Az orvosok megismételték a bravúrt: baba született átültetett méhből
Nemrégiben egy idősebb ismerősömmel beszélgettem, aki kifejtette abbéli véleményét, miszerint teljesen feleslegesek a meddőségi kezelések, mert ha egy párnak nem születik gyereke, annak oka van. Azt mondja, a természet tudja a dolgát, és ahova nem teremt gyereket, ott ennek így kell lennie. A legnagyobb tiszteletem mellett is ez nettó hülyeség, drága Marika néni, mert az orvostudomány éppen arra van, hogy kijavítsa azt, amit a természet elszúrt.
Ez a beszélgetés jutott eszembe tegnap, amikor arról olvastam, hogy egy újabb baba született átültetett anyaméhből.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Azt szokás mondani, hogy ha felajánlod a szerveidet, ezzel az élet ajándékát adod valakinek a halálod után. Ez duplán is igaz a méhátültetés esetében, itt ugyanis a szervdonor egy vadonatúj életet ajándékoz. A méhátültetés egyébként nem vadonatúj beavatkozás, az orvosok már évek óta próbálkoznak vele. Korábban az Anyás-Apáson is beszámoltam ilyen esetekről. Tavaly év végén a Lancet című tekintélyes orvosi lapban megjelent cikk keltett nagy feltűnést, melyben ugyancsak egy átültetett mélyből világra jött babáról adtak hírt. Ez annak idején a korábbiakhoz képest annyiban volt különleges, hogy míg korábban úgynevezett élő donoros szervadományozás történt, azaz például – ahogyan például az előbb belinkelt korábbi Anyavilág-posztban is írtam – anya-lánya között jött létre a szervadományozás, most már halott donorból is tudnak méhet átültetni. Az a baba különben már valahol 2 éves kor körül járhat, hiszen az orvosok nem azonnal hozták nyilvánosságra az eseményt, hanem körülbelül egy évet kivártak vele.
Hogy valami „leg” legyen a mostani esetben is, ez az első amerikai baba, aki halott donorból származó méhben cseperedett és született meg egy clevelandi kórházban. A CNN beszámolója szerint a kislány júniusban jött a világra. Édesanyja 32 éves, és egy fejlődési rendellenesség miatt méh nélkül született. Éppen ezért először a méhtranszplantáció történt meg, majd a lombikmódszerrel fogant terhesség 36. hetében az orvosok császármetszéssel segítették világra a babát. Az átültetett méh egy 45 éves nőtől származott, aki agyvérzésben halt meg. Három gyermeke van, akik mindegyike természetes hüvelyi úton jött a világra. Mind ezek a tényezők ideális jelöltté tették a nőt arra, hogy halála után a méhét egy másik nőbe ültessék át.
A baba világra jövetele után az átültetett méhet eltávolították. Ez első pillantásra meglepőnek tűnhet, de a döntés mögött az a megfontolás áll, hogy méhátültetés után − hasonlóan bármilyen szervtranszplantációhoz − a szervet megkapó személynek az immunrendszer működését elnyomó erős gyógyszereket kell kapnia annak érdekében, hogy a szerv ne lökődjön ki (hiszen a szervezet idegen szövetként ismeri fel és igyekszik tőle „megszabadulni”). Ennek az immungyengítő terápiának pedig megvannak a maga kockázatai.
A mostani eredményeket azért tartják kiemelkedőnek a szakemberek, mert ily módon most már nincs szükség arra, hogy a méh rendellenessége miatt meddő nőknek élő donort kell felkutatniuk, aki vállalja a szervadományozást, illetve az ezzel járó nem veszélytelen műtétet.
A lényeg azonban az, hogy ismét újszülött érkezett egy olyan családba, akik akár néhány évvel ezelőtt is még csak nem is gondolhattak gyermekáldásra. Mert a természet nem mindig tudja a dolgát, igenis sokszor téved vagy hibázik, és az orvostudomány éppen azért van, hogy korrigálja, amit képes és amit lehet.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!