Spóroljunk-e a napvédelem árán?
Tegnap megosztottam az Anyás-Apás egy régebbi cikkét a Facebook-oldalunkon, melyben egy influenszer anyukáról írtunk. Alice Bender arra a kérdésre, milyen naptejet javasol gyerekek számára, illetve ő maga melyikkel keni kilenc hónapos gyereke bőrét, az alábbi legalább annyira lakonikus, mint döbbenetes választ adta: „Semelyikkel. A legtöbb naptej durva kemikáliákat tartalmaz. Durva kemikáliák + napfény = rák.”
A cikkhez alig egy nap alatt csaknem 300 hozzászólás érkezett. Amellett, hogy arra biztatlak, hogy ha eddig nem olvastad, akkor most kattints erre a régebbi cikkre, melyben hasznos tanácsokat találsz a napvédelemre, néhány jellemző kommentből válogattunk. És a végén azt is elárulom, milyen aktuális hírről jutott eszembe, hogy most, a nagy melegek beköszöntével érdemes lenne ismét beszélni a napvédelemről.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Örvendetes volt, hogy a többség tisztában van a napsugárzás elleni védelem fontosságával és a napégés veszélyeivel. Többen írták, hogy amellett, hogy jó minőségű – lehetőleg fizikai – fényvédő készítménnyel védik gyermekeik bőrét, arra is figyelnek, hogy a kicsikkel a legveszélyesebb időben (délelőtt 11 és délután 3 óra között) ne menjenek a tűző napra. Bár az UV szűrős gyermekruhák vásárlása nem olcsó mulatság, sokan áldoznak erre. A többség tudja azt is, hogy az árnyék sem jelent teljes védelmet a káros sugarakkal szemben, a szórt sugárzás miatt. A napvédő készítmények mellett (is) voksolók többsége azon a véleményen van, hogy ezen nem szabad spórolni, ezért inkább a minőséget és a védőképességet, mintsem az árat nézik, amikor ilyen termékeket vásárolnak.
Árérzékenyek úgy is lehetünk a vásárlás során, hogy az ne menjen a minőség rovására. Kitti például figyel az akciókra és olyankor szerzi be az egész szezonra a szükségleteket, és ügyel a lejárati időre is, így akár a következő évben is el tudják használni, ami nyár végén megmarad a flakonban:
„Nagyon drága, de mindig úgy szoktam, hogy amikor leakciózzák, akkor veszem meg a jövő évit. Nézem a lejárati idejét, természetesen. Még most is a tavalyit használjuk, augusztusig jó, de egyébként felbontástól számítva egy évig.”
Ingrid ismer olyan tehetős családot, ahol nem az anyagiak miatt nem kennek a szülők naptejet sem magukra, sem a gyerekeikre, mert szerintük a bőrnek nincs szüksége segítségre a napsugárzás elleni védelemhez, mert megoldja azt külső beavatkozás nélkül. Ami nem az egyetlen nagy butaság abban, amint gondolnak a kérdésről, emígyen:
„Nekem volt egy ilyen család ismerősöm. Három gyerekük volt, sok pénzük, éppen hajóztunk nyáron. Ők is azt mondták, mikor én használtam magamon, hogy ők soha nem használnak, a gyerekeik se kapnak soha, mert ők károsnak gondolják a napvédő szereket. Szerintük az tele van minden szarral, és hogy többet árt, mint használ, különben is a bőrünk tud védekezni a nap ellen magától. Hát én csak ott ültem a naptejjel a kezemben. És azt is mondta az anyuka, hogy az is bizonyítja ezt, hogy nem kell, hogy soha nem szoktak leégni.”
Nikolett ismerősei szerint régen se volt naptej, mégis túlélte az emberiség (aztán vagy túlélte, vagy nem, nem is szólva a mára már ementáli sajt módjára szétlyuggatott ózonrétegre):
„Sajnos van, aki a tűző napra viszi a gyereket vagy a napon játszik, és jönnek a szöveggel, hogy régen se vót naptej... Ja csak régen nem volt ekkora az UV sugárzás. Nálunk ma 29C° lesz. Reggel voltunk és késő délután megyünk még ki, amikor nincs annyira meleg már.”
Pedig a melanóma (festékes bőrrák nem vicc), ahogyan Vivien is írja:
„Soha nem jutna eszembe ezen spórolni. A melanóma nem játék vagy vicc. És igenis szükséges kenni a babákat is, illetve magunkat is!”
Mónika ennél sokkal sarkosabban fogalmaz a napvédelem szükségességéről és a melanóma kockázatáról, de sajnos nagyon is igaza van:
„Az összes elmeháborodott, aki nem keni a gyerekét, nyugodtan írhat nekem, ha szeretne, szívesen elmesélem, milyen a bőrrák. Az 5 éves túlélésre kapott 85% esély…”
Erika is így gondolja, és erre nem sajnálja a pénzt, egyszerűen nem mérlegelés tárgya, hogy szükséges-e vagy sem:
„Nincs olyan, hogy túl drága a gyerekekre a napvédelem, kell és pont. Önmagában nem csodaszer, csak kiegészítése az ésszel napon levésnek, de kell.”
További kommenteket itt olvashatsz:
Lehetne olcsóbb a napvédelem?
Onnan jutott eszembe szóba hozni a témát (azon kívül természetesen, hogy végre itt a nyár), mert olvastam egy brit kampányról, melyben a napvédő készítmények általános forgalmi adójának (az áfának) eltörlését javasolják. Azért, hogy életeket lehessen menteni – írják a felhívásukban.
Rákellenes jótékonysági szervezetek, parlamenti képviselők és bőrgyógyászok felszólították Jeremy Hunt kancellárt, hogy törölje el a 20 százalékos adót – amelyet annak idején még az uniós jogszabályok eredményeként vetettek ki.
A túl sok napsugárzás a bőrrák egyik fő oka, amely évente 2300 elkerülhető halálesetet okoz az Egyesült Királyságban. A Melanoma Focus jótékonysági szervezet kutatása szerint azonban a brit felnőttek fele úgy véli, hogy a naptej – amely jelentősen csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát – túl drága, és minden tizedik felnőtt egyedül a költségek miatt nem használ napvédő terméket.
Mabs Chowdhury professzor, a Brit Bőrgyógyászok Szövetségének elnöke a következőket mondta:
„A napvédő krém vagy tej az egyik legfontosabb eszköz, amely a bőrrák ellen rendelkezésünkre áll. A magas fényvédő faktorú napvédő termékek áfájának eltörlése valóban nagy változást hozhatna.”
Sőt néhány bőrgyógyász egészen odáig megy, hogy a naptejeknek ingyenesnek kellene lenniük, hogy mindenki megengedhesse magának a használatukat. E termékek borsos árát látva attól tartanak, hogy a rosszabb anyagi körülmények között élő családok eleshetnek a védelemtől.
Úgy tűnik, hogy a nagy multik egyre inkább felismerik a napvédelem jelentőségét. Ezt jelzi, hogy a Tesco nagy-britanniai üzleteiben 2021-ben teljesen magára vállalta a naptejek áfájának költségét, ezzel eddig több mint 1 millió fontot hagyva a vásárlók pénztárcájában. Ugyancsak az Egyesült Királyságban a Superdrug üzletlánc az év végéig 20 százalékkal olcsóbban adja az egyik fényvédő termékcsalád összes tagját.
A kampányolók szerint azonban ez is több a semminél, de nem elég. Ők azt szeretnék, ha a brit kormány általános áfamentességet adna ki a naptejekre, Ausztrália és az Egyesült Államok példájára, ahol a naptej alapvető terméknek minősül, ezért mentesül az adó alól. Erre most már a Brexit után minden lehetőségük meg is van a briteknek, hiszen addig Brüsszelből mondták meg, mit lehet áfamentesen forgalmazni és mit nem.
„A Brexit előtt lehetetlen volt bármilyen terméket áfamentessé tenni, mivel Brüsszel határozta meg a szabályokat. A Brexit után megtehetjük – és meg is kell tennünk – ezt a fontos, ésszerű lépést”
– fogalmazott az egyik brit parlamenti képviselő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy lehet, hogy ezzel a költségvetés némi bevételtől esik el, ám a kiesés bőségesen megtérül abban, hogy kevesebb melanómás esetet kell ellátnia az állami egészségügyi hálózatnak.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!