Hogy mindent tudj a napvédelemről… − 12+1 jó válasz
Pár napja egy kvízt hoztam, melyben 12, a napvédelemmel kapcsolatos állításról kellett eldöntened, hogy igaz állítás vagy csak tévhit, mítosz. Nagyon sokan kitöltöttétek a tesztet, ha te nem tartozol közéjük, akkor a felső vízszintes menüsor Lazulós menüpontjában keresd a Kvízek gombot.
Most viszont jövök a helyes megfejtéssel, egy kis magyarázattal megfejelve minden állítást.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Napfény elleni védelemre felhős időben is szükség van.
Igaz.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy napfény elleni védelemre csak akkor van szükség, ha tűz a nap, és egész testünk ki van téve a napfény károsító sugarainak, például úszás vagy tengerparti napozás közben. A valóság az, hogy ultraibolya sugárzás felhősebb időben is éri a bőrünket, ezért napvédelemre ekkor is szükség van. Az arc és az alkar az a terület, ami a legvédtelenebb a sugárzás káros hatásaival szemben, ritkán gondolunk rá, hogy ezeket a területeket is védeni kell kalappal, sapkával, hosszú ujjú felsővel.
A napvédő krémek használata akadályozza a D-vitamin képződését a bőrben.
Hamis.
A D-vitamin fontos vitamin, az egészséghez elengedhetetlen. Az is közismert, hogy a D-vitamin napfény hatására képződik a bőrben. Emiatt sokan arra hivatkoznak, hogy azért nem védekeznek a napfény ellen, mert ezzel megfosztanák magukat ettől a fontos vitamintól. A valóság az, hogy elegendő mennyiségű D-vitamin képződéséhez nem kell állandóan a napon lennünk. A szakemberek szerint már az 5−30 százaléka is elegendő a megfelelő D-vitamin-ellátottsághoz annak, amennyi ténylegesen éri a szervezetünket nap mint nap.
A napvédő készítmények (napolajok, naptejek stb.) károsak a bőrre.
Hamis.
Ez a mítosz egy korábbi tudományos vizsgálatból származik, melyben a számos napvédő készítményben megtalálható oxibenzon nevű anyagot adták kísérleti patkányoknak és súlyos mellékhatásokat észleltek. Később azonban többen rámutattak, hogy ebben a vizsgálatban nagyságrenddel nagyobb mennyiségben alkalmazták ezt a szert állatoknál, mint amennyi egy naptejben vagy napvédő krémben megtalálható. Számítások alapján kiderült, hogy ilyen mennyiséget napvédő készítményekkel egyszerűen képtelenség bejuttatni a szervezetbe.
A sötét bőrű személyeknek egyáltalán nincs szükségük napfény elleni védelemre.
Hamis.
Azt is sokan hiszik (tévesen), hogy akinek sok melanin (a bőr sötét színét adó festékanyag) van a bőrében, annak nem kell védenie a bőrét a napfénytől. A tévhit azon a féligazságon alapul, hogy a bőrben lévő melanin némiképpen szórja az UVB sugarakat, így bizonyos fokú védelmet jelent a leégéssel szemben. Ettől függetlenül a sötét bőrű személyeknek is szükségük van fényvédelemre, mivel a melanin nem képes meggátolni az UVA sugárzás okozta bőrkárosodásokat, aminek a bőr korai öregedése, ráncosodása lesz a következménye. És ugyancsak nem véd a melanin a nagyfokú napsugárzással szemben, például ha órákig a napon tartózkodunk fényvédelem nélkül.
A szoláriumban szerzett alapszín védelmet nyújt a napfény károsító hatásaival szemben.
Hamis.
Sokan hiszik, hogy ha a nyár közeledtével gyorsan szereznek egy kis barnaságot a szoláriumban, akkor ezzel védik magukat a leégéssel szemben. A valóság ezzel szemben az, hogy a szolárium fénye nagy koncentrációban tartalmaz UVA sugarakat, míg a természetes napfényben UVA és UVB sugarak egyaránt vannak. Ha sok UVA sugárzás éri a bőrt, akkor ennek gyors barnulás lehet ugyan a következménye, de ez alig védi a bőrt a napfény okozta leégéssel szemben.
És itt kell megemlíteni azt az elterjedt tévhitet, hogy a szolárium a barnaság biztonságos módja, szemben a napsugárzással. A fentiekből könnyen belátható, hogy ez egyáltalán nem így van.
A naptejek hatásosabb védelmet nyújtanak, mint a testet fedő ruházat.
Hamis.
És ezzel el is érkeztünk ahhoz a vélekedéshez, melyet a napvédelemről szóló kvíz bevezetőjében említettem. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ha jól bekenik magukat naptejjel, akkor mindent meg is tettek a fényvédelem érdekében. Magyarán úgy gondolják, hogy a napvédő készítmények amolyan láthatatlanná tevő csodaszerek, melyek elrejtik a bőrt a nap elől. Pedig a testet fedő ruházat nagyobb védelmet nyújt, ezért javasolt erős napsugárzásban kalap vagy sapka, illetve könnyű hosszú ujjú felső és hosszú nadrág viselése. A legjobb persze a különböző fényvédő módszerek kombinálása.
Az alapozó és az egyéb sminktermékek megfelelően védik az arcot a napfény káros hatásaival szemben.
Hamis.
Az állítás tartalmaz némi részigazságot, hiszen az arcot fedő smink minimálisan védelmet nyújt a bőr számára, különösen akkor, ha az adott termék fényvédő anyagot is tartalmaz. Azt azonban korántsem állíthatjuk, hogy ez a védelem elegendő lenne. Arról nem is szólva, hogy a bőrgyógyászok egyáltalán nem javasolják a sminkben napozást, mert ez többet árt a bőrnek, mint amennyi minimális védelmet esetleg nyújt.
Naptej vagy napolaj használata mellett is lehet szép barna színt szerezni.
Igaz.
Sokan azért ódzkodnak a fényvédő termékek használatától, mert attól félnek, hogy így nem sikerül megszerezni a hőn áhított barnaságot. Bár a naptejek és napolajok kiszűrik az UVA és UVB sugárzás jelentős részét, valamennyi sugárzás így is jut a bőrre, aminek lebarnulás az eredménye. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a barnulás voltaképpen a bőr védekező reakciója a napsugárzással szemben, ezért ha valaki tényleg meg akarja óvni a bőrét a barnaságtól, akkor fényvédő készítményekkel és testet fedő ruházattal is óvja bőrét a napfénytől.
A Napból érkező sugárzás egyes komponensei nem azonos mértékben károsítják a bőrt.
Igaz.
Sokan hiszik, hogy a napsugárzás valami egységes, egynemű valami, holott alapvetően kétféle komponensből, az UVA és UVB sugárzásból tevődik össze. Ezek kiszűrésére különféle anyagok szolgálnak a fényvédő termékekben, például titánium-dioxid vagy cink-dioxid, melyek az UVA és UVB sugarakat is kiszűrik. Ezen kívül más aktív komponens is lehet a naptejekben, napolajokban, melyek eltérő mechanizmus révén (például kémiai blokkolással) fejtik ki protektív hatásukat. A fényvédő hatás mértékének meghatározására szolgál a fényvédő faktor (SPF), melyet minden terméken feltüntetnek. A szakemberek szerint 15-ös SPF alatt nem is érdemes használni fényvédőt, de erős napfényben ennél jóval magasabb fényvédő faktorra is szükség lehet.
A naptejekkel, napolajokkal és egyéb napvédő termékekkel elegendő naponta egyszer bekenni a testet.
Hamis.
Sokan úgy használják a fényvédőket, hogy reggel jól bekenik magukat, aztán úgy gondolják, hogy ezzel aznapra le is tudták a dolgot. Pedig a naptej viszonylag rövid idő alatt beszívódik, letörlődik, az izzadság által lemosódik a bőrről, illetve aktív hatóanyaga lebomlik. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy 2-4 óránként kenjük újra a bőrünket. Különösen igaz ez, ha közben vízben is tartózkodunk rövidebb-hosszabb ideig.
Nem minden napvédő termék (tej, krém, olaj stb.) vízálló.
Igaz.
Vannak olyan napvédő termékek, melyeken feltüntetik, hogy ellenállnak a víznek vagy izzadságnak, ezeket elsősorban sortoláshoz ajánlják. Az igazság az, hogy ezekkel az állításokkal a gyártók valójában túlértékelik terméküket, hiszen ez csak bizonyos mértékig állja meg a helyét. Tehát ezeket is időről-időre újra kell kenni, különösen úszás vagy fürdés után.
A naptejeket, napolajokat bármeddig lehet használni szavatossági idejük korlátlan.
Hamis.
Súlyos tévedés, hiszen mint minden kozmetikai terméknek, úgy a naptejeknek, napkrémeknek és napolajoknak is van lejárati idejük. Bizonyos idő eltelte után aktív összetevőjük lebomlik, elveszíti védő hatását, ezért lejárt szavatosságú terméket akkor sem szabad használni, ha a krém vagy tej egyébként még használhatónak tűnik, nincs rossz szaga, nem változott meg az állaga stb.
+1: A melanómáról
A melanóma a bőr festéktartalmú sejtjeiből, az úgynevezett melanocitákból kiinduló rákbetegség, mely elsősorban a 45-50 éves korosztályt érinti (tehát eleve nem az idős kor betegsége), de a betegek között riasztóan nagy arányban vannak egészen fiatalok, huszon-harmincévesek is. Az utóbbi időben ugrásszerűen megemelkedett a melanómás betegek száma, melyben egyértelműen közrejátszik a napfényhatás. A napfényben lévő ártalmas ultraibolya (UV) sugaraknak és ezen belül is a leégésnek kétségbevonhatatlan a szerepe a festékes bőrdaganat kialakulásában.
Azt szokás mondani, hogy "a bőr nem felejt", ami azt jelenti, hogy a bőrt egész életünkben ért napsugárzás hatásai összeadódnak, így a kifejezett és tartós napfényhatás, a többszöri leégéssel együtt, így vezet később melanóma kialakulásához.
A fentiekből egyenesen következik, hogy a melanóma ellen az véd legjobban, ha védekezünk a napfény hatása ellen.
A poszt első részéért ide kattints!
Forrás: Medical News Today
Fotó: Getty Images
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!