Várandós vagyok és szédülök? Nagy a baj?
Vannak olyan terhességi tünetek, melyekkel kapcsolatban teli információkkal a padlás. Ilyenek például az elején a reggeli rosszullétek, az émelygés és hányás, a végén meg a lábdagadás. De vannak nem kevesen, akik arról számoltak be, hogy a várandósságuk első hetében szédültek.
Baj-e ez, illetve összefügg-e egyáltalán a terhességgel?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A várandósok némelyike arról számol be, hogy a terhessége első hetében visszatérő szédülést tapasztalt. Ezt a többség feltehetőleg csak utólag visszaemlékezve tulajdonítja a várandósságának, hiszen a nők leginkább csak a menstruáció elmaradásából kezdenek gyanakodni az áldott állapotra, amikor ugye máris túl vannak a terhesség első hetén. Ha azt vesszük, hogy az orvosok az utolsó menstruációtól számítják a terhesség korát, akkor valójában ekkorra már valahol a terhesség negyedik hete körül járunk.
Hol a kezdet, mennyi is az annyi?
És akkor csak zárójelben térjünk ki egy kicsit arra, hogy az orvos mikortól számítja a terhességet, és vajon miért, hiszen a terhesség egészen biztosan nem akkor jön létre. Meg arról is, hogy úgy általában mi történik, ha a peteérés után a folytatás nem a szokásos menstruáció, hanem kilenc hónap a baba megszületéséig.
Nos, bár az utolsó menstruáció időpontjában természetesen még nem áll fenn terhesség, mégis azért ezt tekintik a számolás kiindulópontjának, mert ez az utolsó biztos időpont. A peteérés időpontja mutathat egyéni változatosságot, mint ahogyan az is, hogy az ovuláció után ténylegesen mikor jön létre a terhesség. A megtermékenyített petesejt általában a peteérés utáni 8–10. napon ágyazódik be, de hát itt sincsenek kőbe vésett időpontok. A beágyazódás után az anya szervezet egy hormont, a terhességi hormonnak is nevezett hCG-t kezdi termelni, mely fontos szerepet játszik a terhesség fenntartásában – de sajnos a koraterhességi tünetekben is.
Mire tehát a várandósok többségében tudatosul, mi a helyzet, hivatalosan számítva már a negyedik hétben jár.
De térjünk most vissza a szédülés problémájához.
Mi okozhat szédülést koraterhességben?
Több olyan tényező is felmerülhet, mely szédüléssel jár. Ezek közül a leggyakoribbak:
Alacsony vérnyomás. A terhességi hormonok, köztük a hCG hatására az erek fala elernyed, az erek kitágulnak, melynek következtében a vérnyomás csökken. Ez egyeseknél enyhe szédülést okozhat.
Éhségérzet. A várandósság a kalóriaszükséglet emelkedésével jár. Bár ez a várandósság első heteiben nem jelentős, mégis célszerű gyakrabban kis adagokat enni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne essen le hirtelen. Ez ugyanis szintén lehet oka a szédülésnek.
Reggeli rosszullétek. A reggeli hányingerek kapcsán is felléphet szédülés. Ha az émelygés kifejezett, és gyakori hányással is jár, ez állapotromláshoz és folyadékhiányhoz vezethet – esetenként szintén szédüléssel.
A keringés lassulása. A második és harmadik trimeszter környékén a megnagyobbodott méh nyomhatja az ereket, ami akadályozhatja a vér visszaáramlását a szív felé. Ez is okozhat szédülést.
Vashiányos vérszegénység. Ez az állapot akkor lép fel, ha a szervezet számára nem áll elegendő vas rendelkezésre, a test vasraktárai kiürülnek. A vashiányos vérszegénység (anémia) tünete lehet a szédülés, fáradékonyság, állandó fáradtságérzés.
Hirtelen testhelyzet-változtatás. Akkor is jelentkezhet szédülés, ha a várandós hirtelen változtat testhelyzetet, leginkább akkor, ha fekvő helyzetből hirtelen áll fel.
Tűfóbia. A várandósgondozás során nem számít ritkaságnak a vérvétel. Van, aki már a tű látványától is rosszul lesz, ők a tűfóbiások, a tűfóbia egyik tünete pedig akár szédülés is lehet. De vannak olyanok is, akiknél a vérvétel a tű látványa nélkül is szédülést, ájulást okozhat.
Mire ügyeljek, ha jön a szédülés?
Ha valaki azt tapasztalja, hogy könnyen megszédül, a legfontosabb, hogy tegyen meg mindent az elesés megelőzésére, a sérülések kivédésére. Az alábbiak segíthetnek:
ne fürödjünk vagy zuhanyozzunk túl forró vízzel,
ne vállalkozzunk magányos úszásra,
szédüléses időszakokban ne vezessünk autót, illetve kerüljük az autóvezetést akkor is, ha olyan körülmények állnak fenn, melyekről tudjuk, hogy könnyen szédülést okoznak,
szédülés közeledtekor üljünk vagy feküdjünk le.
Hogyan előzzem meg a szédülést?
Erről az előző bekezdésben már részben volt szó. Néhány további tipp:
étkezzünk rendszeresen, gyakrabban együnk keveset,
igyunk elegendő folyadékot a folyadékhiány megelőzésére,
kérdezzük meg orvosunkat, mit ajánl a hányinger és hányás csökkentésére,
mozogjunk rendszeresen,
ülő vagy fekvő helyzetből lassan, kapaszkodva álljunk fel,
kerüljük a hosszú ücsörgéssel és ácsorgással járó helyzeteket,
kerüljük a túl forró környezetet.
Forrás: Medical News Today
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!