Miért nem gondolnak az orvosok az endometriózisra?
Vannak olyan betegségek, melyekkel a nők sokáig küzdenek, míg az orvosoknak sikerül végre kideríteniük, mi a baj. Ezek között vannak női betegségek és vannak olyanok is, melyek mindkét nemben előfordulhatnak, nőknél mégis nagyobb gondot jelent a felismerésük.
Elsőként az endometriózisról lesz szó.
Az endometriózisról több cikk is szól az Anyás-Apáson. Ha kíváncsi vagy a tünetekre, a kivizsgálás és kezelés lehetőségeire, keress rá a korábbi cikkekre!
Az endometriózis egy progresszív, azaz folyamatosan súlyosbodó nőgyógyászati állapot, mely jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható véglegesen. Ahogyan a korábbi posztban már olvashattad, az endometriózis a szervezet szinte bármely pontján okozhat elváltozásokat, ennek megfelelően a tünetek is nagyon sokfélék és színesek.
A tünetek jelentősen befolyásolják az érintett nők életminőségét, akadályozzák őket a gyermekvállalásban, mélyrehatóan károsítják testi és lelki egészségüket, illetve társas kapcsolataikat. A Fertility and Sterility című lapban megjelent becslés szerint a fogamzóképes korban lévő nők körülbelül 10-15 százalékánál áll fenn ez az állapot, másrészről azt mondhatjuk, hogy a hosszan tartó, idült kismedencei fájdalmat panaszoló nők körülbelül 70 százalékánál endometriózis húzódik meg a tünetek hátterében. Az említett cikk szerzői úgy fogalmaznak, hogy a tünetek jelentkezésétől a diagnózis megszületéséig eltelt idő döbbenetesen hosszú. Adataik szerint a betegek kétharmadának tünetei már serdülőkorban kezdődnek, a nők azonban sokszor a női lét „természetes” velejárójának tartják a fájdalmakat és az egyéb tüneteket, ezért többségük nem is fordul orvoshoz. Ugyancsak a statisztikák szerint elképesztően hosszú idő, akár 10-12 év is eltelik a pontos diagnózis felállításáig.
„Végre kiderült, hogy nem vagyok gyenge vagy bolond”
Egy 25 éves nő a Medical News Today című egészségügyi híroldalon arról számolt be, hogy sok éven át élt együtt súlyos fájdalmával, mígnem kiderült, hogy az életét megkeserítő panaszokat valójában endometriózis okozza. A késedelem elsődleges okát abban látja, hogy mind ő, mind családja, mind pedig az általa megkeresett orvosok úgy gondolták, hogy a súlyos tünetek nem jeleznek többet, mint fájdalmas menstruációt.
„Azt hittem, hogy teljesen normális, hogy kibírhatatlan fájdalmak kínoznak, és a havi vérzésem mindig 10 napig tart − mesélte a nő. − Anyám, nagynéném és nagymamám is hasonló tapasztalatokról számolt be, és mindig azzal nyugtatgattak, hogy a családunk nőtagjainak ezt dobta a gép, nincs mit tenni. Azt hittem magamról, hogy gyenge vagyok, ezért nem tudom úgy elviselni a fájdalmakat, mint más lányok vagy nők. Tavaly azonban mélyen infiltráló endometriózis diagnózisát állították fel nálam, így végre kiderült, hogy mi okozza panaszaimat, és ami még ennél is fontosabb, fel tudtuk állítani orvosommal a kezelési tervet. Annyira megnyugtató és a lelkemet megerősítő érzés, hogy kiderült: nem vagyok gyenge vagy bolond „csak” éppen krónikus betegségben szenvedek.”
A 25 éves nő azt is elmondta, hogy a diagnózisig vezető út nehéz és sok elágazással tarkított volt. „Három háziorvosnál és két nőgyógyásznál jártam két év alatt” − meséli, és azt is hozzáteszi, hogy mivel az endometriózis az ő esetében több szervet is érintett, többféle különböző − és egyformán helytelen − diagnózist kapott, mielőtt az egyik orvosban végre felmerült a gyanú, hogy valójában endometriózis áll a háttérben.
„A betegségem a húgyhólyagot, a húgycsövet, a vesémet és a beleket érinti, ezért gondolhatták a korábbi orvosok tévesen úgy, hogy irritábilis bél szindrómám vagy kismedencei gyulladásos betegségem van, pedig valójában a betegségem neve: endometriózis.”
Forrás: Medical News Today
Fotó: Dreamstime
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!