Mennyi vasra van szükségem, ha babát várok?
A várandósság minden szempontból különleges időszak egy nő életében. Megváltozik a testünk, lelkünk, a prioritásaink és az igényeink. A régi mondás szerint egy várandósnak kettő helyet kell ennie. Sokan leírták már, hogy ez ilyen formában nem igaz.
Mégis van valami, amiből sokkal többre van szükségünk a várandósság alatt, mint egyébként: ez pedig a vas.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Soha nem voltam vérszegény, a terhesgondozáson mégis azt mondta a védőnő, hogy kevés a vasam. Hogy lehet ez?
Az igazság az, hogy sok nőnél – leginkább a menstruáció miatti rendszeres vérveszteségek miatt, különösen akkor, ha az bőséges vérzéssel jár – már a várandósság előtt is fennállhat némi vashiány és vérszegénység (anémia) anélkül, hogy az érintett tudna róla, hiszen az esetek többségében az állapot semmilyen tünettel nem jár. Ehhez járulnak a várandósság alatti élettani változások, melyek közül ebből a szempontból a vértérfogat növekedése, a vérplazma „hígulása” a legfontosabb. Ennek következtében ugyanis változatlan vörösvértest-szám mellett is relatív hiány következhet be, melynek eredményeként csökken a vérben az oxigén szállításáért felelős festékanyag, a hemoglobin mennyisége.
A vashiány eleinte nem jár különösebb következményekkel. Ennek az az oka, hogy a szervezetben normális körülmények között van vastartalék, ezért a szervezet egy darabig ezekből képes pótolni a hiányzó vasat. Ha azonban ezek a vasraktárak kiürülnek, a vas hiány következtében kialakulhat az anémia.
A laborleletem szerint vashiányos vagyok. Csak nekem van ekkora balszerencsém, vagy ez más várandósoknak is probléma?
Nem egyéni pech, ha valakinél a várandósság alatt vashiány alakult ki, hiszen a statisztikák szerint minden négy várandós közül egynél vashiány mutatható ki a várandósság valamelyik szakaszában. Nagyobb az esély a várandósság alatt vashiány létrejöttére, ha a szervezet már a terhesség létrejötte előtt sem jut elegendő vashoz, például amiatt, mert hiányoznak az étrendből a vasban gazdag élelmiszerek. De okozhat vashiányt és vérszegénységet a már említett bőséges menstruációs vérzés vagy egyes vérképzőszervi betegségek is.
Már korábban is tudtam, hogy vashiányos vagyok, de ez sose okozott semmi tünetet. Miért foglalkoznék vele pont most, a várandósság alatt?
Ahogyan már említettem, a vashiány, sőt az anémia sem mindig okoz tüneteket. A várandósság alatt azonban különös jelentősége van, mert növeli bizonyos terhességi komplikációk esélyét. Előfordulhat például, hogy a vashiányos anémiában szenvedő anya babája nem fejlődik megfelelően az anyaméhben, elmarad a fejlődésben és/vagy kis születési súllyal jön a világra, esetleg korababaként. Az anyánál gyakrabban fordulhatnak elő a szülés után vérzéses komplikációk vagy fertőzés, nagyobb a preeklampszia kockázata, illetve esetenként nehezebben gyógyul a gátmetszés vagy a császármetszés hege.
Értem én, hogy a vashiányos anémia nem mindig okoz tüneteket, de ha mégis, akkor honnan vehetem észre, hogy baj van?
A vashiányos vérszegénységnek nincs olyan tünete, amiből egyértelműen és azonnal következtetni lehetne arra, hogy erről van szó. De ha elhúzódó fáradtságérzés, állandó kimerültség, szédülés jelentkezik, a bőr sápadt vagy légszomj alakul ki, akkor mindenképpen érdemes elvégeztetni a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat.
Erre egyébként általában a rutin terhesgondozás során is sor kerül, de ezen kívül is történhet, ha felmerül a gyanú.
Mit szedjek, ha kiderül, hogy vashiányos anémiám van?
A legfontosabb, hogy semmit ne kezdj szedni úgy, hogy nem kérdezed meg előtte az orvosodat. Lehet, hogy a barátnődnek, a szomszédasszonyodnak vagy a kolléganődnek azt és annyit kellett szednie, de egyáltalán nem biztos, hogy neked nem ez és ennyi a megfelelő a vashiány megszüntetéséhez.
A várandósság elején a napi vasszükséglet 27–30 mg körül van. Jó hír, hogy ezt a mennyiséget a legtöbb terhesvitamin is tartalmazza, ráadásul azokban folsav is van, ami nagyon fontos a baba megfelelő fejlődéséhez. Ha azonban már a várandósság előtt sem volt optimális a helyzet vasellátottság tekintetében, akkor ennyi vas nem elegendő. De hogy pontosan mennyi a szükséges és elég, azt mindig az orvos határozza meg (a laborértékektől függően akár 200 mg is lehet!).
A vas szedhető szájon át. Ennek előnye, hogy kényelmes, hátránya, hogy hatása csak lassan, 2-3 alatt mutatkozik meg, és mellékhatásokat is okozhat (például székrekedést, gyomorégést, émelygést).
Ha a szájon át szedett vas nem elég, vénásan is történhet vaspótlás. A tűszúrás miatt ez kellemetlenebb, orvos vagy szakképzett egészségügyi dolgozó szükséges a beadásához, viszont hatása rövidebb idő alatt jelentkezik, és sokkal kevésbé okoz mellékhatásokat.
Azt hallottam, hogy bizonyos élelmiszerek is tartalmaznak vasat. Mire figyeljek az étrendem összeállításakor, hogy elegendő vas legyen benne?
Az állati élelmiszerek közül a sovány vörös húsokat, baromfit és halat érdemes választani. A növények közül sok vas van a hüvelyesekben (bab, borsó, lencse, csicseriborsó), a zöld leveles zöldségekben (spenót, kel, kínai kel), a szójában, a magvakban (lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgómag), a diófélékben (mandula, kesudió, fenyőmag, makadámdió) és a paradicsompürében (a paradicsom alapból nem tartalmaz kiemelkedő mennyiségű vasat, de a sűrítmények már igen).
Azonban nemcsak a bevitt vas mennyisége fontos, hanem az is, hogy az megfelelő arányban szívódjon fel. Általánosságban az mondható, hogy az állati eredetű vas könnyebben felszívódik, mint a növényi. A növényi eredetű vas felszívódása C-vitaminnal segíthető, ezért jó ötlet a vastablettát például narancslével bevenni. Feltéve, ha olyan dobozos narancsléről van szó, ami hozzáadott kalciumot tartalmaz, a kalcium ugyanis éppen ellenkezőleg, gátolja a vas felszívódását. Szóval ez esetben is hasznos megnézni a dobozon az összetevőket.
Fotó: Shutterstock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!