top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

17 éves életmentőről és felesleges iskolai tananyagról

Akinek van iskoláskorú gyereke, annak nem kell magyarázni, mennyi felesleges ismeretet kell bebiflázniuk a diákoknak abban a 8 vagy 12 évben, míg eljutnak az érettségiig. Miközben olyan készségekről, ismeretekről szó sem esik, legfeljebb az említés szinjén, melyek viszont alapvetően fontosak lennének. Akár szó szerint életbe vágóan fontosak.



Mint például az alapvető elsősegélynyújtási és újraélesztési alapismeretek. Hogy mit kell tenni, ha valaki hirtelen összeesik az utcán. Pár gondolat annak apropóján, hogy 17 éves lány mentette meg egy idős férfi életét.

 

Szülőként szerintem mindannyian elborzadva nézzük/néztük, mennyi felesleges ismeretet töm az iskola gyerekeink fejébe, a közöséges kabóca szaporodásától kezdve az amőba sejtszerkezetén keresztül a lánchegység és a röghegyság közötti különbségekig. Nem is beszélve a logaritmusokról és a legfeljebb a fizikaszakra készülők számára hasznos fizikapéldákig. Vagy számukra sem. Miközben az iskolából kikerülve felnőtt emberek jelentős részének fogalma sincs, hogy jobb vagy bal oldalon keresse a lépét, a saját testével kapcsolatban ennél bonyolultabb dolgokról nem is szólva. Értem én, hogy az adott tárgy szaktanárának a saját tárgyát nézve nem tűnik túlzónak, amit igyekszik a diákok fejébe gyömöszölni, de egyben nézve az összes tantárgyat, látszik, mennyi a felesleges, soha és ehol nem használható ismeret. A gyerek megtanulja (mert muszáj), felel vagy megírja a felmérőt belőle, és már huss, nincs is a fejében. És ami a legszomorúbb, hogy sok ismeret esetében soha többé nem is lesz rá szüksége.


Ilyeneken töprengtem, míg az Országos Mentőszolgálat Facebook-posztját olvastam a 17 éves Juhász Alexandráról.


Ebből kiderül, hogy Alexandra a héten éppen hazafelé tartott az iskolából, amikor a vasútállomáson meglátta, ahogy egy vonatra várakozó idős férfi hirtelen összeesik. Azonnal a segítségére sietett, megpróbálta felébreszteni a beteget, aki nem reagált, így megvizsgálta légzését is, miközben más diákok értesítették a mentőket. A férfi már nem lélegzett, így a mentőszolgálat diszpécserének instrukciói alapján a fiatal diáklány habozás nélkül megkezdte az újraélesztést, amihez perceken belül a tatabányai mentősök is csatlakoztak és emelt szinten folytatták az életmentést. Az időben megkezdett mellkasi nyomások végül sikerre vezettek és a férfit kritikus állapotban kórházba szállították a mentők.

Az történtek kapcsán ezt üzeni nekünk egy felnőtt bölcsességével:

"Úgy érzem, hogy minden embernek ezt tanulnia, gyakorolnia kellene és cselekedni, ha bármi ilyen történik körülöttük. Merjenek közbelépni, mert valakinek közbe kell, mert az az ember akinek segítünk bárkinek lehet az anyukája, apukája. Ezért, ha a mi szüleink lesznek rosszul, nekik is segítsen valaki, jusson esély minden embernek. Ha megment egy életet, többet is megment!"

Végül az Országos Mentőszolgálat posztja arra hívja fel a figyelmet, hogy ha szeretnéd megtanulni az újraélesztés lépéseit, szeretettel várnak minden hónap első hétfőjén bármelyik megyeszékhelyi mentőállomás Hősképzőjén.



Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:




bottom of page