Anyás-Apás · 2021.11.14 20:29 · 5 perc

A pandémia hatása: mi volt a babád első szava?

Minden családban izgatottan várják: mi lesz a baba első szava? Mama? Papa? Vagy valami más? Egy anya nem akart hinni a fülének, amikor meghallotta kislánya első szavát, aki éppen a tavalyi lezárások előtt született. És ha már szóba került, akkor vegyük sorra a normális beszédfejlődés legfontosabb állomásait is.

A cikk végén pedig elárulom, mi volt az első szó, amit a kis Miley kimondott.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Nem kétséges, hogy a COVID-pandémia az életünk számtalan területén új helyzetet teremtett és új kihívásokat állított elénk. Azt egyelőre még csak találgatjuk, lesz-e az elmúlt csaknem két évnek hosszú távú hatása a mentális állapotunkra – és különösen fontos kérdés ez a gyerekek esetében. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a korlátozások alatt a szociális kapcsolataik beszűkültek, az egészen kicsi gyerekek esetében éppen a szocializáció egy nagyon érzékeny szakaszában. Vagy gondoljunk arra, hogy a maszk eltakarja a mimikát, a gesztusokat és a metakommunikációt.

Egy brit édesanya arról számolt be a közelmúltban a BBC egyik műsorában, hogy a pandémia miatt előállt igen szokatlan helyzetek nagyon furcsán nyilvánultak meg kislánya fejlődésében, például abban, mi volt az első szó, amit kimondott.

A kislánya mindössze öt hónapos volt, amikor a lezárások tavaly márciusban megkezdődtek, és hónapokig a négy fal között éldegéltek, minden társas programtól, személyes kapcsolattól megfosztva.

„A kislányom körülbelül egyéves koráig senkit és semmit nem látott rajtunk és az otthonunkon kívül. Nem találkozott senkivel, nem érték olyan külső benyomások, melyek egy ilyen korú kisgyereket normálisan érnek.”

Így érkezett el az első szó, ami mi is volt? Mama? Papa? Baba? Kutya? Cica? Hát nem…

A beszédfejlődés szakaszai

A második, harmadik hónapban megjelenik a gőgicsélés, ami funkciójáték a hangképzéssel, és örömérzés (funkcióöröm) kíséri.

A beszédfejlődés első szakasza a szituatív beszéd, ami azt jelenti, hogy a gyermek által használt szavak bizonyos szituációkhoz kötődnek, azaz jelentésüket még a szituáció jellege határozza meg (helyzethez, és nem tárgyakhoz kötött). Ebben a szakaszban általában csak a szűk család, főként az anya érti meg gyermekét. A gyermek gyakran használ egyszótagos szavakat, és egyszavas mondatokat, melyben a szónak több jelentése is lehet.

A következő szakasz a kontextusos beszéd, amely logikai összefüggésekben való beszédet jelent. A gyermek szociális kapcsolatai kiszélesednek, a környezet magasabb igényeket támaszt a gyermek beszédével kapcsolatban, melynek fő formája a dialógus. Kétszavas mondatokat használ (alany és állítmány), gyakran cselekvésbe ágyazva. Szeretik a verseket és a mondókákat, és játékukat is gyakran kísérik beszéddel.

A harmadik szakasz az absztrakt beszéd, ami manapság már két és fél éves korban megjelenik. A gyermek képes az elmúlt dolgokat is regisztrálni, és szavakra szavakkal válaszol. Ennek a beszédnek a szociális kapcsolatteremtés a fő feladata. „Mi ez?” korszaknak nevezzük, amelyben a gyermek tárgyi érdeklődése nyilvánul meg, de magas az érzelmi-szociális funkciója, és gyakran nem is vár választ a kérdéseire. A gyermeket nem szabad leszoktatni a kérdezésről, mert a megválaszolatlan kérdések nem növelik az ismeretanyagét, és leszokik a kérdezősködésről, ami a későbbi életszakaszokban is meghatározza a szülő–gyermek kapcsolat minőségét. A verbális intelligencia (VQ) is erősen függ attól, mennyire támogatja a gyermek környezete a beszédet, milyen szókinccsel, és milyen kódrendszerrel kommunikálnak a környezet tagjai. (Forrás: PTE)

Amikor először ment a kis Miley gyerekek közé, azt látta, hogy ott minden anyuka maszkkal takarja el az arcát. Anyukája szerint ez lehetett rá akkora hatással, hogy az első szava ez volt: maszk.

Forrás: PTE

Fotó: Adobe Stock

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük