• Anyás-Apás

Veszélyes is lehet, ha a nagyi nem jól tudja

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy közvetlen testi és lelki veszélyben van az a gyerek, akit a nagyszülei gondjaira bíznak, de könnyen meglehet, hogy a nagyi korában hatásosnak bizonyult vagy csak annak vélt módszerek ma már nem biztonságosak, túlhaladottnak vagy akár ártalmasak is lehetnek.

Szerintem mindenki tud olyan „jó” tanácsot idézni friss anyukás vagy apukás korából, amikor a család idősebb tagjai – természetesen pusztán segítő szándékkal – olyan tanácsot adtak egy-egy probléma megoldására, amitől még a mégoly tapasztalatlan kismamának vagy kispapának is égnek állt a haja, de legalábbis azonnal gyanakodni kezdett, hogy ezt talán ma már mégsem kéne kipróbálni a gyakorlatban.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Gondoljunk csak például arra a tanácsra, hogy enyhíti a baba fogzási nyűglődését, ha az ínyét bekenjük egy kis jófajta pálinkával. Most azonban három vizsgálat szerzői is arra figyelmeztetnek, hogy akár veszélyes is lehet, ha ezeket a messzi múltból felidézett módszereket nagyszülők a gyakorlatba is átültetik, amikor az unokák az ő gondjaikra vannak bízva.

„A nagyszülők pótolhatatlan szerepet töltenek be az unokák életében, ismereteik, életmódjuk, mentális és testi állapotuk számos kockázatot rejt

– figyelmeztetnek az egyik kutatás szerzői. A nagymamák és nagypapák jellemzően – és némiképpen érthető módon – nem igazán naprakészek a legfrissebb gyermekorvosi szakmai ajánlások terén. Aggasztó volt például, a nagyszülők többsége nem tudja, hogy a baba számára a háton fekvő helyzet a legbiztonságosabb alvási pozíció. Egy 636 nagyszülő megkérdezésével végzett felmérésben a válaszadók csaknem fele úgy hitte, hogy a jeges fürdő megfelelő módszer a magas láz lehúzására. A valóság ezzel szemben az, túlzottan hideg fürdő túlságosan lehűti a baba testét, azaz hipotermiát okozhat. Ehelyett a hűtőfürdő megfelelő módja a kellemesen meleg fürdővíz fokozatos lehűtése hűvösre – ha egyáltalán, hiszen a gyermekorvosok többsége javasolja hűtőfürdőt, sőt a legkorszerűbb szakmai ajánlások szerint a gyermek lázát sem kell csillapítani akkor, ha a gyermek nincs elesett állapotban, szemmel láthatóan viszonylag jól érzi magát.


A probléma áthidalására szakemberek tanfolyamok szervezését javasolják a nagyszülők számára, mielőtt az unokák „őrzésére” vállalkoznának. Ebbe természetesen szakembereket (gyermekorvosokat, védőnőket, pszichológusokat stb.) is ajánlatos bevonni, hogy a nagyszülők megismerhessék a legkorszerűbb módszereket és elveket.


Ezt mondják a szakemberek. Én pedig azt mondom, hogy addig is, amíg ilyen tanfolyamok nálunk is megvalósulnak, a legegyszerűbb, ha a szülők és nagyszülők kommunikálnak egymással. Méghozzá eredményesen kommunikálnak. Azaz mi, szülők, mielőtt a gyerekeket rábízzuk a nagyikra, osszuk meg velük a legfontosabb infókat, elvárásokat. Azonban nemcsak a fiatalabbak oldaláról szükséges a nyitottság, az alkalmazkodás és a kompromisszumkészség, hanem a nagyszülők részéről: hiszen szerencsés az a szülő, aki még nem tapasztalta meg, hogy bármilyen szép szóval kérjük is őket, a nagyik csakazértis a saját fejük – azaz adott esetben a régmúlt nevelési elveik és módszereik – után mennek, amolyan „nekem ne mondja meg senki, mit és hogyan csináljak, egy (két, három, négy... sok) gyereket már felneveltem, és ők is felnőttek” alapon.

Babának tejbe áztatott kenyeret, égési sebre zsírt?

Végül összeszedtem pár idejét múlt módszert, melyek azonban még ma is élhetnek a nagyszülők fejében. Most nem olyan, egyértelműen káros módszerekre gondolok, mint hogy egykor egy kis mákfőzettel vagy tömény alkohollal „ringatták álomba” a nyűgös babát.

De például még ma is meglepően sokat hiszik azt, hogy az égési sebre egy kis zsírt kell kenni. Holott a valóságban semmilyen – még egyszer mondom: semmilyen! – anyagot nem szabad a sebre kenni. Ha a gyerek megégette a kezét, akkor az égett testrészt kb. 10 percre hideg (nem jegyes!) folyóvíz alá kell tartani, hogy a terület lehűljön, így ne következzen be a már egyébként is károsodott szövetekben további hőkárosodás.


Az Anyás-Apás nagyszülőkkel foglalkozó cikkeiért ide kattints!


A másik neuralgikus pont a biztonságos alvási körülmények megteremtése lehet. Nemhogy a nagyszülők, de a fiatalabbak közül is sokan nem tudják, hogy a háton fekvő helyzet a legbiztonságosabb a fulladás és a bölcsőhalál megelőzése szempontjából. Sok nagyi millió puha párnával igyekszik a lehető legkényelmesebb alvási körülményeket megteremteni az ő szeme fényének, nem tudva, hogy a babák számára a viszonylag kemény matrac nem kínzóeszköz, hanem a biztonság záloga, amihez elegendő egy könnyű takaró. Párnára, dunnára, ilyen-olyan rácsvédőre, plüssállatkára és egyéb pihepuha ez+azra semmi szükség a kiságyban.


Régebben szokás volt, hogy anyatej hiányában tehéntejbe áztatott kenyeret adtak a babának csócsálni. Ez is helytelen, egyrészt a kenyér állaga és gluténtartalma miatt, másrészt a kisbabák szervezete nem tudja feldolgozni a tehéntejet sem, sőt fokozza az allergia kockázatát is.

Nálatok van olyan vitás pont, amiről mást gondoltok ti és mást a nagyszülők?

Forrás: AAP

#nagyszulok #nagymama #nagypapa


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Anyád ósdi nézeteket vall? Mégis inkább rá hallgatsz?

Az anya, aki kitiltotta a nagymamát a szülőszobából

Nagyszülői puszi – csak engedéllyel

Gyakori konfliktushelyzetek az anyóssal és apóssal: hogyan oldjuk meg?

Anyák és nagymamák szülés közben – gyönyörű fotókon

Az engedékeny nagyik felelősek a gyermekkori elhízásért

A gyerekek álljanak a buszon vagy az idősek?

Legtöbbször a gyereken veszekszünk az anyósékkal

Szívem, az anyám is végignézi a szülésedet, ugye nem baj?


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás