• Anyás-Apás

Védekeztünk, mégis teherbe estem, abortuszt akarok!

Az abortuszért folyamodó nők csaknem fele úgy esett teherbe, hogy használt valamilyen fogamzásgátlási módszert – áll egy brit szervezet közleményében, mely a várandóssággal kapcsolatos tanácsadást tekinti küldetésének.


Ez ellentmondani látszik annak a közkeletű vélekedésnek, miszerint abortuszra csak a hebehurgya felelőtlen csitrik mennek. Más kérdés persze, hogy a világ legbiztosabb fogamzásgátlási módszere sem véd meg a nem kívánt terhességgel szemben, ha nem megfelelően alkalmazzák.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


A Brit Terhességi Tanácsadó Szolgálat (British Pregnancy Advisory Service, BPAS) nevű nonprofit szervezet legfrissebb adatai szerint a tavaly abortuszért folyamodó 31 ezer nő csaknem fele úgy esett akaratán kívül teherbe, hogy közben legalább egy fogamzásgátlási módszerrel védekezett: 14600 volt azoknak a nőknek a száma, akik hormonális fogamzásgátlást (tablettát, tapaszt vagy gyűrűt) vagy hosszú hatású módszert (spirált, implantátumot vagy injekciót) használt védekezésre, mégis beütött a „baj”.


Bár ezek valóban hatásos és korszerű módszerek a nem kívánt terhesség elkerülésére, de sajnos nem létezik olyan módszer, mely 100 százalékos biztonságot nyújtana. A BPAS adataival azokat a véleményeket igyekszik cáfolni, melyek szerint fogamzásgátlással teljesen elkerülhetővé válnak az abortuszok. A valóság az – írja a szervezet a közleményében –, hogy fogamzásgátló tabletta szedése ellenére 100-ból 9 nő eshet teherbe, injekciós fogamzásgátlás mellett 100-ból 6, a spirált viselő nők közül pedig minden századik nő.


Az Anyás-Apás abortusszal foglalkozó cikkeiért ide kattints!


Az Anyás-Apás fogamzásgátlással foglalkozó cikkeiért ide kattints!


A BPAS adatai szerint főként a késői (20. hét körüli) abortuszok esetében számít a legfontosabb oknak az, hogy a pár védekezett ugyan, de az alkalmazott fogamzásgátlási módszer csődöt mondott. A késői abortuszok kérdése egyébként azért is forró téma, mert manapság, ahogyan a legális abortuszok idejét egyre inkább az előrehaladottabb terhességek felé tolják ki, úgy lángolnak fel az etikai viták életvédők és abortuszpártiak között arról, hogy önálló élőlény vagy csak egy „sejtcsomó”-e a magzat, ergó az abortusz gyilkosság-e vagy sem. A fogamzásgátlási módszerek kudarca esetében ezek a késői abortuszok valamivel gyakoribbak, hiszen így könnyebben előfordulhat, hogy a nő a fogamzásgátlás adta hamis biztonságérzetben csak későn döbben rá arra, hogy addig egyéb banális problémának tulajdonított tünetei valójában a terhesség jelei. Ám még ennek ellenére is a terhességmegszakítások több mint 80 százalékára az első 10 héten belül kerül sor – ez az arány folyamatosan javul, hiszen a briteknél 2005-ben még csak 67 százalék volt. Az viszont tény és való, hogy a 20. hét körül végzett abortuszok száma valamelyest emelkedett.

Az a bizonyos Pearl-index

A fogamzásgátlási módszerek megbízhatósága igen eltérő lehet. A módszer hatásosságát az úgynevezett Pearl-index adja meg, mely azt jelzi, hogy az adott módszer MEGFELELŐ, az orvosi utasításoknak megfelelő használata ellenére 100 nő közül hányan esnek mégis teherbe. Ha például egy módszer 99,6 százalékban hatásos, akkor a Pearl-index 0,4. Pearl-indexként általában két értéket adnak meg: a módszer hibaszázalékát tipikus használat, illetve tökéletes használat mellett. Bizonyított ugyanis, hogy minél hosszabb ideje használ valaki egy adott fogamzásgátlási módszert, annál inkább beletanul a használatába és annál kisebb hibaszázalékkal alkalmazza azt. Ebből az is következik, hogy azok a fogamzásgátlási módszerek a legbiztosabbak, melyek nem igénylik az azokat alkalmazó személy aktív közreműködését, ilyen például a spirál, az implantátum, az injekció és a művi meddővé tétel.


Én készséggel elhiszem a nonprofit tanácsadó testület számait, de talán nem járok messze a valóságtól, hogy a felvilágosításnak bőven lenne még keresnivalója és feladata abban, hogy aki fogamzságátló módszert használ, az jól, az utasításoknak megfelelően használja. Mert az összevissza szedett tabletta vagy a félig felhúzott óvszer csak annyi, mint halottnak a szentelt víz...

Forrás: BPAS

#fogamzasgatlas #abortusz #pearl_index


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

A fogamzásgátlás a lusta emberek mentsvára

Hasmenés és fogamzásgátlás? Összeegyeztethető?

Ne bízd a mobilodra a teherbe esést! De a fogamzásgátlást se!

Fogamzásgátló ételek márpedig nem léteznek!

A védekezés nem csak a nők dolga ám!

Vérzel vagy nem vérzel – te döntesz!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás