Azt hittem, meddő vagyok, aztán kiderült, hogy a párom átvert
Egy nő arról számolt be egy közösségi oldalon, hogy mivel éveken át próbálkozott sikertelenül a teherbe eséssel, meg volt győződve róla, hogy a policisztás ovárium szindrómája a felelős a meddőségéért. Bár az orvos folyamatosan kivizsgálást javasolt, a férfi ezt makacsul elutasította. Akkor derült ki, hogy a férfi tudja az okot, de elhallgatta, inkább évekig hagyta gyötrődni a nem kevesebb mint 29 negatív terhességi teszt okozta csalódás miatt, amikor a nő ultimátumot ad neki: vagy beleegyezik a lombikkezelésbe, vagy elválnak.
Bár ebben az esetben nem a policisztás ovárium szindróma volt a sorozatos kudarcok oka, beszéljünk egy kicsit arról is.
A nő arról ír, hogy kétségbeesetten vágyott egy kisbabára, és azt hitte, hogy policisztás ovárium szindrómája akadályozza meg őket a fogantatásban. Három éven át próbálkozott különböző termékenységi kezelésekkel, amelyeket fájdalmasnak, invazívnak és drágának nevez. Majdnem 30 terhességi tesztet végzett az évek során – mind negatív eredménnyel –, majd ultimátumot adott a férjének: vagy lombikkezelés, vagy válás. De ezzel szívszorító beismerésre kényszerítette a férfit, aki végül bevallotta, hogy még házasságkötésük előtt elköttette az ondóvezetékeit, azaz vazektómiát végeztetett. Azt állította, hogy akkor történt, amikor még az exével élt együtt, és azért nem mondta el az új párjának, mert attól félt, hogy elhagyja őt. A Redditen ezt írta:
„Közel három év fájdalmas, invazív és drága termékenységi kezelések után megtudtam, hogy a férjemnek vazektómiája volt, mielőtt megismerkedtünk. Enyhén szólva is sokkolt a dolog. Az orvosom folyamatosan meddőségi kivizsgálást, ezen belül spermaelemzést javasolt, amit a férjem mindig elutasított. Nem erőltettem a dolgot, mivel policisztás ovárium szindrómám van, így feltételeztem, hogy ez a probléma oka. De most nagyon megbánott azzal, hogy inkább hagyta, hogy elviseljek 29 negatív terhességi tesztet és számos hormoninjekciót, és eszébe sem jutott, hogy szóljon nekem. Csak akkor tudtam meg a valódi okot, amikor ultimátumot adtam neki: IVF vagy válás. Akkor végre elmondta, hogy azért vetette alá magát a beavatkozásnak, mert attól félt, hogy a volt felesége csapdába ejti egy gyerekkel. Azt is elmagyarázta, hogy azért nem mondta el nekem, mert szeretett, és aggódott, hogy elhagynám.”
A nő most három lehetőséget adott a férfinak: visszacsináltatja a műtétet, beleegyezik, hogy a nő spermadonort használjon, vagy elválnak.
A posztot a következő üzenettel fejezi be:
„Szeretem őt. De megtörtem. És tekintettel a hazugságaira, azt hiszem, jobb, ha nem is adok neki mást lehetőséget, mint hogy elváljunk. A donor sperma még így is opció marad, és őszintén szólva, talán így lenne a legjobb.”
A policisztás ovárium szindrómáról (PCOS)
Bár ebben a történetben nem a PCOS volt a ludas a gyermekáldás elmaradásáért, tény és való, hogy a PCOS is okozhat teherbe esési nehézségeket. Úgyhogy jó, ha most erről is szólunk pár szót.
A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy alapvetően hormonzavarra visszavezethető kórkép, mely onnan kapta a nevét, hogy az esetek jelentős részében a petefészkek megnagyobbodásával és benne ciszták megjelenésével jár – e tünet azonban valójában nem minden érintett nőnél van jelen.
A hormonzavar lényegében abban áll, hogy a női szervezetben megemelkedik az androgén- (férfi hormon) szint, és ennek tudhatóak be a PCOS alapvető tünetei:
a menstruáció szabálytalanná válása vagy teljes kimaradása
férfias típusú szőrnövekedés
a bőrön aknék megjelenése
túlsúly vagy elhízás
meddőség
Bár a PCOS pontos oka máig nem ismert, a tünetek hátterében jelentős szerepet tulajdonítanak az inzulinrezisztenciának, ami azt jelenti, hogy a sejtek nem vagy csak csökkent mértékben reagálnak a cukorháztartásban és a vércukorszint szabályozásában alapvető szerepet játszó hormon, az inzulin hatásai iránt. A betegség kialakulásában genetikai faktorokon túl szerepet tulajdonítanak életmódbeli tényezőknek, többek között az egészségtelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak és a stressznek is.
A kezelés, illetve a meddőséghez vezető okok mielőbbi korrigálása érdekében alapvetően fontos a korai felismerés, amihez az szükséges, hogy az érintettek tisztában legyenek a tünetekkel és gyanú esetén orvoshoz forduljanak. Ezzel kapcsolatban sok még a tévhit és a tájékozatlanság, emiatt a betegek sokszor hosszú ideig kallódnak az egészségügyi rendszerben, míg végre a megfelelő szakemberhez kerülnek, aki fényt derít a meddőség és az egyéb tünetek okára. PCOS-re gyanús tünetek észlelésekor a legjobb, ha endokrinológiai szakismeretekkel is rendelkező nőgyógyászt vagy belgyógyász-endokrinológust keres fel a páciens.
Mítoszok és tévhitek a PCOS-ről
A PCOS-ről rengeteg mítosz, téves információ kering az emberek között. Oldalakat tenne ki, ha mindet sorra vennénk, ezért nézzük csak a legismertebbeket!
A képalkotó vizsgálatok minden esetben kimutatják a petefészkek cisztás elváltozását.
Nem igaz. Ahogyan már érintőlegesen szó esett róla, a betegséget nem minden esetben kíséri a petefészkek elváltozása. Nem véletlen, hogy a szakemberek már régóta szorgalmazzák a betegség nevének megváltoztatását, éppen félrevezető volta miatt.
A PCOS felismerése könnyű, hiszen a tünetek egyértelműen jelzik a bajt.
Nem igaz. Bár bizonyára vannak szakorvosok, akik egyetértenek a fenti állítással, ám sok esetben a tünetek elsőre nem jellegzetesek PCOS-re, ezért csak aprólékos munkával, a szóba jövő egyéb betegségek egymás utáni kizárásával állítható fel a diagnózis. Súlyosbítja a problémát, hogy a páciensek sokszor nem is a megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakorvoshoz kerülnek elsőre, ami tovább lassítja a folyamatot.
A PCOS megfelelő étrenddel, diétával gyógyítható.
Részben igaz. Olyan szempontból semmiképpen nem állíthatjuk ezt, hogy lenne olyan speciális „csodadiéta”, ami egyből megoldást hoz. Az egészséges étkezés és a megfelelő fizikai aktivitás azonban nagyban hozzájárul az inzulinszint normalizálásához, és a túlsúly csökkentéséhez.
A PCOS csak az elhízott nők betegsége.
Nem igaz. Ahogyan a holland topmodell esetében, PCOS kialakulhat normális testsúly, sőt kifejezett soványság mellett is.
A meddőség kivizsgálásakor szükségtelen PCOS irányában is vizsgálatokat végezni, hiszen ez a betegség nem befolyásolja a fogamzóképességet.
Nem igaz. Számtalan példa mutatja, hogy a PCOS-t kísérő hormonzavar következtében a menstruáció szabálytalanná válhat, sőt teljesen ki is maradhat, és az emelkedett hormonszintek következtében a fogamzás az átlagosnál nehezebbé válik, sőt meddőség is kialakulhat.
A PCOS nagyon ritka betegség, alig néhány nőt érint.
Nem igaz. A PCOS a gyermekvállalási korban lévő nők egyik leggyakoribb endokrin betegsége, mely e korosztály tagjainak 4–12 százalékát érinti. Ezért fontos, hogy az érintettek tudják: betegségükkel nincsenek egyedül.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!