• Anyás-Apás

Jó helyen vannak a gyerekeink a közösségi médiában?

Ma már szerintem egyetlen szülő sem tagadhatja, hogy a közösségi média kikerülhetetlenül jelen van a gyerekeink életében. Hogy ez jó vagy rossz, az meglehetősen összetett kérdés, beszéljünk inkább arról, hogy ha már jelen vannak a gyerekeink a Facebookon, az Instagramon, a Youtube-on vagy a TikTokon, akkor milyen intő jelekre érdemes odafigyelni, hogy ez ne csak érdekes, hanem biztonságos is legyen.

Tudod például, mit jelent a négy C?

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


A legelső és talán legfontosabb kérdés persze az, hány éves kortól léphessenek be a gyerekek ebbe az általuk olyannyira vágyott világba. Hiszen nyugodtan mondhatjuk, hogy ahogyan korábban az első szál cigi, az első pohár ital vagy lányoknál az első menstruáció volt a „felnőtté válás” fontos szimbóluma, manapság az, hány éves kortól válhatnak közösségimádia-fogyasztókká. Bár a szabály – mint minden szabály – kijátszható, a közösségi platformok általában a 13 évnél húzzák meg ezt a határt.


Egy klinikai pszichológus erről ezt mondja:

„A közösségi platformok többsége 13 évesnél fiatalabb gyermekek számára nem engedélyezik a regisztrációt. Ezzel egyet tudok érteni, mivel a kisebb gyermekek még nem kellően érettek értelmileg és érzelmileg sem, hogy felelősséget vállaljanak saját fiókjukért.”
(Dr. Lavina Ahuja)

Ez lenne, ha egy ideális világban élnénk. Ám nem élünk ideális világban. Egy 2016-os amerikai adat szerint például 12 éves korára a gyerekek több mint fele (56 százaléka) már jelen van valamelyik közösségi platformon. Ráadásul ez az adat a szülők megkérdezésén alapul, ezért joggal feltételezhetjük, hogy a valós szám ennél akár jóval több is lehet – legfeljebb a szülők nem tudnak róla, merre járkál, hová regisztrál 12 évesnél fiatalabb csemetéjük a neten. Ez ráadásul azért is nagy probléma – ahogyan egy másik gyermekpszichológus, Éléonore Brocq fogalmaz –, mert

„ha azt mondjuk a gyermekeinknek, hogy rendben van, ha 13 éves korod előtt regisztrálsz egy közösségi oldalra, akkor ezzel azt az erős üzenetet is küldjük számára, hogy nincs azzal semmi baj, ha megsérted a szabályokat”.

Eztán már sokkal nehezebb lesz szülőként, felnőttként morális pozícióba helyezkednünk más kérdésekben is.


Beszéljük a kockázatokról, azaz a 4 C-ről!

Természetesen jó, ha van egy hivatalosan meghúzott életkori határ, ám nem lehet mindenkire egységes szabályt húzni, hogy ez alatt nem elég érett értelmileg és lelkileg, efelett pedig már biztosan az. Hiszen minden gyerek más, ezért mindegyik más életkorban válik megfelelően éretté, hogy felelősségteljesen használjon egy közösségi platformot.

A kockázatokat illetően a 4 C-t érdemes mérlegelni, melyek a következők:


1. Tartalom (Content) – azaz ízléstelen, durva, erőszakos, szexuális tartalmú vagy más szempontból jogsértő tartalmak megosztása

2. Kapcsolat (Contact) – idegenekkel vagy potenciális erőszaktevőkkel való kapcsolatfelvétel

3. Magatartás (Conduct) – olyan viselkedés a közösségi platformon, mely másokat bánthat, sérthet, illetve fordítva: olyan viselkedés, melynek eredményeként a gyermek bántalmazás vagy ártó tartalmú üzenetek áldozatává válik

4. Szerződés, elköteleződés (Contract) – előnytelen szerződések megkötése, szülők beleegyezése nélkül bizonyos csatornákra vagy szolgáltatásokra történő előfizetés, applikációkon belüli vásárlások, beazonosításra alkalmas adatok megadása stb.


Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni egy újabb felmérés tapasztalatait, melyet egyébként a jelenleg is zajló COVID-19-járvánnyal való megküzdési stratégiák felmérésére végeztek fiatalok körében. Eszerint az utóbbi két évben jelentősen teret nyert a közösségi médiában a gyűlöletbeszéd: a 14 és 22 év közötti korosztályból minden negyedik megkérdezett (29 százalék) úgy nyilatkozott, hogy gyakran tapasztalja, hogy testalkata, külső kinézete miatt megjegyzéseket kap, míg rasszista megjegyzésekről 27 százalék, szexista megnyilvánulásokról pedig 26 százalék számolt be.


A szakemberek ezért nyomatékosan azt javasolják, hogy mindenképpen beszéljünk a gyerekeinkkel a közösségi média előnyeiről, árnyoldalairól és veszélyeiről is, mielőtt bármelyik platformra regisztrálnának. Fontos, hogy észrevegyék a figyelmeztető jeleket és – ami legalább ennyire fontos – bármilyen bizonytalanság esetén merjenek és tudjanak segítséget kérni.


És hogy pontosan miről szóljon ez a beszélgetés? Ezt gyereke válogatja, életkortól, érettségtől és adott szituációtól függően nagyon változó lehet. Ám „ökölszabályként” ennyi biztosan minden gyerek számára érthető és fontos:

„Amit személyesen nem tennél meg az illetővel vagy mondanál neki, az a virtuális térben sem oké.”

Arról, hogy melyek az intő jelek, hogy a gyermekünket túlságosan beszippantotta a közösségi média, a következő alkalommal lesz szó.

Fotó: Unsplash


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Szép csendben – film a szexuális zaklatásról

A baba tönkretette az életemet, már megbántam, hogy megszültem

Miért érezzük azt, hogy szülőként meg- és elítélnek bennünket?

Nem akarok élőzni a szülésemről!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

0 hozzászólás