Pokol kénköves tüzén égjenek a lusta anyák!(?)
Arra a kérdésre, hogy ki legalkalmasabb a saját gyerekünk nevelésére, kézenfekvő válasz az, hogy mindenki – mindenki más, rajtunk kívül, leginkább más gyerekek szülei. A mom-shaming (anyahibáztatás) él és virul, és sokszor eléggé szélsőséges véleményekben nyilvánul meg a mindent tudó és mindent megmondó bezzeganyák részéről. Például abban, hogy a pokol tüzén kellene elégnie minden lusta, trehány, alkalmatlan anyának.
Az Anyás-Apás „Te hogyan oldanád meg?” rovatában most azt kérdezem tőled: te hogyan oldanád meg, ha te kaptad volna ezeket a véleményeket? Ez persze csak akkor fordulhatna elő, ha te is úgy nevelnéd a gyerekeidet, hogy mindent rájuk hagysz, csináljanak mindent saját belátásuk szerint.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Egy 23 éves anya az interneten osztotta meg nevelési elveit. Eszerint semmiért nem dorgálja meg 5 éves kislányát és 3 éves kisfiát, hanem rájuk bízza, mit hogyan csinálnak. A Redditen számolt be erről, ám sem nevét, sem a város nevét nem hozta nyilvánosságra, ahol él (talán sejtett valamit?). Elárulta, hogy a gyerekeinek „teljes kontrollt” biztosít saját életük felett, megengedi nekik, hogy olyan ruhát és frizurát viseljenek, amit csak akarnak – a kislánya például a kopasz fejet választotta, miután egyszer csak fogta az elektromos borotvát és elkezdte vele letolni a haját. Eztán nem is volt más opció, mint teljesen kopaszra vágatnia a fejét. Ebbe az „unortodox” gyereknevelésbe az is tökéletesen belefér, hogy a gyerekei csak azt tüntetik ki öleléssel és puszival a rokonok és ismerősök közül, akit kedvük van, ami már nemegyszer szült feszültséget és sértődést a családban, például az anyai nagymamánál is.
A fentiek ellenére az anya ragaszkodik ahhoz, hogy gyermekei jól neveltek és jól viselkednek minden helyzetben, bár azt is elismerte, hogy már megkapta idegenektől azt is, hogy „szörnyetegeket nevel” a gyerekeiből. Más szerint „a pokol örök tüzén kellene elégnie” azért, mert semmilyen korlátot nem állít a gyerekei elé, ehelyett hagyja, hogy maguktól nőjenek, mint a dudva.
„Kétgyerekes anya vagyok, de a nevelési elveim nem mindenkinél népszerűek. Például soha nem büntetem meg őket semmiért, a rossz viselkedést ignorálom, a jót jutalmazom, vagy előfordul, hogy egyszerűen csak elterelem a figyelmüket, amikor éppen olyat csinálnak, amit nem kéne. Ez remekül működik nálunk, a gyerekeim jól neveltek és jól viselkednek”
– részletezte a helyzetet.
A balhé akkor tört ki, amikor a kisfiú nem volt hajlandó megölelni az anyai nagymamát, aki erre azt vágta a lánya fejéhez, hogy életében nem látott még ilyen trehány anyát.
„Azzal vádolt a tulajdon anyám, hogy a gyerekeim örökre éretlenek maradnak, soha nem fognak felnőni, ezért piszkálni fogják őket a többiek a suliban, sőt azt is hozzátette, hogy a gyerekeim felnőttként sem tudnak majd viselkedni.”
A vélemények megoszlottak a sztori olvastán. A legtöbben abbéli véleményüknek adtak hangot, hogy a gyerekeknek szükségük van a szabályokra, korlátokra és határokra, hiszen ilyen kicsi korban honnan is tudnának arra rájönni saját maguktól, hogy meddig mehetnek el, mit szabad és mit nem.
„Három- és ötéves korban a gyerekek agya még nem érett arra, hogy különbséget tegyen megengedhető és nem megengedhető között – írta valaki. – Éppen ezért abszurd ilyet elvárni tőlük.”
Egy másik hozzászóló azt tanácsolta neki, hogy határozottabbnak kellene lennie anyaként és kicsit többet kellene tennie azért, hogy esélyt adjon a gyermekeinek a normális életre.
Mások viszont arra bátorították, hogy haladjon csak a saját maga által lefektetett elvek mentén és ne törődjön a kritikákkal:
„Az anyádnak nem kellene beleszólnia abba, hogyan neveled a gyerekeidet, szerintem jól csinálod, hogy meghagyod a gyerekeidnek a döntés jogát.”
Ugyanez a kommentelő azonban azt is hozzátette, hogy azt is meg kellene mutatnia a gyerekeknek, hogy a tetteiknek következményei vannak, máskülönben felnőve viselkedési problémáik lehetnek.
Te mit gondolsz erről? Hogyan oldanád meg, ha hasonló nevelési elvek vagy bármi más miatt te kerülnél a kritikák kereszttüzébe?
Fotó: Adobe Stock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!