• Anyás-Apás

Lehetek-e anya mellrák után?

Ma egy fiatal nő történetét hoztam, akinél két évvel ezelőtt mellrákot diagnosztizáltak az orvosok. Akkor azt mondták neki, hogy soha nem lehet gyermeke, ugyanis a kezelés nagy valószínűséggel károsította a petefészkeit. Az élet szerencsére rácáfolt a baljóslatú előrejelzésekre.

Ezzel kapcsolatban nagyon sok mindenről kell beszélnünk, a mellrák kezeléséről, az anyaság reményének elvesztéséről (vagy el nem vesztéséről), örökletes mellrákról és BRCA-mutációról.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Egy fiatal nőnél, Gemmánál két évvel ezelőtt mellrákot diagnosztizáltak az orvosok. Akkor 31 éves volt. Az is hamar kiderült, hogy Gemma hordozza az úgynevezett BRCA1-gént, ami jelentősen fokozza a mell- és petefészekrák kockázatát.


A Londonban élő Gemma két évvel ezelőtt volt kénytelen szembesülni a mellrák diagnózisával, a részletesebb vizsgálatok pedig az úgynevezett BRCA1 gén módosulására (mutációjára) is fényt derítettek, ami a mellrákon kívül petefészekrákra is hajlamosít. E tény mellett azért is a petefészkek eltávolítását javasolták neki az orvosok, hogy a kezelések nyomán úgynevezett korai petefészek-elégtelenséget (korai petefészek”kimerülést”) vélelmeztek nála, ezért úgy gondolták, hogy egyébként sem lehet gyermeke.


Az élet Dióval és Dió nélkül – mert mindenhogyan nők vagyunk


Gemma azonban úgy döntött, hogy mivel igenis anya szeretne lenni, nem veti alá magát a műtétnek. Ehelyett gyökeres életmódváltásba kezdett, megreformálta az étkezését és sokat mozgott. Hogy ettől-e vagy sem, mindenesetre nemrégiben életet adott második gyermekének.

„Az orvosom ultrahangvizsgálatot végzett nálam, és azt mondta, hogy a petefészkeim már egyáltalán nem működnek. Abban a pillanatban hatalmas pofonnak éreztem ezt a sorstól. Ez volt a legszörnyűbb hír, amit csak hallottam az egész kezelésem alatt”

– emlékszik vissza.


Az életmódváltás hamar meghozta az eredményt, az orvos ugyanis a következő alkalommal nem akart hinni a szemének, de még mindig kitartott amellett, hogy Gemma biztosan nem tud majd teherbe esni.

„De én csak annyit mondtam neki, hogy várja ki a végét.”

És neki lett igaza: 2019 karácsonyán kétcsíkos lett a teszt, és augusztusban megszületett a pár második gyermeke, egy kisfiú.


És Gemma most már úgy gondolja, hogy mivel több gyermeket nem szeretnének, nem kockáztat tovább és beleegyezik petefészkeinek eltávolításába.

„Igazából jó lenne még több gyerek, de beláttam, hogy míg a mellrákom kialakulására nem lehetett befolyásom, a petefészekrák kockázatának csökkentésében az én kezemben van a döntés”

– mondja.


A BRCA-mutációról

A BRCA-mutációk mellrákban játszott szerepét szerintem akkor ismerte meg igazán a világ, amikor pár éve Angelina Jolie nyilvánosságra hozta, hogy hordozza a mell- és petefészekrák kialakulására hajlamosító genetikai eltérést, ezért kettős masztektómiát végeztet magán. Ez annál is inkább megfontolt lépésnek tűnt, mert míg mutáció nélkül a mellrák kialakulásának esélye 10 százalék körül van, addig BRCA-mutáció jelenlétében ennek kilencszerese, azaz 90 százalék!


A BRCA génnek már a neve is a mellrákra, annak angol elnevezésére utal. A BRCA gének (a BRCA1 és a BRCA2) olyan gének, melyek normálisan a daganatok kialakulása ellenében ható fehérjéket termelnek. Ha ezekben a génekben módosulás, úgynevezett mutáció következik be, akkor a gének elvesztik ezt a szimpatikus és hasznos képességüket, ami nagyban fokozza a rosszindulatú daganatok kockázatát. A mutációk általában öröklődnek, ez az alapja az örökletes mellrák kialakulásának.


Mellrák után várandósság? Lehetséges, de nem mindig gyors és könnyű...

A még mindig gyakori közvélekedéssel szemben a mellrák sajnos nem csak az idős nők betegsége, sőt egyre fiatalabbak is vannak a betegek között, ezért nem csoda, hogy a gyermekvállalás kérdése mind hangsúlyosabban merül fel a mellrák kezelése után. Ráadásul a mellrákok jelentős része hormonérzékeny daganat, ahol az utókezelés részét képezi az ösztrogén nevű női hormon hatásának elnyomását célzó hormonterápia vagy más néven endokrin terápia. Ez klimaxhoz hasonló állapotot hoz létre, elmarad a menstruáció, és a petefészkek működése sokszor idő előtt kimerül. Ez pedig eléggé hendikepes helyzetet teremt a gyermekvállaláshoz.


Éppen ezért a mellrák kezelésének megkezdése előtt orvosnak és betegének meg kell beszélniük, hogy a páciens a kezelés után kíván-e még gyermeket vállalni. Nem számít ugyanis ritkaságnak, hogy a kezelés nyomán a petefészkek már nem alkalmasak erre. Megoldás lehet, ha a kezelés előtt petesejteket vesznek le és ezeket erre szakosodott intézmények megőrzik egy későbbi mesterséges megtermékenyítés céljára.


Persze nem kizárt az sem, hogy a mellrák kezelése után természetes úton fogan meg a terhesség. Biztató jel például, ha a kezelés alatt szünetelő menstruáció egy idő múlva visszatér. Erre azonban nem mindig van esély, de ha mégis, akkor sem biztos, hogy a gyógyszerek vagy sugárterápia hatására károsodott petefészkek alkalmasak a megtermékenyülésre. És hogy még tovább nehezedjen az egyébként sem könnyű helyzet, közben az idő is halad, a nő egyre idősebb lesz, és az idősödés egyébként sem kedvez a teherbe esési esélyeknek.


De a helyzet korántsem reménytelen, ahogy Gemma példája is mutatja. Ráadásul az orvostudomány ma már csodákra képes.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Az Angelina Jolie-jelenség – az örökletes mellrákról

A lány, aki parókát ad a hősökre

A visszakapott élet – könyvajánló a mellrákról

John Travoltától másodszor vette el a mellrák a szerelmét

Mellrákban halt meg a feleségem – fel lehet erre készülni?

Gyermeket vártam, de mellrák érkezett – a terhesség alatti mellrákról

Lehetsz-e túl fiatal a mellrákhoz?

A mellrákot választotta az abortusz helyett

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2021 Anyás-Apás