Már nagyon bánom, hogy várandósan is dohányoztam
Mindannyian hozunk időnként rossz döntéseket az életben. Egy részüket megbánjuk és változtatunk az életünket, máskor ragaszkodunk tévedéseinkhez és hibás döntéseinkhez. Egy anya történetét hoztam el, aki már megbánta, hogy a terhességei alatt sem volt képes letenni a cigarettát.
Azt mondja, hogy mindent megtesz, hogy másokat is figyelmeztessen a veszélyre – most már teljesen füstmentesen.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Gemma szinte azóta dohányzott, mióta az eszét tudta, hiszen 13 évesen nemcsak hogy kipróbálta a cigit, a felnőttség „szimbólumát”, hanem hamarosan szenvedélyes dohányos lett és már naponta 10 szál cigit szívott. Így ment ez 7 éven keresztül, és nem hagyott fel a füstöléssel akkor sem, amikor 20 évesen terhes lett első gyermekével, a most 20 éves Tiger-Lilyvel. Nem mondhatni, hogy a baba óriásként született, hiszen 2600 grammal látta meg a napvilágot, de tulajdonképpen simán ment mind a terhesség, mind a várandósság, ezért Gemma nem látott egyetlen okot sem arra, hogy abbahagyja a dohányzás akkor sem, amikor hat évvel később ismét gyermeket várt. Az események azonban váratlan fordulatot vettek, amikor kiderült, hogy a baba szívhangja folyamatosan romlik, ezért az orvosok sürgős császármetszéssel segítették a kisfiút a világra. A baba pici is volt, alig 2200 grammot nyomott, ráadásul újra is kellett éleszteni.
A szülés közben átélt események, az, hogy anyaként végig kellett néznie, hogyan küzdenek az orvosok újszülött gyermeke életéért, meggyőzték Gemmát arról, hogy örökre le kell tennie a cigit. Így is tett, így aztán a következő két gyermeke – a most 10 éves Heidi és a 9 éves Ruby – teljesen füstmentes terhességből, problémamentesen születtek meg.
Gemma most azt mondja, már nagyon megbánta, hogy az első két terhessége alatt dohányzott, és minden leendő anya és várandós nő figyelmét szeretné felhívni a veszélyre.
„Így visszatekintve nem mondom, hogy a nagyon büszke lennék arra, hogy a várandósságom alatt sem voltam letenni a cigit. De akkor nem voltak erre annyira szigorú szabályok, és volt egyetlen orvos vagy nővér sem az életemben, aki figyelmeztetett volna, hogy hagyjam abba a dohányzást. Az egyetlen dolog, amit megemlítettek, hogy előfordulhat, hogy valamivel kisebb babám fog születni, ha a terhesség alatt sem mondok le a cigarettáról. De semmiféle nyomást nem éreztem arra, hogy szokjam le a dohányzásról, senki nem mondta nekem, hogy abba kellene hagynom. Szóba se került a téma, ezért semmi rosszat nem is láttam abban, hogy nagy hassal is nyugodtan füstölök.
Az első gyermekem picit kicsinek tűnt ugyan, amikor megszületett, de egyébként teljesen egészséges volt, és még akkor sem említette senki a kórházban, hogy jó lenne abbahagyni a dohányzást. Így aztán eszembe sem jutott, hogy a második terhességem alatt bármin is változtatnom kéne. A második gyermekem születésekor azonban nagyon elgondolkodtam a dohányzáson, hiszen majdnem elveszítettem őt örökre, és meg vagyok győződve arról, hogy a dohányzásom nagy szerepet játszott abban, hogy sürgős császárra volt szükség.
Amikor megtudtam, hogy harmadszor is gyermeket várok, kezdtem csökkenteni a cigaretták számát és nagy nehézségekkel bár, de végül sikerült leszoknom a dohányzásról. Heidi sem volt nagy baba, de szerencsére minden probléma nélkül, makkegészségesen született.
A negyedik terhességem már végig füstmentes volt. Ruby szép súllyal, egészségesen jött a világra, és a mai napig ő a legegészségesebb a négy gyermekem közül.
Ma már nagyon sok információ áll rendelkezésre a terhesség alatti dohányzás veszélyeiről, és az orvosok, nővérek és bábák is beszélnek erről a várandósokkal. Ma már sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a várandósokat rábeszéljék a leszokásra. Bárcsak én is tájékozottabb lettem volna az első két terhességem alatt! Egészen biztosan hamarább letettem volna a cigit, ha már akkor tudtam volna azt a terhesség alatti dohányzásról, amit ma már tudok.
Megkaptam már azt is, hogy dohányosként soha nem lett volna szabad gyermeket vállalnom. Ám mindannyian követünk el hibákat, kisebbeket és nagyobbakat is. Az, hogy várandósan is dohányoztam, életem egyik legnagyobb hibája volt. Erre engem az élet tanított meg nagyon keserű tapasztalatok árán, ezért most szeretnék másokat is arra biztatni, hogy ne dohányozzanak terhesen. Fontos, hogy nyíltan beszéljünk erről a témáról, nehogy más anyák is elkövessék azt a hibát, hogy teljesen természetesnek tartják, hogy a terhesség idejére sem teszik le a cigit. Bárcsak lettek volna körülöttem is ilyen emberek az első két terhességem alatt, akik határozottabban sarkallnak a leszokásra, de nem voltak ilyenek. Ha most visszafordíthatnám az idő kerekét és valamit megmásíthatnék, az lenne, hogy egyik terhességem alatt sem gyújtanék rá egyetlen szál cigire sem.
De ha még messzebbre mehetnék vissza, akkor 13 éves szeretnék lenni újra, aki visszautasítja az első felkínált szálat.”
Fotó: Adobe Stock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!