Nem te figyeled meg a gyereket, hanem a Nagy Testvér
Manapság már könnyű dolga van annak a szülőnek, aki minden pillanatban tudni akarja, hol van, mit csinál éppen a gyereke. Kérdés persze, hogy nem rejlenek-e komoly veszélyek a nyomkövető applikációkban (a kérdés költői volt, mert persze, hogy rejlenek). De még ennél is komolyabb és egyben izgalmasabb probléma az, miként hat a bizalomra, a szülő és gyerek közötti kapcsolatra az, ha – akár csak őszinte féltésből is, de – „nyomkövetőt szerelünk” a gyerekre.
Az erre alkalmas modern technológia több szempontból is aggályos.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Már egy korábbi cikkben szóba került ez a téma, amikor azt kérdeztem: jó-e, ha a digitális pórázt szerelünk a gyerek nyakába. A kérdés manapság még a korábbinál is nagyobb jelentőséget nyert azzal, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen megszaporodott azoknak a technikai lehetőségeknek a száma, melyekkel nyomon követhetjük a „megfigyelt személy” – jelen esetben a gyerek – tartózkodási helyét, útvonalát, sokszor még tevékenységeit is. Ezek az alkalmazások a millió egyéb app sorába illeszkednek, melyekkel csekkolhatjuk egészségi állapotunkat, fizikai aktivitásunkat, étrendünket, alvásunkat, menstruációnkat, szexuális aktivitásunkat, lassan már gondolatainkat is. De ezzel együtt egyre több aggodalom merül fel azzal kapcsolatban is, hogy ezeknek az applikációknak a letöltésével és használatával túlságosan is kiszolgáltatjuk magunkat, hiszen többnyire önként osztunk meg olyan, akár szenzitív adatokat is, melyek esetében sikítva tiltakoznánk, ha más tenné ezeket szabad prédává rólunk.
Sőt még csak nem is saját magunkról, hanem a gyerekünkről. Mert egyre több úgynevezett nyomkövető alkalmazás is elérhető, és a szülő számára igen csábító lehetőségnek tűnhet, hogy ezek segítségével minden pillanatban nyomon tudja követni merre jár, hol van éppen a gyereke – nem feltétlenül a kiskorú privát szferájának tudatos és erőszakos megsértéseként, hanem jó szándékkal, szülői féltésből.
Pedig ez több szempontból is aggályos és többféle bioetikai aggodalmat is felvet.
A multik nem a nyomunkat követik, hanem a profitot
Az egyik alapvető probléma ezekkel az alkalmazásokkal, hogy egyáltalán nem altruista szándékkal fejlesztették ki őket arra, hogy így nagyobb biztonságban tudhassuk a gyerekeinket. Nem bizony, hiszen a fő cél az adatgyűjtés, majd az így megszerzett adatbázisok borsos áron való kiárusítása egy harmadik félnek, busás haszon reményében. És hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már egy 2017-ben nyilvánosságra hozott becslés szerint 2022-re csaknem száz milliárd dolláros(!) gigaüzletté növi ki magát az adatainkat történő adásvétel. És az ily módon mindenhonnan összevásárolt adatainkat nagyon sokféle célra felhasználhatják akaratunkon kívül, reklámügynökségek célzott hirdetésekre, politikai pártok választási kampányokra.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az ilyen applikációk és egyéb technikai lehetőségek kifejlesztésének célja nem az, hogy bennünket segítsenek vagy megkönnyítsék az életünket, hanem az, hogy a lehető legnagyobb profitot zsebeljék az adataink kiárusításával. Amikor egy szülő egy ilyen nyomkövető app segítségével kukkolja a saját gyerekét, akkor nem tesz mást, mint éppen maximalizálja ezeknek a cégeknek a bevételét.
Privát adatok szivároghatnak ki
De nem is kell feltétlenül visszaélni az összegyűjtött adatokkal, hogy bennünket hátrány érjen, hiszen az ilyen alkalmazások használatával saját személyes adatainkat önként is megosztjuk olyanokkal, akikkel nem feltétlenül szeretnénk. Ha csak a legegyszerűbb esetet vesszük, az ilyen appok legtöbbje minimálisan nyomkövető funkcióval rendelkezik, azaz a letöltés után bármikor pontosan tudja, merre járunk éppen és ebből akár további következtetéseket is le tud vonni. A Leuveni Katolikus Egyetem egy korábbi kutatása szerint már négy ilyen helymeghatározás elegendő ahhoz, hogy az alkalmazás 95 százalékos biztonsággal azonosítsa a személyüket, és máris örökre búcsút mondhatunk a privát szférának. És ez a gyerekek nyomonkövetésére használt alkalmazások esetében értelemszerűen a gyerekünkre is vonatkozik.
Rombolja a szülő és gyereke közötti bizalmat
Most a végére eljutottunk oda, amivel kezdeni kellett volna: a nyomkövető alkalmazások alapvetően károsak lehetnek a szülő és gyermeke közötti kapcsolatra is. A szociológiai kutatások szerint ugyanis a közeli kapcsolatok minőségében alapvetően meghatározó tényező a bizalom, mely nélkül nemigen képzelhető el felelősségérzet és biztonságérzet kialakulása. Akár még kontraproduktív is lehet, ha a gyerek érzi a bizalom hiányát a szülők részéről, ez ugyanis akár lázadásra is sarkalllhatja. Ennek kockázata pedig annál nagyobb, minél inkább nyomasztja a gyerekeket a túlzott szülői kontroll – és ennek az eltúlzott szülői kontrollnak egyik kiváló eszköze éppen az lehet, ha ilyen alkalmazást telepítünk a gyerek okostelefonjára.
Kivételek mindig vannak
Vannak persze olyan esetek, amikor a szülő nem tud más módon információkhoz jutni, noha megalapozott gyanúja van arra, hogy a gyerek valamilyen módon veszélyben van, például öngyilkossági gondolatokat forgat a fejében, erőszakos cselekményekben vesz részt vagy radikális csoportokkal szimpatizál. Ilyenkor akár hasznos is lehet egy ilyen alkalmazás, de azért lássuk be, hogy ezek a ritkább esetek. Alapesetben teljesen felesleges a gyerek minden pillanatát és lépését nyomon követni csak azért, mert nem bízunk meg benne, hiszen a bizalomhiány tovább rontja a kapcsolatot és akár a lázadást is szülhet.
Igazi ördögi kör. Megéri?
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!