Vakcina jöhet a mellrák ellen is?
Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább arra irányulnak, lehet-e kifejleszteni olyan vakcinákat, melyekkel – a fertőző betegségekhez hasonlóan – megelőzhetőek lehetnének a különböző rákos megbetegedések. A védőoltások mára pótolhatatlan szerepet játszanak a régmúlt időkben pusztító járványokat okozó betegségek megelőzésében, ezért lenne hatalmas dolog, ha egyetlen vakcina beadatásával megvédhetnénk magunkat halálos rákokkal szemben.
A nők körében az egyik leggyakoribb ráktípus a mellrák, talán ezért is éppen ezen a területen folynak a legintenzívebb kutatások védőoltás kifejlesztésére. Nemrégiben újabb jelentős előrelépésről számoltak be.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-as statisztikája szerint világszerte 2,3 millió nőnél diagnosztizáltak mellrákot, illetve a legutóbbi 5 évre számítva több mint 7,8 millió nő él a világon mellrák diagnózisával. A kezelés során az jelenti az egyik legnagyobb nehézséget, hogy nem egy egységes, mindenkinél azonos formában jelentkező betegségről van szó, ezért ami az egyik esetben hatásos, az más betegnél kevésbé hatásos vagy teljesen hatástalan is lehet. Ennek fényében különösen nagy jelentősége van minden olyan lehetőségnek, mely nem a mellrák kezelésére, hanem megelőzésére irányul. A mellrák ellen védő a vakcina gondolata már régen megfogalmazódott a kutatókban, olyannyira, hogy mostanra már az első biztató eredményekről is beszámolhatnak.
A JAMA Oncology című lapban nemrégiben hozták nyilvánosságra egy kezdeti fázisú (úgynevezett fázis I) vizsgálat eredményeit, melyben egyelőre már kialakult, sőt előrehaladott fázisú mellrák 66 esetében alkalmazták a vakcinát, annak különböző dózisait alkalmazva És elsősorban azt figyelve, hogy milyen mellékhatások jelentkeznek a vakcina beadása után rövid és hosszabb távon. Leggyakoribb mellékhatásként influenzaszerű tünetek, illetve általános fáradtságérzés fordult elő (33 százalékban és 36 százalékban).
Az is kiderült, hogy nagyobb dózis alkalmazását követően a szervezet erősebb immunválasszal reagál. Ennek azért van jelentősége, mert az egyelőre még kísérleti stádiumban lévő vakcina hatása azon alapul, hogy az úgynevezett T-sejtek működését serkenti az immunrendszerben; ezek azok a sejtek melyek a hosszabb távú védelmet biztosító sejtes immunválaszért felelősek a fertőző betegségek esetében is. Ezek azok az úgynevezett memóriasejtek, melyek a szervezetet ért „támadást” követően „emlékeznek” arra, milyen behatoló ellen kell felvenniük a harcot, és arra mi a leghatásosabb mód, ezért egy újabb hasonló támadás esetén már rövidebb idő alatt, így hatásosabban pusztíthatják el azt.
Ami a rosszindulatú daganatokat illeti, ezekről pedig azt érdemes tudni, hogy kicsiny ráksejtek folyamatosan képződhetnek a testünkben, azonban csak kisebb részükből alakul ki tüneteket is okozó, esetenként pusztító vagy halálos kimenetelű rák, mert az immunrendszer még előtte elpusztítja ezeket.
Ennek elősegítésében lehet jó hatású a vakcina, amennyiben a kutatások sikerrel zárulnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyelőre a klinikai vizsgálatok első fázisánál tartanak, ezért még hosszú az út addig, míg a munka eredményeként a mindennapi gyakorlatban használható vakcina születik.
Forrás: JAMA Oncology
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!