top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

A bélbaktériumoknak mi közük az endometriózishoz?

Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az égvilágon semmi, egy most nyilvánosságra hozott állatkísérletes vizsgálat szerint azonban nagyon is sok. Bár az endometriózis nagyon sok nőt érint, ráadásul sokkal többet, mint amennyien tudnak róla, hogy évek vagy akár évtizedek óta fennálló panaszaikat valójában endometriózis okozza, most sokan talán csak legyintenek, hogy vajon milyen gyakorlati haszna lehet a laboratóriumok homályában elvégzett erre vont kutatásoknak.

Nos, ezek az elsőre elvontnak és elméletinek tűnő vizsgálatok talán hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az endometriózisos betegek ne hányódjanak akár évtizedekig az egészségügy útvesztőiben, mire diagnózishoz jutnak, hanem újabb módszer lehessen az orvosok kezében a korai elismeréshez. Ehhez persze szemléletváltás is szükséges mind az orvosok, mind a páciensek részéről, például hogy egyetlen nő se tekintse az élet „természetes” velejárójának a fájdalmas menstruációt.

 

A különféle baktériumokat és fertőzéseket számos betegség és eltérés okozójának tartják, eddig azonban az endometriózis nem szerepelt e betegségek között. Egy most közzétett kutatás alapján azonban felvethető, hogy az endometriózis kialakulásában baktériumok is szerepet játszhatnak. Ráadásul még csak nem is a méhben megtelepedett „gonosz” betegségokozó baktériumok, hanem a normális bélflórát képező baktériumtörzsek, melyeket együttesen bél mikrobiomnak nevezünk.


A kutatók ugyanis megállapították, hogy a mikrobiomból származó metabolitok – vagyis a bélben élő baktériumok által termelt anyagcseretermékek – jelentősen különböznek az endometriózisban szenvedő egerek ürülékében. Ez alapján felmerül, hogy ezeknek a metabolitoknak az elemzése emberi székletmintákból is az endometriózis diagnosztikai eszközeként szolgálhat – írják a Baylor College of Medicine kutatói, akik eredményeiket a Cell Death & Discovery című szaklapban hozták nyilvánosságra.


Az endometriózis és a bélrendszer

Az endometriózis oka jelenleg pontosan még nem tisztázott, de több elmélet is született rá. Az egyik, széles körben elfogadott teória szerint az endometriózist retrográd menstruáció okozhatja, amikor a menstruáció során levált méhnyálkahártya a petevezetéken keresztül a kismedence üregébe kerül, ahol megtapad a környező szöveteken, például a bélen. Ezt cáfolni látszik, hogy a nők akár 90%-a tapasztalhat retrográd menstruációt, de ehhez messze nem minden esetben társul endometriózis.

„Ez alapján feltételezzük, hogy azoknál a nőknél, akiknek endometriózisuk van, valószínűleg a bélrendszernek helyet adó hashártyaüregben „romlik el” valami”

– mondta el a vizsgálatot vezető Ramakrishna Kommagani, a texasi Houstonban található Baylor College of Medicine immunológia docense a Medical News Todaynek.


A kutatók a vizsgálatvezető szerint azt is figyelembe vették, hogy az endometriózisban szenvedők közül hányan tapasztalnak emésztőrendszeri problémákat, például irritábilis bél szindrómát (IBS). Számos más kutatás, köztük ez a 2021-ben készült tanulmány is felvetette a bél mikrobiom és az endometriózis súlyosbodása közötti összefüggést.



Kutatásuk egyik kiindulópontját az a 2019-ben publikált saját vizsgálatuk képezte, mely szerint antibiotikumok adásával lassítható az endometriózis előrehaladása, súlyosbodása (progressziója). Ez alapján feltételezték, hogy antibiotikumok adásával bizonyos bélbaktériumok száma csökkenthető, ám nem volt világos, hogy a bélbaktériumok szerepet játszanak-e az endometriózis progressziójában.


Mostani tanulmányukhoz olyan mikrobiom-hiányos egereket választottak, akiket szokványos tartást követően széles spektrumú antibiotikumokkal kezeltek. Így tehát azt tanulmányozhatták, mi történik azokkal az egerekkel, akiknek normális mikrobiomjuk van (kontroll állatok), és mi azokkal, akiknek szervezetéből eltávolították a mikrobiomot.

A kutatók ezután műtéti úton endometriózist idéztek elő mindkét csoportban, és nézték az endometriózis-telepel számát és nagyságát, illetve az ürülékben a bélbaktériumokból származó anyagcseretermékek (metabolitok) szintjét.


Azt találták, hogy normális mikrobiom jelenlétében az endometriózis-gócok lényegesen nagyobbak voltak, mint a mikrobiom-hiányos egereknél. Normális bélflóra esetén magasabbnak mérték az egerek ürülékében a netabolitok szintjét is. ebből arra következtetnek, hogy a bél mikrobiom és az abból származó metabolitok szerepet játszhatnak az endometriózis progressziójában.


Nem észlelték ez ugyanakkor azokban a kísérletekben, amikor a bélbaktériumok helyett a méhben található baktériumok, illetve metabolitjaik hatását elemezték.



Mit hoz a jövő?

Sajnos azonban még viszonylag messze az az idő, amikor ezeket az eredményeket az endometriózis klinikai gyakorlatára is átültethetik. Hiszen köztudott, hogy a rágcsálók és az emberek között jelentős anatómiai és élettani különbségek vannak. De ha az eredmények beválták a hozzájuk fűzött reményeket, akkor ez az endometriózis korai diagnózisában is kamatozhat. Jelenleg ugyani 4 és 11 év (!!!) közötti időbe telik, amíg az endometriózisos nők diagnózishoz jussanak. Így ugyanis a szenvedés ideje lerövidíthető, és a már tizenéves korban felállított diagnózis nagyban elejét veheti az olyan problémáknak is, mint a meddőség, krónikus fájdalom, szorongás és depresszió.


Fotó: Wix


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:


Comentários


bottom of page