Eleve alkalmatlan az anyaságra, aki 64 évesen szül? – az idős anyai életkor kockázatai
Manapság már nem számít ritkaságnak, ha egy nő későn, 40 éves kora után, sőt még annál is idősebben vállalkozik az első várandósságára. Amikor egy – sokszor már bőven nagymama korú – nő gyermekvállalása szóba kerül, akkor „természetesen” mindenki megszakérti a távolból, hogy helyes döntés született-e, vagy szimpla felelőtlenség ilyen idősen gyermeket vállalni. De van, amikor a hatóság mondja ki, hogy az idős nő alkalmatlan az anyaságra, mint az nemrégiben történt egy 4 éves ikerpár 69 éves anyukája esetében.
Nyilvánvaló persze, hogy sok tekintetben nem a nő életkora dönti el, hogy alkalmas-e az anyaságra, de azért beszéljünk egy kicsit arról, milyen kockázatokat rejt, ha valaki kicsit vagy nagyon későn szánja rá magát a gyermekszülésre.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Itt az Anyás-Apáson is beszámoltam korábban arról, hogy egy német nő 65 évesen négyesikreknek adott életet. És vannak igazi extremitások, például az a nő, aki 74 évesen szült, majd rögvest intenzív osztályra is került. Hogy velük most mi van, annak nem néztem utána, de most éppen egy másik nagymama korú kismama esete borzolja a kedélyeket, akitől a gyermekvédelem elvette a most 4 éves ikreit, mert úgy ítélték meg, hogy a 69 éves anyuka egyértelműen veszélyezteti egészséges fejlődésüket és biztonságukat.
A 69. évében járó, a sajtóban csak Mauriciaként emlegetett spanyol nő az Egyesült Királyságban végeztette el a mesterséges megtermékenyítést, majd 2017-ben egy egészséges ikerpárnak, egy kisfiúnak és egy kislánynak adott életet. Annak idején szintén felkeltette a média figyelmét, akkor azt nyilatkozta:
„Idős korban szülni nem ajándék, hanem anyai képességek kérdése.”
Úgy tűnik azonban, hogy ezek a képességek nála kudarcot vallottak, hiszen miután korábban már gyermekvédelmi felügyeletet rendeltek ki mellé, mert már nem sokkal a gyermekek születése után felmerült, hogy nem gondoskodik megfelelően róluk, végül teljesen megszüntették szülői gondviselői jogát, és állami gondozásba vették a kicsiket. A döntést azzal indokolták, hogy a gyermekvédelmi felügyelet ideje alatt nem tartotta magát az utasításokhoz és tanácsokhoz, így a gyermekek veszélyeztetettsége továbbra is fennállt.
A nő a döntés ellen bírósághoz fordult, többször is fellebbezett, így az eljárás évekig elhúzódott. Többszöri fellebbezés nyomán a spanyol legfelsőbb bíróság a közelmúltban jogerősen is kimondta, hogy a most 69 éves nő nem gyakorolhatja többé szülői jogait. Az ítélet indoklása hangsúlyozta, hogy a bíró pusztán a gyermekek érdekeit és helyzetét mérlegelte, és döntésében nem játszott szerepet az anya életkora.
Mauricia azonban ebbe nemigen akar belenyugodni, hiszen minden létező fórumon azt hangoztatja, hogy a bíróság rossz döntést hozott, hiszen minden gyermeknek az anyjánál van a legjobb helye. Ráadásul azzal is vádolja a hatóságot, hogy az egész eljárás csak a gyerekekről szólt, miközben az ő szempontjait egyáltalán nem vették figyelembe.
Mégis úgy tűnik, hogy jó döntés született, hiszen az élet ismétli önmagát: az idős nőnek ugyanis már van egy idősebb, 11 éves lánya, aki hasonló körülmények között, ugyancsak lombikkezelés eredményeként fogant, és 2014-ben állami gondozásba került, miután Mauriciát akkor is alkalmatlannak találták a gyermekvédelmi hatóságok a gyermeknevelésre. A kislány most új szüleivel él Kanadában.
Az idős anyai életkor kockázatai
Előrebocsátva, hogy Mauricia történetét csak apropóként hoztam, és korántsem gondolom azt, hogy pusztán az életkora bárkit is alkalmatlanná tesz arra, hogy erejéhez és körülményeihez mérten jó édesanyja legyen a gyermekeinek, mégiscsak beszéljük kicsit arról, milyen veszélyekkel járhat, ha valaki későn vállal gyermeket – és különösen akkor, ha az első várandósságával vár ki hosszú ideig, bármilyen okból. És akkor most tekintsünk is el attól az – egyébként egyáltalán nem elhanyagolható – ténytől, hogy ezeknek a nagymama korú kismamáknak a történetében többnyire visszatérő elem, hogy mesterséges megtermékenyítéssel, társ és pár nélkül vállalkoznak ennyire idősen az anyaságra, vagyis eleve hendikeppel indulnak a gyerekek a teljes család nyújtotta támasz terén.
De maradjunk inkább az objektív tényeknél, kockázatoknál.
Elöljáróban szögezzük le azt a tényt, hogy folyamatosan emelkedik az anyák átlagéletkora az első gyermekük születése idején. Ennek számtalan oka van (a nők is nagyobb számban és hosszabb ideig tanulnak, több nő kerül felelős beosztásba, ahol egy időre a karrierépítés kerül előtérbe stb.), ezek többsége nem orvosi-biológiai ok, ezért ezekre most nem is térek ki.
Kézenfekvő a kérdés: de honnan számít egy anya „idősnek”? Nos, az orvosi szóhasználatban általában 35 évnél húzzák meg ennek határát, az ennél idősebben első gyermeküket szülő nők az idős primiparák vagy primigravidák. Azért pont ez a határ, mert 35 éves kor felett meredeken csökken a fogamzóképesség, ugyanakkor meredeken emelkednek a genetikai és egyéb kockázatok.
A termékenység csökkenése
Menjünk vissza egy kicsit a középiskolai biológiaórákra és emlékezzünk arra, hogy minden kislány úgy születik, hogy a testében már megszületésekor jelen van az összes petesejt, amivel aztán nővé érve „gazdálkodhat”. Az életkor előrehaladtával ezeknek a petesejteknek a száma és minősége is folyamatosan csökken, ami mindkettő oda hat, hogy csökken a teherbe esés és az egészséges várandósság kihordásának esélye. Ha nem spermabankból származik a megtermékenyítő hímivarsejt, hanem hús-vér apa nemzi a gyermeket, akkor ehhez még hozzáadódik az is, hogy az idősebb nő általában egy még nála is idősebb férfival készül gyermeket vállalni, és bizony a hímivarsejtek számának és minőségének sem kedvez az idősödés.
Genetikai kockázatok
Az ivarsejtek minőségének csökkenése jórészt abban mutatkozik meg, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg bennük genetikai károsodások, mutációk, melyek vetéléshez, halvaszüléshez, koraszüléshez, illetve különböző genetikai betegségek megjelenéséhez vezethetnek. (A Down-kór esetében fennálló kockázatemelkedésről itt olvashatsz részletesebben.)
Terhességi komplikációk
A genetikai rendellenességekből adódó problémákhoz hozzáadódik az is, hogy idősebb korban a nő szervezete kevésbé képes alkalmazkodni a várandósság alatt megváltozott viszonyokhoz, fokozott terheléshez és kockázathoz. Nem csoda hát, hogy nagyobb az esély arra, hogy a várandósság nem a várt menet szerint halad, vetéléssel vagy halvaszüléssel, esetleg koraszüléssel végződik. De nemcsak a baba, hanem a mama szempontjából is fokozott a kockázat, gyakrabban fordulhat elő cukorbetegség, magas vérnyomás, preeklampszia; és kockázatosabb a szülés is, gyakoribbak a szülés alatti/utáni vérzések, sürgősségi császármetszés és hasonlók.
Harmincöt felett gyermeket vállalni tehát némiképpen kockázatosabb vállalkozás, mint akár 10 évvel fiatalabban. De nem lehetetlen és semmiképpen nem tilos. Hogy pontosan hol a határ felelősségteljes és felelőtlen döntés között, azt szerintem senki nem tudja pontosan meghúzni, talán nem is lehet, annyi egyéni élethelyzet, körülmény befolyásolhatja. De azért hatvan felett mindenképpen százszor meggondolnám és ugyanennyit aludnék is rá, mielőtt esetleg így döntenék.
Forrás: Medical News Today
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!