Hat babát veszítettem el, mire megszületett a kislányom
Kislányként valahogy úgy képzeljük, hogy amikor megnövünk, férjhez megyünk, és gyerekünk születik. Egy vagy több, ahogy szeretnénk. Az élet azonban nem ennyire egyszerű. Vannak, akiknek nagyon nehezen „jön össze” a baba, és olyanok is, akiknek soha nem sikerül. Például azért, mert kifutnak az időből.
Miért? Mert sorban veszítik el a babájukat, még mielőtt megszülethetne. Az idő meg közben csak telik és telik. Az ismétlődő, „szokványos” (habituális) vetélésről.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Shannon Reed 27 éves volt, amikor végre a karjában tarthatta a kislányát. Nem, nem azért, mert kivárt a gyermekvállalással, hiszen mindössze 20 éves volt, amikor először teherbe esett.
„Az első babát nem terveztük, véletlenül jött, meglepetés volt. Ennek ellenére úgy éreztem, hogy készen állok arra, hogy anya legyek.”
Az öröm azonban nem tartott sokáig, a terhesség mindössze hat hét múlva vetéléssel ért véget.
„Sajnos, másként alakult.”
Az orvosok azonban akkor még megnyugtatták, hogy – különösen első terhesség esetén – ez gyakori.
De a szomorú történet még pontosan ötször ismétlődött, egyik terhesség sem érte meg a 10. hetet.
Kiderült, hogy az ismétlődő (habituális) vetélések oka az úgynevezett antifoszfolipid szindróma (rövidítve: APS), ami egy autoimmun betegség, melynek következtében az anya immunrendszere tévesen idegenként ismeri fel a saját szöveteket, sejteket, ezért azok ellen fordul. Az orvosok azt is elmondták Shannonnak, hogy könnyen lehet, hogy az APS miatt soha nem lehet gyermeke, mivel egyetlen terhességét sem lesz lépes kiviselni a szülésig.
„A hatodik vetélés után azt éreztem: vége, kész, feladom. Nekem az van megírva a csillagokban, hogy soha nem lehetek édesanya.”
Az élet azonban szerencsére rácáfolt a borúlátó orvosi jóslatokra, így 2019 októberében megszületett a házaspár kislánya, Liaarni.
„Csak a 36. héten mertem elhinni, hogy ige, sikerülhet, gyermekünk születik! Alig vártam, hogy mindenfélét vásárolhassak a babának, akiről addigra már kiderült, hogy kislányt várunk, de csak pár héttel a szülés után mertem megtenni.”
Az anya nemrégiben a sajtóban is beszámolt arról, mekkora pszichés terhet róttak rá az egymást követő sikertelen terhességek. Olyannyira, hogy felkeresett egy médiumot is, aki 2015-ben azt jósolta neki a harmadik vetélés után, hogy még négy évig biztosan nem fog gyermeket szülni, akárhányszor esik is teherbe.
„Egy szavát sem hittem el. De amikor a kislányom születése után visszaemlékeztem, mit mondott, be kellett látnom, hogy igaza volt, pontosan látta a jövőt.”
A történetnek azzal a szálával, hogy a médium valóban látta-e a jövőt vagy csak ráhibázott, most inkább nem foglalkoznék, mert határozottan nem hiszek az ilyesmikben. Viszont beszéljünk inkább
a habituális vetélésről
Ismétlődő, „szokványos” (habituális) vetélésről akkor beszélünk, ha legalább két egymás utáni terhesség vetéléssel végződik. Általában három vetélés után szoktak kivizsgálást kezdeni az okok feltárására.
A habituális vetélés szerencsére nem számít különösen gyakorinak, de extrém ritkaságnak sem, minden 100 nő közül egynél fordul elő.
A vetélések – különösen a korai vetélések – többségében feltételezik, hogy a magzatnál az élettel összeegyeztethetetlen genetikai rendellenesség áll fenn, így a vetélés lényegében a természet törekvése a természetes kiválasztódásra, az életképtelen utódok korai eliminálására. De az is előfordulhat, hogy az apa ad át olyan kóros genetikai módosulást a kromoszómáival, ami előre vetíti a korai – és sokszor ismétlődő – vetélés lehetőségét. Más esetekben a méhnek van olyan fejlődési rendellenessége (pl. osztott vagy úgynevezett kétszarvú méh), mely lehetetlenné teszi a várandósság végigviselését. De a méhben lévő polipok vagy hegesedések is okozhatnak ismétlődő vetélést.
Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy autoimmun betegség, melyben a szervezet immunrendszere „összezavarodik”, és kóros véralvadáshoz vezető antitesteket kezd el termelni. De habituális vetélés oka lehet fel nem ismert vagy rosszul beállított anyai cukorbetegség is.
Az ismétlődő vetélések hátterében nagyon sokszor – az esetek akár felében-kétharmadában – nem lehet kideríteni semmi jól megfogható okot.
Aki már több babát is elveszített egymás után, joggal merül fel a kérdés, hogy van-e megoldás, kezelés a problémára. Ha valami konkrét okot sikerül kimutatni, akkor akár gyógymódot is tud javasolni az orvos, de nem minden esetben. Ha például a méhet kettéosztó kóros sövény az ok, ez műtéttel eltávolítható lehet. Ha genetikai rendellenesség áll a háttérben, akkor általában nem védhetők ki az ismétlődő vetélések, esetleg remény lehet arra, hogy az egymás utáni terhességeket egyre hosszabb ideig sikerül kihordani, míg valamelyik végül eljut legalább életképes koraszülött baba világra jöveteléig.
Forrás: ACOG
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!