top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

A nagy puffanás – leesett a gyerek, mit tegyek?

Akinek a gyerekek esett már le valahonnan, az soha nem felejti el azt a hangot, ahogyan gyermeke teste a földbe csapódik. Szülőként a mi feladatunk, hogy megóvjuk gyermekeinket a megelőzhető balesetektől. Az is a mi feladatunk, hogy segítsünk nekik felfedezni a világot és felfedezni annak számos csodáját. Ám nemegyszer úgy érezzük, hogy ez a két cél szöges ellentétben áll egymással.

gyermekbaleset

Gyermekorvosok tanácsai: mit tegyél, mire figyelj, ha a gyerek magasból leesett?

 

A sérülések, vágások és karcolások a szabadtéri játék normális következményei, és tudjuk, hogy ez létfontosságú gyermekeink fizikai és érzelmi egészsége szempontjából. Az esés elkerülhetetlen, amikor a gyermek járni tanul, és akkor is valószínűleg többször is esni fog, amikor új készségeket tanul, például biciklizni vagy korcsolyázni. Egyes óvintézkedések nyilvánvalóak és nem vitathatóak, mint például a biciklizéshez szükséges sisak viselése. Mások nem mindig ilyen egyértelműek. Milyen magasra engedjük fel őket a fára, mielőtt követeljük, hogy jöjjenek le?


Ha a gyermeked akkorát esett, amitől a szíved egy pillanatra megállt, először is próbálj meg nyugodt maradni, miközben kitalálod a következő lépést.


Két gyermekorvos elmagyarázza, hogyan döntsd el, hogy mentő kell, sürgősségi osztály vagy egyik sem. Ha felhívod az orvosi rendelőt vagy az orvosi ügyeletet, valószínűleg ők is ezeket a kérdéseket fogják feltenni neked.


Vizsgáld meg a gyereket, vannak-e súlyos tünetei!

A három legfontosabb: légutak, légzés és keringés (pulzus). Ha gyermeked légutai tiszták, lélegzik és a szíve ver, akkor továbbléphetsz az egyéb sérülések felmérésére. Ellenkező esetben hívj mentőt!



További tünetek, amelyek mentőhívást indokolhatnak: tartós görcsroham, súlyos fejsérülés, eszméletvesztés, sok és/vagy tartós vérzés, súlyos légzési nehézség.

Ha úgy tűnik, hogy nincs közvetlen veszély, az elsődleges feladatod annak eldöntése, hogy kell-e a sürgősségi osztályra menni, megakadályozandó, hogy az első sérülés újabb sérüléseket eredményezzen – írja Dr. Kelly Fradin gyermekorvos, szülő az „Advanced Parenting: Advice For Helping Kids Through Diagnoses, Differences, And Mental Health Challenges” (Tanácsok szülőknek az egészségügyi kihívások átvészeléséhez) című könyvében.


Jegyezd meg, hogy körülbelül milyen magasságból esett le a gyerek, illetve milyen típusú felületnek ütközött!

„Orvosként szeretem tudni, hogy megközelítőleg milyen magasságból esett a gyermek, mert 1-1,5 méternél nagyobb magasságból való leesés növeli a kockázatot.”

Azt is érdemes feljegyezni, milyen típusú felületre esett a gyermek.

„A nagy távolságból vagy kemény betonpadlóra eséskor elszenvedett fejsérülés súlyos lehet. A puha fű vagy a játszótéri gumi/hab kisebb eséllyel okoz súlyos sérülést.

Próbáld meg azt is kitalálni, hogy a gyermek melyik testrésze kapta az ütést!

Természetes, hogy először a fejsérülések miatt aggódunk, de a fogsérülések kezelése is időigényes lehet.

„Figyeljük meg, hogy a test melyik része ütközött a talajnak, különös tekintettel arra, hogy a száj és a fogak érintettek-e, mivel néha a fogak is sérülhetnek.”

Ellenőrizd a sérülés egyéb olyan jeleit, amelyek azonnali ellátást igényelhetnek!

A legtöbb esés szerencsére nem életveszélyes, de vannak olyans jelek, amelyek azonnali kivizsgálást sürgetnek. Ezek közé tartoznak a következők:

  • eszméletvesztés (még akkor is, ha a gyermek időközben magához tért)

  • rohamok

  • hányás

  • erős fejfájás

  • zavartság vagy tájékozódási zavar

  • zavaros vagy értelmetlen beszéd


Itt kell megjegyezni, hogy bár riasztó látvány, egy zúzódásos púp vagy „libatojás” nem feltétlenül jelez súlyos fejsérülést.


Ne vádold saját magadat!

Bár nagy a kísértés, hogy hibásnak érezd magad, amikor a gyermeked a felügyeleted alatt balesetet szenved, de ne feledd, hogy ez a legtöbb szülőnek közös élménye.

„A saját fiam is leesett egy lépcsőn, amikor kisebb korában nyaralni voltunk, így nagyon jól ismerem a bűntudatot. Próbálom arra bátorítani a szülőket, hogy úgy beszéljenek magukkal, mint egy barátjukkal”

– javasolja a gyermekorvos. Ha egy barátoddal beszélgetnél egy ilyen esetben, az lenne a legelős, hogy biztosítanád, hogy ettől még jó szülő, és balesetek bárkivel megtörténhetnek. Ugyanezt az elnézést kell tanúsítanod saját magad iránt is.

Szülőként mindent megteszünk, hogy felügyelet vagy más óvintézkedések révén igyekezzünk megelőzni a baleseteket, de a sérüléseket nem mindig lehet megelőzni.”


Fotó: Freepik


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!



0 hozzászólás

Comentários


bottom of page