy csak szeretnénk, ha léteznének?

Az orvos-beteg közötti bizalom lehet az alapja, hogy mindenki felkészülten és a legnagyobb erővel küzdhesse le a betegséget, ez azonban ilyen helyzetben különösen nehéz. Éppen ezért is fontos kérdés, hogy mik lehetnek jogos panaszaink és mik azok, amiket a különösen kiélezett helyzetben csak annak érzünk.

Bodnár Ágnes, az Intima.hu betegjogi szakértője segít eligazodni ebben a kényes témában február 11-én, a Betegek Világnapján.

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Leggyakoribb panaszok az ellátás során

„A leggyakoribb panasz a hosszú várakozási idő a szakrendeléseken, valamint az, hogy az ellátás nem érkezési sorrendben történik, de ennek okáról a várakozók nem kapnak tájékoztatást. Egy másik tipikus gond, amikor valakinek két hónap alatt sem sikerül telefonon időpontot kapni, mert a megadott szám vagy mindig foglalt, vagy nem veszi fel senki. Ezek azok az esetek, amit mindenképp jelezni kell az osztály vagy az intézmény vezetőjének.
Gyakoriak az orvosok, szakdolgozók hangnemével, bánásmódjával, stílusával kapcsolatos panaszok is. Ilyenkor ezt lehetőség szerint írásban jelezzük a rendelést vagy az osztályt vezető főorvosnak, kérve az intézkedését, például egy személyes békítő beszélgetést, egy bocsánatkéréssel. Amennyiben nem történik megfelelő intézkedés, úgy az intézmény vezetőjéhez kell fordulni írásban.
Rendszeres panasz, hogy a szakrendelésen a beteg jelenlétében az orvosok magánbeszélgetéseket folytatnak telefonon, de akár személyesen is. Vannak esetek, amikor sérül az orvosi titoktartás, mert nem kompetens személy is jelen van a vizsgálat során. Ahogy sajnos az is jellemző, hogy az orvos nem ad megfelelő tájékoztatást, nem kommunikál a betegével, vagy nem a beteg számára érthető módon értelmezi a tüneteket, nem indokolja meg miért és milyen vizsgálatokat kell elvégezni, nem magyarázza el a betegség lényegét, nem tájékoztatja betegét a terápiás lehetőségekről.
Valamennyi ilyen eset már a bizalmat is rombolja, így akár orvost is válthatunk. Mert ehhez bármikor jogunk van”

– mondja a betegjogi szakember.


Egy másik kérdés, ami nem feltétlenül az orvos személyéhez kötődik, az a kezelésekhez való hozzáférésben lévő esélyegyenlőtlenségek vagy az összehangolatlanság, a zavaros betegutak.

A panaszokkal sok intézményhez, hivatalhoz, szervezethez fordulhatunk, de első körben kórházi vizsgálatot kezdeményezzünk, amelyet írásban kell megtenni az intézmény vezetőjénél, ehhez kérhetjük a betegjogi képviselő segítségét is. Ő segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását. Akár a panaszostól közvetlen, akár a betegjogi képviselő által írásban benyújtott panaszra az egészségügyi szolgáltató köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban válaszolni, kivéve, ha a panasz orvoslásához más szerv, vagy hatóság megkeresése szükséges. Ebben az esetben 60 nap az ügyintézési határidő, de erről a panaszost értesíteni kell.

Az intézmények listája és a teljes cikk IDE kattintva olvasható!


Szakértő: Bodnár Ágnes, betegjogi szakértő Forrás: Intima.hu

Fotó: Unsplash


Ezek is érdekelhetnek:

Anyaként éreztem, hogy baj van, de az orvosok nem hittek nekem

Cukorbetegségben meghalt a hároméves kislányom

Kórházban voltunk a beteg gyermekemmel – a te történeted

Kétszer cserélték össze a babámat a kórházban!

Jézusmária, leesett a baba! – mit tegyek?

Te táncra perdülnél a gyermeked betegágya mellett? – az RSV-ről

Ötujjas szabály − ezt tedd, ha a gyerekhez mentőt kell hívni!

Ezt soha ne tedd, ha vérzik a gyerek orra!

„Nem pereskedni, hanem segíteni akarok!”

Az orvosok megnyugtattak, pedig méhtestrákom volt


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

0 hozzászólás