top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Kiderült, mi okozza a bölcsőhalált?

Frissítve: 2022. jún. 14.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány akár mérföldkő is lehet az orvostudomány történetében, hiszen talán végre sikerült rájönniük a kutatóknak, mi okozza hirtelen csecsemőhalál szindrómát (SIDS), népszerű nevén a bölcsőhalált. Ha már tudjuk az okot, remélhetőleg minél hamarább lesz módszer a megelőzésre is.

A bölcsőhalál okára már több feltételezés született, jó lenne, ha végre megtalálnák a kutatók a valódi okot is.

 

Kevés tragikusabb dolgot lehet elképzelni szülőként, mint hogy este letesszük a kiságyba aludni a minden jel szerint makkegészséges babát, hogy aztán reggel tehetetlenül álljuk mellette: késő, meghalt, nincs már mit tenni. És ami a legszörnyűbb, fogalmunk sincs, mi okozta a felfoghatatlan tragédiát, hiszen minden rendben lévőnek látszódott vele. Ez a bölcsőhalál, azaz a hirtelen csecsemőhalál szindróma (angol nevének rövidítéséből SIDS).

A SIDS titokzatos betegség, nem csoda hát, hogy régóta sokan próbálták és próbálják kideríteni, mi okozhatja. Egyesek szerint a baba légzőközpontjának éretlensége, mások szerint a környezeti körülmények (pl. túlságosan meleg szoba) vezetnek oda, hogy a baba elalszik és nem ébred fel soha többé.


Egy nemrégiben megjelent kutatás új okot vetett fel a bölcsőhalál hátterében: egy enzim nem megfelelő működését. Ausztráliai kutatók a The Lancet eBioMedicine-ben június 22-én fogják közzé tenni vizsgálatuk eredményét, mely szerint a hosszú nevű butiril-kolinészteráz (BChE) enzim nem működik megfelelően azoknál a babáknál, akik bölcsőhalált halnak. Azt mondják, hogy ez okozza, hogy az alvás közbeni rövid légzésleállás nem ébreszti fel ezeket a babákat. Az ausztrál kutatók ezzel voltaképpen arra a teóriára találtak bizonyíték, mely szerint a SIDS oka az agy ébresztő funkciójának defektusa, melynek feladata, hogy rövid légzéskimaradás esetén felébressze a babát.


A szerzők 722 baba – köztük 22 SIDS-ben meghalt apróság – vértesztje alapján azt találták, hogy bölcsőhalál eseteiben alacsonyabb a vérben a BChE szintje, erről az enzimről pedig már eddig is tudták, hogy fontos szerepet játszik az agyi ébresztő funkció normális működésében.

Egyelőre nem látható, hogy az új eredmények mikor és hogyan lehetnek kamatoztathatók a SIDS előfordulásának csökkentésében. Talán az lehet a járható út, hogy a BChE-szint meghatározásával is kiegészítik az újszülöttkori szűrések körét, így már idejekorán kiválaszthatók azok az újszülöttek, akiknél a fokozott veszélyeztetettség okán nagyobb éberség szükséges a SIDS elkerülésére.


A szakemberek addig is az alábbi intézkedéseket javasolják a kockázat mérséklésére:

Fotó: Dreamstime


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:



bottom of page