• Anyás-Apás

Az újszülött akkor jó, ha nagy? – a makroszómiáról

A múlt héten egy majdnem 6 kilós baba született Ausztráliában, ami majdnem kétszerese egy átlagos ausztrál újszülött súlyának. A baba császármetszéssel jött a világra, ő és az anyukája is jól vannak. De ezzel kapcsolatban beszéljünk egy kicsit arról, hogy az újszülöttekre is igaz-e, hogy minél nagyobb, annál jobb.


Hogy rögtön az elején válaszoljak is a kérdésre: nem feltétlenül. Beszéljünk a makroszómiáról!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


A múlt héten óriásbaba született az ausztráliai Sydney egyik kórházában. Emma és Danice Millar kislánya, aki a Remi Frances nevet kapta, nem kevesebb, mint 5 kiló és 88 dekát nyomott, amikor a megszületése után rátették a mérlegre. Az ausztrál statisztikák szerint az újszülöttek átlagsúlya 3 kiló és 33 deka körül van, ezzel tehát Remi Frances máris majdnem kétszer akkora, mint a többi baba az újszülöttosztályon.

„Úgy néz ki a kislányom, mint egy miniatűr méretű szumó birkózó – mondta a szülés után az édesanya. – Nem volt meglepetés, hogy nagy babám született, mert a várandósság alatt terhességi cukorbetegségem alakult ki, de erre azért én sem számítottam.”

Ennek a mondatnak később még lesz jelentősége, de előbb nézzük általánosságban, mi a helyzet a nagy súllyal világra jött babákkal.


Böngésszük a statisztikát!

Ha egy újszülött az átlagosnál lényegesen nagyobb súllyal jön a világra, azt az orvosi nyelvben makroszómiának nevezik. A makroszómia diagnózisa mindig csak utólag, már a megszületés után állítható fel, aminek az az oka, hogy bár vannak módszerek annak becslésére, hogy a méhben növekvő baba mekkora súllyal fog megszületni, ezek csak becslések, melyek gyakran lényegesen mellélőnek a valós értéknek.

Nem létezik egy grammra megadott határérték, mely felett egy újszülött makroszómiásnak tekintendő, de általában valahol 4000-4500 gramm körül van az a határ, ami felett makroszómiáról beszélnek az orvosok.

Ha a statisztikákat nézzük, az újszülöttek körülbelül 7 százaléka – azaz minden 100 közül 7 baba – jön a világra 4000 gramm (4 kilogramm) feletti súllyal. A 4,5 kilogramm feletti babák aránya már csak 1 százalék, míg 5 kiló feletti sólya csak minden ezredik babának van (ez 0,1 százalékot jelent) – ez utóbbiba tartozik az ausztrál kislány is.


A kicsi nem jó, de a nagy sem feltétlenül

Az általános közvélekedés szerint ami kicsi, az beteges és egészségtelen, ami nagy, az egészséges és életerős. Nem véletlen például, hogy a barokk szépségideál a telt nőket részesítette előnyben. De igaz-e ez az állítás az újszülöttekre is? Ami az állítás első felét illeti, az többé-kevésbé igen, mivel a nagyon kis születési súly azt jelezheti, hogy valami nem volt rendben a baba fejlődése körül, a méhen belüli körülmények nem voltak számára ideálisak. De mi a helyzet a nagy babákkal?


Bár mindenképpen van alkati és örökletes tényező is abban, hogy mekkora súllyal születik a baba – hiszen vannak családok, ahol megszokott, hogy a gyerekek az átlagosnál nagyobb súllyal érkeznek –, az átlagost meghaladó születési súly egyrészt problémát jelezhet, másrészt problémát okozhat.

Problémát jelezhet abból a szempontból, hogy például anyai cukorbetegséghez társulhat – mint a bevezetőben említett esetben is. Ez azzal magyarázható, hogy a magasabb vércukorszinttel jellemezhető állapot (hiperglikémia) fokozott inzulintermelésre serkent, ezzel együtt emelkedik többek között az úgynevezett inzulinszerű növekedési faktorok szintje is, ami gyorsult magzati növekedéshez – és ezáltal magasabb születési súlyhoz – vezet.

De átlagosan nagyobbak az elhízott várandósok babái is, illetve azon anyáké is, akiknek várandósság alatt túlságosan nagy súlyt szednek magukra.


Ezen kívül nagy baba születésére hajlamosíthatnak az alábbiak is:

- túlhordás (ha a baba a 41. héten túl sem születik meg)

- ha az anyának korábban már született nagy babája

- fiú magzat

- sok magzatvíz


A nagy súly sosem jó, szüléskor meg különösen nem

Ha nagy a baba, az a szüléskor problémát jelenthet mind saját maga, mind édesanyja számára. Nem véletlen például, hogy a várhatóan nagy magzatot az otthonszülés szabályai is kizáró kritériumnak tekintik arra, hogy valaki ne kórházban adjon életet a babának.


A mama szempontjából:

- az orvosok gyakrabban kényszerülnek császármetszésre (körülbelül kétszer gyakoribb a császármetszés)

- hüvelyi szülés esetén nagyobb a szülési sérülések kockázata (pl. gátrepedés)


Tények kontra tévhitek a császármetszésről - infografika


A baba szempontjából:

- könnyebben akad el a baba válla szülés közben

- a baba is sérülhet (például az egyik ideg, az úgynevezett karfonat sérülése nem kevesebb, mint 20-szor gyakoribb, ha a baba súlya 4500 gramm felett van)

Forrás: Medscape

#nagy_baba #nagy_születési_súly #makroszómia #macrosomia

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

A szülés után 8 napig nem aludtam

Nem, nem lótuszülés, hanem lótusz szülés

De hogyan fér ki a baba feje?

Így születik a baba egy százzal robogó autóban – videóval

Harry herceg felesége otthon szülne – az otthonszülés szabályai

Elhagyhatta a kórházat a világ legkisebb újszülöttje

A császármetszés során a baba is sérülhet!

Első pillantás az anyaméhből – avagy szerencsés-e burokban születni?


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás