Keresési eredmények

A koraszülött vagy pici újszülötteket lehetőség szerint közvetlenül a gondozó által viselt hordozóban kell elhelyezni – áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb ajánlásában, mely szerint a „kenguruzás” a legoptimálisabb a túlságosan korán és/vagy túlságosan kis súllyal világra jött babák számára. A módszer lényege, hogy a pici korababák egészségi állapota és túlélési esélyei jelentősen javulnak, ha lehetőségük van arra, hogy közvetlenül érintkezzenek az édesanyjuk vagy gondozójuk bőrével. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Az új iránymutatás jelentős változást képvisel a korábbiakhoz képest, és minden olyan csecsemőre vonatkozik, aki a terhesség 37. hete előtt vagy 2,5 kilogrammnál kisebb súllyal született – kivéve azokat, akiknek légzéstámogatásra vagy gépi lélegeztetésre van szükségük, vagy akik sokkos állapotban vannak. A kengurukról elnevezett kenguruhordozás arról kapta a nevét, hogy az ausztráliai óriás kenguruk újszülöttjeiket körülbelül 8 hónapig az erszényükben hordozva szoptatják, nevelik, miközben a kis kenguru a születéskori 1 grammos súlyát 2-4 kilogrammig növeli. Kezdetben kizárólag az erszényben tartózkodik és anyatejjel táplálkozik, majd erősödve, növekedve hosszabb-rövidebb időre elhagyja a biztonságot nyújtó erszényt. Ez az embergyerekeknél úgy valósítható meg, hogy a koraszülött vagy kis súlyú újszülötteket a gondozó által viselt hordozótáskába csomagolják ahelyett, hogy inkubátorba vagy melegítőbe helyeznék őket, és itt történik a stabilizálásuk és lehetőség szerint kizárólagos szoptatásuk. A WHO korábbi hasonló ajánlásai is azt tanácsolják, hogy a kenguruzás előtt mindenképpen szükséges a baba állapotának stabilizálása inkubátorban vagy melegítőben, ami a megszületés után átlagosan 3–7 napon keresztül az anyától való fizikai elválasztást jelent. Mivel a koraszülötteknek nincs testzsírjuk, sokuknak gondot okoz a saját hőmérsékletük szabályozása, és a légzéshez orvosi segítségre lehet szükségük. Ennek ellenére a kutatások egyre inkább azt jelzik, hogy a kenguruápolást közvetlenül a világra jövetel után elkezdve javulhat a táplálás, és csökkenhet a fertőzések és a hipotermia (a testhőmérséklet veszélyes csökkenése) kockázata. A The New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban tavaly közzétett tanulmány szerint a kenguru anyai gondozás születés utáni azonnali megkezdése évente további 150 000 életet menthet meg világszerte. A kenguru módszer A kenguru-módszert (KMC – kangaroo mother care) két gyermekorvos – Rey és Martinez – mutatta be Bogotában (Kolumbia) azokra az esetekre, amikor az inkubátoros ellátás nem állt rendelkezésre a koraszülöttek számára. Bár a kenguru-módszer célja eredetileg a legnagyobb problémát jelentő a kihűlés elkerülése volt (a babákat édesanyjuk mellkasára fektették, takarókkal betakarták, így biztosítva a megfelelő testhőmérsékletet számukra, így a kihűlés következtében előforduló csecsemőhalálozás 70%-ról 30%-ra csökkent az 1000–1500 grammos súllyal született babák körében!), a módszer további alkalmazásával rengeteg egyéb pozitív hatására derült fény. Miért fontos a kenguru-módszer a koraszülötteknek? A módszer lassan három évtizedes alkalmazása és kutatása azt mutatja, hogy a KMC több, mint az inkubátoros ellátás egy alternatívája. A hatékonysága több területen is bizonyított, mint például a testhőmérséklet stabilizálásában, a szoptatásban és a kötődés kialakításában, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A kenguru-módszer korai, megszakítás nélküli és hosszan tartó bőrkontaktust jelent a baba és (elsősorban) az édesanya közt. A babát nem választják el édesanyjától születése után (vagy csak nagyon rövid időre, olyan vizsgálatok idejére, melyek máshogy nem végezhetőek el), hanem ha lehetőség van rá, akkor azonnal, de legkésőbb a baba állapotának stabilizálása után a mellkasára helyezik. Kizárólagos szoptatás jellemzi (ideális esetben), bár azok az édesanyák is alkalmazhatják, akik egészségügyi vagy egyéb okokból nem tudnak/akarnak szoptatni. A módszer a kórházban megkezdhető és az otthonba bocsájtás után is könnyedén folytatható, természetesen utógondozást igényel. (koraszulott.com) Forrás: The New England Journal of Medicine Fotó: Dreamstime Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Ezek is érdekelhetnek: Az apának is jár az első ölelés joga – de beszéljünk a Krabbe-betegségről is! Hat tévhit a császármetszésről Nem jött a mentő, az út szélén született meg a baba Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Talán még soha nem volt igazabb aza mondás, hogy minden élet számít. De az sem kérdéses, hogy a puskaropogás és rakétasivítás közepette a legkisebbek a legkiszolgáltatottabbak és a legvédtelenebbek. És ők azok, akik a legkevésbé nem tehetnek semmiről. Példás összefogásnak köszönhetően sikerült kimenteni az ostromlott területről egy koraszülött ikerpárt, akiket egy ukrán béranya hozott a világra nem sokkal a háború kitörése előtt. Két korababát, akik háború nélkül is esendőek és sérülékenyek. De vajon miért haladnak lépésben a koraszülöttmentők? Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Az amerikai hadsereg veteránjaiból álló mentőcsapat, a Project Dynamo nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy kimenekítse a koraszülött ikreket, Lennyt és Moishét Ukrajnából, majd a speciális körülményeket és szállítást igénylő korababákat biztonságosan eljuttassa egy kijevi klinikai alagsorában kialakított újszülöttosztályról egy lengyelországi kórház koraszülött-intenzív osztályára. Az ikrek örökbefogadó szülei, az ukrán származású Alex Spektor és és párja, Irma Nuñez Chicagóban élnek, és napok óta onnan próbálnak minden követ megmozgatni azért, hogy az ikrek – akik egy béranyák közvetítésével is foglalkozó ukrajnai meddőségi klinikán látták meg a napvilágot a háború kitörése előtti napokban – biztonságos helyre juthassanak. Az apa pár napja még nem nyilatkozott túlságosan bizakodóan a koraszülött ikrek kimentésének esélyeit illetően. A béranya terhessége vége felé hetekig egészségi problémákkal küzdött, ezért a két kisfiú idő előtt jött a világra. Az örökbefogadó szülők döbbenettel hallgatták az Ukrajnából érkező híreket és azt, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Kijevet, ahol az ikrek születtek. A világ másik feléről próbálták meghozni az elképzelhetetlenül nehéz döntéseket – most már szülőként –újszülött fiaikról, ami normális körülmények között sem lenne egyszerű, de az ukrajnai háborús helyzet elképzelhetetlenül megnehezítette a dolgukat. „Az a tény, hogy koraszülöttek, ellenünk játszik, és hát háború is van – mondta az apa. – Például reggel hiába beszéltem meg egy gyógyszertárral, hogy megkapjuk, amire szükségünk van, mert mire az általam megkért személy délután odaért, addigra lőtték a gyógyszertárat is, ezért bezártak.” „Koraszülöttként speciális ellátást és szállítást igényelnek, ezért eleinte vonakodtunk attól, hogy megfelelő körülmények híján kelljen megtenniük a hosszú utat” – tette hozzá az örökbefogadó anya. Az amerikai hadsereg és haditengerészet veteránjaiból álló mentőcsapat két orvossal, két neonatológus szakorvossal, egy nővérrel és egy ukrán mentőautó személyzetével is kiegészült az Operation Gemininek (Ikrek Hadművelet) elkeresztelt akció során. Bryan Stern, a mentőalakulat vezetője így nyilatkozott egy amerikai lapnak: „Tudom, hogy kell bánni a fegyverekkel és még sok hasonló dolgot. De nem vagyok túl gyakorlott abban, hogyan kell okosakat nyilatkozni pici koraszülött babákról.” A mentőcsapat február 25-e óta 14 küldetésen van túl, melynek során összesen 150 embert menekítettek ki a háborús övezetből. Az ikrek körülbelül 11 órát utaznak, mielőtt megérkeznek egy lengyel kórházba, a biztonságba, ahol most arra várnak, hogy Alex értük jöjjön és hazavigye őket az Egyesült Államokba. Miért haladnak lépésben a koraszülöttmentők? A mentőautóktól megszoktuk, hogy igyekeznek minél gyorsabban haladni, ezért talán te is értetlenül nézed azt a mentőt, amelyik mégis kifejezetten lassan halad, oldalán a „Koraszülöttmentés” felirattal. De hét miért nem száguld, amikor talán minden perc számít az apró életért? – teszed fel magadnak a kérdést, tulajdonképpen joggal. A koraszülött babák szállítását – általában a kórházból, ahol megszülettek, egy magasabb szintű ellátást biztosítani képest intézménybe – különlegesen kialakított mentőautóval végzik, melyek fel vannak szerelve szállító inkubátorral, gyengéd lélegeztetésre alkalmas lélegeztető géppel és a korababát alulról melegítő speciális felszínű újraélesztő asztallal. Ezek a mentők sokszor szirénázva, ugyanakkor csak lépésben haladnak. A korababák szállítása közben mindent el kell követni a szállítási trauma csökkentésére. A 37. hétnél korábban született babának ugyanis még éretlen a központi idegrendszere és a tüdeje, gyengék a légzőizmai, és könnyen sérülnek az agyi erei. Éppen ezért gyakori a keringési zavar, agyvérzés vagy koponyaűri vérzés, ha a babát rázkódás éri, vagy a mentőautó hirtelen lassít, gyorsít vagy fékez. A tüdő fejletlensége miatt a leggyakrabban előforduló súlyos légzési elégtelenség esetén a mentőautó óránként legfeljebb 40 km-es sebességgel haladhat. Megkülönböztető jelzéseit ilyenkor nem elsősorban a gyors, hanem a folyamatos, egyenletes haladás érdekében használja. A lassan haladó mentőautót tehát ugyanúgy minden esetben előre kell engedni és fokozottan ügyelni kell arra, hogy a közlekedők ne kényszerítsék a mentő sofőrjét hirtelen irányváltásra vagy intenzív fékezésre. Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Ezek is érdekelhetnek: Elhagyhatta a kórházat a világ legkisebb újszülöttje Fél kilót sem nyomott, mégis túlélte – a korababák hősiessége Olyan pici volt, hogy a karikagyűrűm volt a karkötője Csak a szülésnél derült ki, hogy öten vannak Búcsú az újszülött-intenzív osztály nagypapájától Gyorsan jött? Koraszülött lesz! Csodatévő varázsital koraszülöttek számára A koraszülötteknek sincs helyük a Facebookon Korababa és intenzíves nővér nagy találkozása 28 év után „Csak arra tudtam gondolni, hogy a babáknak muszáj életben maradniuk” Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

A kutatók szerint gyakoribb a koraszülés azok között az anyák között, akiket kevés napfény ér. Fontos megállapítás volt, hogy a korszülések számának csökkentésében kizárólag az első trimeszterbeli Minden olyan információ fontos, mely alapján a korszülések száma csökkenthető, hiszen éppen a koraszülés A koraszüléssel kapcsolatos korábbi cikkeket itt találod.

Egy kislány nemsokára ünnepli hatodik születésnapját. Hosszú út vezetett odáig, hogy a kis Poppy hamarosan elfújhatja a hat gyertyát a születésnapi tortáján, hiszen nagyon pici koraszülött babaként jött a világra, alig több mint fél kilót nyomott. Az édesapja karikagyűrűje ráfért a csuklójára, amolyan karkötő gyanánt. Történet a világ legkisebb, de legbátrabb harcosairól. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! A kis Poppy hat évvel ezelőtt, 2014. november 22-én született egy angliai kórházban, ahol életének első 107 napját töltötte. Nagyon pici koraszülöttként jött a világra, a súlya egészen pontosan 538 gramm volt, vagyis alig nyomot többet, mint egy zacskó porcukor. Nagyon korán érkezett, csupán 25 hét adatott meg neki az édesanyja pocakjában. Annyira pici volt, hogy amikor az édesapja – amúgy viccből – picike csuklójára húzta saját karikagyűrűjét, az simán ráment, amolyan apró karkötő gyanánt. Nem voltak könnyűek az első hónapok, hiszen a kis Poppy számtalan egészségi problémával küzdött és küzd azóta is: az agyában ciszták alakultak ki, a szíve rendellenesen fejlődött, légzési problémái is voltak, és öt alkalommal kapott vért. De a kislány minden akadályon átküzdötte magát, és most, majdnem hatévesen igaz rosszcsont gyönyörűség. „Amikor megszületett, még hozzáérni sem mertünk, mert olyan vékony volt a bőre, mint a selyempapír. Döbbenetes volt, hogy az apukája karikagyűrűje ráfér a csuklójára, ebből is látszott, mennyire nagyon aprócska volt” – emlékszik vissza az édesanyja, aki 33 éves volt, amikor a terhessége hetedik hónapja körül hirtelen az egekbe szökött a vérnyomása, és fájni kezdett a hasa. A diagnózis: preeklampszia, illetve HELLP szindróma, ami többek között a májat és a véralvadási rendszert érintő ritka terhességi szövődmény. „Azt mondták az orvosok, hogy a babának nagyon gyorsan világra kell jönnie. Elképzelésem sem volt, hogyan tud ez ilyen rövid idő alatt lezajlani, minden annyira hirtelen történt, még arra sem volt időnk, hogy kitaláljuk, mi lesz a baba neve, hiszen nem sokkal előtte még azt sem tudtuk, hogy kisfiú lesz vagy kislány.” Végül sürgősségi császármetszéssel segítették világra babát az orvosok egy olyan kórházban, ahol minden személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állt egy ilyen pici koraszülött baba ellátására. A szülők jóformán még nem is láthatták a picit, aki azonnal akkor a koraszülött-intenzív osztályra került. „Tíz hosszú óra telt el, mire először láthattuk őt. Egy csomó drót és cső lógott ki belőle, és az első gondolatom az volt, mennyire elképzelhetetlenül picike. Meg sem ölelhettük az első tíz napban, annyira vékony és sérülékeny volt a bőre. Semmi erősebb behatás nem érhette, nehogy megsérüljön.” Poppyt végül 2015. március 7-én vihették haza a szülők a kórházból – vagyis pontosan öt nappal a szülés eredetileg kiírt időpontja után. A kislány azóta minden nappal erősebb és ügyesebb, és a fejlődési mérföldköveket nagyjából ugyanakkor érte és éri el, mint időben született társai. „Nem kívánhattunk többet az élettől, hogy végül is minden ennyire viszonylag jól ment. Vidám és boldog kislány, aki ugyanúgy szeret babázni, mint bárki más” – mondja az anyukája. Amihez Poppy csak ennyit tesz hozzá: „Nem akarom elhinni, hogy valaha is olyan picike voltam, mint a fényképeken. Hiszen ma már nagy vagyok és erős.” A koraszülésről röviden A legtöbb terhességnél a szülés a betöltött 37–42. terhességi hét között indul meg, koraszülésről akkor beszélünk, ha a szülés a betöltött 37. terhességi hét vége előtt megindul. Magyarországon minden 10 újszülött közül 1 koraszülöttként jön a világra. Amennyiben a terhességi kor nem állapítható meg (pl. nem gondozott terhesség), a születési súly szerinti osztályozást alkalmazzák. Ezek szerint a 2500 g születési súly alatt beszélünk koraszülésről. A terhesség utolsó szakaszában bekövetkező magzati növekedés és fejlődés nagyon fontos az újszülött egészsége szempontjából. Minél korábban jön világra, annál nagyobb a kockázata, hogy problémák lépnek fel. Gond lehet a látásukkal, hallásukkal, légzésükkel és idegrendszerükkel. Tanulási, magatartási, viselkedési zavarok az iskoláskor idején ugyancsak gyakrabban fordulnak elő azoknál a gyerekeknél, akik koraszülöttek voltak. (Forrás: Maternity) Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Az Anyás-Apás koraszülésről, koraszülöttekről szóló korábbi cikkeit itt találod. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

lombikkezelés”) Preeklampszia fennállásakor súlyos zavart szenved a magzati fejlődés, melynek következtében koraszülés

Minél korábban következik be a koraszülés, annál kisebb, fejletlenebb lesz a koraszülött baba, és sajnos A koraszülés sajnos egyáltalán nem ritka: nálunk és máshol a világban is körülbelül minden 9-10. baba Bár némi elmozdulást már sikerült elérni pozitív irányban, a koraszülések aránya még mindig nagyon magas még az orvosok kezében olyan módszer, mellyel biztosan megakadályozhatnák a koraszülést. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül: ha az anyának korábban már volt koraszülése ha az anya

Radnai Márta (Szegedi Orvostudományi Egyetem orvosa) vizsgálta a fogágybetegségek és a koraszülés összefüggéseit és az alábbi figyelemfelhívó eredményre jutott: a koraszülés valószínűsége 3,31%-kal nagyobb a terhesség

Ezek a várandósságok azonban alapból nagy kockázatúnak számítanak, és egyáltalán nem ritka a koraszülés

, míg a 28. hét előtti szülés extrém korai koraszülésnek minősül. kezdeti időszakot: az 5 évesnél fiatalabbak között a halálozás vezető okai között tartják számon a koraszülést Egyedül, 16 évesen korababát szültem a karantén alatt A WHO azért tartja nagyon fontosnak a koraszülés elleni harcot, mivel a koraszülés az esetek háromnegyedében olyan okra vezethető vissza, mely megfelelő Ezek is érdekelhetnek: A HPV vetélést és koraszülést is okozhat A koraszülötteknek sincs helyük a Facebookon

Hogy rögtön rövidre zárjam, a fenti kérdésre a válasz az, hogy attól függ... vagyis sok mindentől. Például attól, hogy milyen kábítószerről beszélünk, könnyű vagy kemény drogról, de még így sem lehet a kérdésre megnyugtató feleletet adni. Ami biztos: az a legjobb, ha semmilyen drog nem kerül be az anyatejbe, sem rövid, sem hosszabb távon. Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! Mostanában egyre több szó esik egy csomó országban a könnyű drogok legalizálására. Természetesen szólnak érvek ellene és mellette is, melyek közül mindenki tipikusan azt igyekszik kimazsolázni, ami az ő saját álláspontját támasztja alá. Amiből többnyire senki nem enged egy jottányit sem, cáfolja is akárhány tudományos bizonyíték. És ahogyan haladunk a legalizálás felé, úgy kerül terítékre a mindennapi élet újabb és újabb aspektusa abból a szempontból, mit is gondoljunk ró a könnyűnek nevezett drogok fényében. Talán ennek a fényében született az a tudományos vizsgálat is, hogy befolyásolja-e az anyatejbe jutó marihuána („fű”), azaz annak egyik aktív komponenseként a tetrahidrokannabinol (THC) a koraszülött babák fejlődését, azokhoz a korababákhoz képest, akinek édesanyja nem használt marihuánát a szoptatás idején, vagy használt ugyan, de a babát nem anyatejjel, hanem tápszerrel táplálta. Az újszülött-intenzív osztályok többségén az a gyakorlat, hogy a THC-használó anyák tejét nem adják oda a babának, hiszen nincsenek – illetve eddig nem voltak – adatok arra vonatkozóan, hogy az anyatejbe átjutott drog miként hat az újszülött állapotára és fejlődésére, aminek még az átlagosnál is nagyobb a jelentősége akkor a koraszülött babák esetében. A vizsgálatot az indokolta, hogy ez a gyakorlat nagy dilemmát szül a korababák gondozása során, hiszen számukra különösen fontos lenne az anyatej annak érdekében, hogy minél kevesebb fertőzéssel, bélproblémával és más egészségi problémával nehezítve vészelhessék át a kezdeti kritikus időszakot, ugyanakkor később is előnyös lenne az anyatej az idegrendszer fejlődése és az általános fejlődés szempontjából. Egy nemrégiben lezajlott gyermekorvosi kongresszuson mutatták be azt a vizsgálatot, melyben 763 nagyon korán világra jött korababa adatait elemezték 2014 és 2020 között. Az összes résztvevő 17%-ánál volt igazolható, hogy az anya a szülés körüli időben THC-t fogyasztott. A marihuanát fogyasztó anyák koraszülötteinek adatait olyan anyák koraszülöttei vel hasonlították össze, akiknek THC-tesztje negatívnak bizonyult vagy pozitívnak bizonyult ugyan, de nem anyatejjel táplálták a kis koraszülöttet, hanem tápszerrel. A szülés és a hazabocsátás időpontja között nem észleltek különbségeket a rövid távú eredményekben, a légzési vagy táplálási nehézségek előfordulásában attól függően, hogy a kis koraszülött „füves” anyatejet kapott-e vagy sem. Ami elméletileg amellett szólna, hogy a drogos anyák kis korababáinak sem kell nélkülözniük az anyatej áldásos hatásait. A bökkenő csak az, hogy az esetleges hosszú távú kockázatokról továbbra sem tudunk semmit. Éppen ezért a kutatás készítői (is) azt javasolják, hogy akkor jár a baba – legyen koraszülött vagy időre világra jött újszülött –, ha az édesanyja egyéltalán nem fogyaszt sem „könnyű”, se más drogot – legalább a várandósság, a szülés és a szoptatás idején. Túl nagy kérés ez egy korababától az édesanyja felé? Forrás: American Academy of Pediatrics Fotó: Adobe Stock Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Ezek is érdekelhetnek: Szabad egy kávét? – kávé és szoptatás Marihuánával szoptatod a gyereked? Kétszáz zacskó anyatej ajándékba Te etetnéd netről vett anyatejjel a gyereked? Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Ennek koraszülés és más terhességi bonyodalmak lehetnek a következményei. túlságosan magas szintre vagy túlságosan gyorsan emelkedik a várandósság koraibb szakaszaiban, akkor ennek korazsülés

Egy orosz édesanya 51 napot töltött repirátoron, mielőtt kezébe foghatta volna újszülött kislányát, akit az orvosok császármetszéssel segítettek a világra, jóval a kiírt időpont előtt. A sietség oka valami olyasmi, amit mostanra sajnos már kénytelenek vagyunk életünk gyűlölt, mégis makacsul velünk maradó kísérőjelenségének tekinteni: COVID-19, azaz koronavírus. A fentihez kísértetiesen hasonló forgatókönyv egy magyar édesanyával is megtörtént még decemberben, a történet vége szerencsére mindkét esetben hepiend. Ó, ez csak egy kis nátha, féljenek tőle a betegesen rettegők, ugye? Meg vakcina se kell, mert ugyan minek egy ártatlan vírusra, ami csak egy kis náthát okoz, ugye? Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon! A mostani történetben szereplő édesanya, Okszana Selomencseva még csak a várandósságának 32. hetében járt, amikor lázas lett. Pár napig húzta otthon azt remélve, hogy hamarosan jobban lesz, de nem így történt: „Harmincnyolc fokos lázzal három napig kúrálgattam magam otthon, próbáltam legyőzni a betegséget, de végül világossá vált számomra, hogy ehhez egyedül kevés vagyok, orvosi segítségre van szükségem.” Így került be Okszana a szibériai nagyváros, Irkutszk kórházába, ahol a mellkasi CT katasztrofális képet mutatott, alig marad a tüdőben légzőfelület, ami komoly aggodalmakat ébresztett az orvosokban, hogy az anya pocakjában növekvő baba szervezete sem jut elegendő oxigénhez. Ezért – bár a szülés kiírt időpontja még messze volt, és félő volt, hogy a baba szervezete még nem elég érett arra, hogy megszülessen – azonnali császármetszésre szánták el magukat és világra segítették a kis Lizát. Ezzel azonban csak a felét hárították el a problémának, hiszen az anya állapota fokozatosan romlott, olyannyira, hogy Okszanát végül lélegeztetőgépre kellett tenni. Tüdeje annyira rossz állapotban volt, hogy végül csaknem két hónapot, egészen pontosan 51 napot töltött respirátoron, mire állapota lehetővé tette, hogy végre karjaiba vehesse kislányát. „Okszana esete nagyon súlyos volt – nyilatkozta utóbb az irkutszki kórház aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályának vezető főorvosa. – Az egész osztály fellélegzett, amikor javulás útjára lépett a fiatal édesanya, amire nem sok esély volt, mivel a fertőzés tüdejének csaknem 100 százalékát roncsolta. Amikor a szomszédos városok orvosaival konzultáltunk, senki nem adott szinte semmi esélyt Okszanának, mindenki azt mondta, hogy ilyen paraméterek mellett valószínűleg nem fogja túlélni a fertőzést. Az 51 napos lélegeztetőgépes támogatás után erőfeszítéseinket mégis siker koronázta, sikerült legyőznünk a tüdőkárosodást és kivédenünk, hogy a beteg más szervei is végzetesen károsodjanak.” A történet ezúttal hepienddel végződik: az anya és babája nemrégiben hazatérhettek a kórházból, ahol már három gyerek és persze az édesapa várta nagy izgalommal, hogy a viszontagságos előzmények után végre köztük legyen a kistesó. Oroszország a COVID-19 által leginkább sújtott országok között a negyedik helyen áll a világon az Egyesült Államok, India és Brazília mögött: jelenleg 3,5 millió körül jár a fertőzöttek száma, és a vírus eddig több mint 62 ezer életet követelt az országban. Csak hajszál híja, hogy Okszana és babája nincs közöttük... Forrás: Medscape Az Anyás-Apás COVID-19- (azaz koronavírus-) járvánnyal foglalkozó korábbi cikkeit itt találod. Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!