top of page
  • Szerző képeVendégszerző

Az édesanyám nem volt veszélyes hulladék!

Bár úgy viselkedünk, mintha a covid sosem létezett volna, és igyekszünk elfelejteni azt a két és fél évet maradj otthonnal, maszkviseléssel és kijárási tilalommal együtt, a világ egészségügyi és jogi szakemberei nem felejtenek ilyen könnyen. Mostanában lassacskán egyre több helyen érzik, hogy eljött az idő annak kivizsgálására, hogy a kormányzat és az egészségügyi ellátó rendszer súlyának és a lehetőségeknek megfelelően kezelte-e a helyzetet. Tehettek valamit másként vagy jobban, hogy ne legyen annyi halálos áldozat?

Az Egyesült Királyságban éppen a közelmúltban kezdődött egy ilyen vizsgálat, egyelőre a tanúvallomások meghallgatásával. Nagyon várnék egy ilyen őszinte szembenézést és vizsgálatot nálunk is, hiszen Magyarországon kiugró volt a halálozási arány más, hasonló adottságú és földrajzi helyzetű országokhoz képest. Ennyit megérdemelne az áldozatok emléke és a hozzátartozók fájdalma. És nem utolsósorban senki nem garantálja, hogy akár már a közeli jövőben nem állhat elő hasonló helyzet, amikor jól jönnének a tanulságok és tapasztalatok.

 

Az Egyesült Királyságban most kezdődött a feltáró vizsgálat, jelentős részben olyan aktivista csoportok nyomására, akik azzal vádolják a brit kormányt, hogy a járvány elleni felkészültség hiánya – beleértve az egyéni védőeszközök és a tesztek hiányát – emberáldozatokat követelt. A vizsgálat első szakaszában több mint 70 tanú vallomását hallgatja meg a rendkívüli helyzet kezelésének hiányosságait feltárni hivatott szakértői csoport.


A covid áldozatait „mérgező hulladékként” kezelték, és a holmijukat reklámszatyorba gyömöszölve adták ki – derült ki a gyászoló családok nyilatkozatából.


Brenda Doherty, akinek édesanyja a világjárvány első észak-írországi áldozata volt, azt vallotta, hogy édesanyja testét „mérgező hulladékként dupla zacskóba csomagolták” és a holmiját elégették, miután meghalt. Doherty asszony az egyik vezetője annak a csoportnak, melynek célja, hogy igazságot szolgáltassanak a Covid-19-járvány áldozatául esett személyek hozzátartozóinak. A vizsgálóknak most nemcsak azt mondta el, hogy 82 éves édesanyja hogyan fertőződött meg a vírussal, miközben a kórházból való elbocsátásra várt, hanem arra is emlékezett, hogy telefonhívást kapott a kórházi személyzettől, amelyben közölték vele, hogy édesanyja „egy olyan csatával néz szembe, amelyet nem fog megnyerni”. Kevesebb mint 12 órával később édesanyja meghalt. Doherty asszony a temetéséről elmondta:

„Nem kaptuk vissza anya ruháit a kórházból. Elégették. Egy nővér kedvességének köszönhetően jutott vissza hozzánk egy kereszt alakú medál.”

Hozzátette:

„Azért vagyok itt, hogy mindenkit emlékeztessek arra az emberi árra, amit mi, gyászolók fizettünk. Az én anyukám egy csodálatos kis nő volt, akiben Góliát szelleme égett, és tudom, hogy ma velem van.”

Anna-Louise Marsh-Rees elmesélte, hogy 85 éves édesapja hogyan halt meg „levegő után kapkodva”, miután epehólyag-gyulladással kórházba került, ahol megfertőződött. Tanúvallomásában úgy fogalmazott, hogy a megfertőződés és az ápolás tekintetében annyira ködös magyarázatokat kapott utóbb, hogy „majdnem olyan volt, mint egy Agatha Christie-rejtély”. Kiderült, hogy az idős férfit 8 nap alatt hatszor szállították át kórházon belül, mielőtt hazaengedték, ám családját nem tájékoztatták arról, hogy a kórteremben covid-járvány tört ki. A beteg állapota otthon rohamosan romlott, emiatt felesége 13-szor hívta fel háziorvosukat és 4-szer keresték fel az ügyeletet, míg az idős embert végre ismét felvették a kórházba – ahol végül meghalt. A lánya, Marsh-Rees asszony változtatásokat követel a halálesetek kezelésének módjában is.

„Van egy egész generáció, a szüleim generációja, akiknek még nincsenek meg azok a mechanizmusok, amik talán nekem már megvannak, hogy kérdezzek, igényeim legyenek és magyarázatokat követeljek. Anyukám naponta sír, pedig már majdnem három éve, hogy elveszítette szeretett férjét. Semmi mást nem szeretnék, mint hogy életében még tanúja legyen, hogy változások történnek az ilyen esetek kezelésében.”

Sok kritika érte a brit kormányt a világjárvány kezelésével kapcsolatban, többek között amiatt, hogy úgy tűnt, az országnak, nincs működőképes terve egy ilyen rendkívüli esemény kontrollálására. A kormányt érő további kritikák közé tartozik, hogy az idős embereket vizsgálat nélkül engedték haza a kórházakból az idősotthonokba, hogy 2020 márciusában túl későn zárták le a kórházakat, és hogy bár több milliárdos fontot költöttek tesztelésre és kontaktkutatásra, ez nem hozta meg a kívánt eredményt – praktikusan kudarcot vallott. Azok családjai, akik a covid miatt vesztették el szeretteiket, független vizsgálatot követeltek a történtek kivizsgálására.


Ezek is érdekelhetnek:




0 hozzászólás

Comments


bottom of page