• Anyás-Apás

Orvosi szómagyarázó: mit jelent a nullipara, primipara és multipara?

Új sorozat indul az Anyás-Apáson, melyben orvosi szakkifejezések magyarázatát találhatod meg. Nem egyszerű szótárt adok azzal, hogy az adott szót egyszerűen lefordítom neked, hanem néhány fontos vagy érdekes vonatkozást is olvashatsz a témában.

Szülészeti-nőgyógyászati orvosi dokumentumokban talán találkoztál már ezekkel a kifejezésekkel: nullipara, primipara, multipara. Lássuk, mit jelentenek!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


A nullipara azt jelenti: még nem szült nő. Ez a helyzet előállhat úgy, hogy valaki még soha nem volt várandós, de az is előfordulhat, hogy akár többször is teherbe esett már, de valamilyen ok (spontán vetélés, terhesség-megszakítás, egyéb szülészeti szövődmények) miatt még egyszer sem jutott el a szülésig.


Ne higgyük, hogy kevesen vannak a világban nulliparák, hiszen például egy amerikai statisztika szerint az évente lezajlott szülések körülbelül 40 százaléka első szülés, azaz ezek a nők az aktuális várandósságot megelőzően nulliparaként élték az életüket. Amint egy nő életet adott első gyermekének, a nulliparák közül átkerül a primiparák közé, a primipara ugyanis először szülő nőt jelent. Ha pedig újabb gyermekei születnek, onnantól kezdve multiparának számít, ugyanis a multipara kifejezést már legalább kétszer vagy ennél többször szült nőkre használják.

Milyen egészségi vonatkozásai vannak, hogy valaki nulli-, primi- vagy multipara-e?

Bár a nullipara megjelölés önmagában nem határozza meg az adott nő egészségi állapotát, ám vannak olyan egészségi problémák, melyek kockázatát befolyásolja, hogy az adott nő szült-e már korábban.


A statisztikák szerint például az a nő, aki 35 éves kora után hozza világra első gyermekét vagy egyáltalán nem szül, nagyobb eséllyel betegszik meg mellrákban, petefészekrákban vagy méhtestrákban, akinek gyermeke van és/vagy fiatalabb korban szült. Egy 2012-ben végzett felmérésben például azt találták, hogy a közismerten önmegtartóztató életre kötelezett katolikus apácák körében jelentősen gyakoribbak bizonyos nőgyógyászati daganatok. Ezt a közlemény szerzői azzal magyarázzák, hogy a nők ezen csoportja nem él szexuális életet és nem szed fogamzásgátló tablettát sem. Egy későbbi közlemény szerzői azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a kockázatnövekedés inkább csak az idősebb nulliparákat sújtja, és 60 éves kor előtt inkább talán némi védelmet nyújt a petefészekrákkal és méhtestrákkal szemben az a tény, hogy valaki még soha nem szült korábban.


Akárhogyan is van, a soha nem szült és többször szült nők között a nőgyógyászati daganatok előfordulásában mutatkozó különbségek valószínűleg a hormonváltozásokra vezethetők vissza, hiszen a várandósság alatt olyan hormon hatások érvényesülnek, melyek nem terhes állapotban nem.

Terhességi kilátások

A statisztikák szerint a 15 és 44 éves kor közötti nők körülbelül 12 százaléka küzd teherbe esési problémákkal. Egyelőre nem tisztázott, hogy a még nem szült (nullipara) státusz befolyásolja-e a meddőség rizikóját. Fordítva azonban minden bizonnyal van összefüggés: az a tény, hogy valaki annak ellenére nem szült még, hogy ezt nem szándékosan így tervezte, az esetek egy részében teherbeesési problémát jelezhet. Az esetek többségében azonban nem ez a helyzet, és a nullipara nő később minden probléma nélkül gyermeket tud vállalni, miután meghozza ezt a döntést.


Vannak úgynevezett kockázati tényezők, melyek jelenlétében nagyobb a valószínűsége annak, hogy a teherbe esés nehézségekbe ütközik. E tényezők közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • életkor

  • dohányzás

  • túlzott alkoholfogyasztás

  • túlsúly vagy elhízás

  • régebben lezajlott nemi betegség

  • policisztás ovárium szindróma (PCOS)

  • primer petefészek-elégtelenség

Egy 2017-ben közzétett vizsgálat szerint nagyobb a meddőség aránya azon nők körében, akik korábban két vagy több sikertelen terhességet éltek át.

Várandósság és szülés

Egy 2019-ben megjelent közlemény szerint kisebb a terhességi szövődmények (pl. preeklampszia, koraszülés) előfordulásának esélye azon nők között, akik korábban már világra hoztak egy vagy több életképes babát. Egy másik felmérés szerint a nullipara nők között 20–24 éves kor körül kezd emelkedni a koraszülés és terhességi magas vérnyomás kockázata. Azt is észrevették, hogy a nullipara nők szülése hosszabb ideig tart: egy idei vizsgálatban például több mint 35 000 szülés adatai alapján azt találták, hogy a nul ipara nők átlagosan csak nem két és fél órával hosszabban vajúdnak, mint azok, akik korábban már egy vagy több alkalommal szültek.

Források: The Lancet, RBMO, Chinese Medical Journal, AJOG, Pregnancy Hypertension

#nullipara #primipara #multipara


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás