• Anyás-Apás

Bory-vár: a házastársi hűség és a művészi álmok emlékműve

Áll egy vár Székesfehérváron. Nem, a város nem erről a várról kapta a nevét, de ettől még egy nagyon különleges épületegyüttes, mely a „királyok városa” kertvárosi részén, Mária-völgyben, családi házak közül emelkedik a magasba. A várat nem kevesebb, mint negyven nyáron át építette Bory Jenő szobrászművész és építész – imádott feleségének hódolatként és művész álmait megvalósítandó.

Budapestről egy rövid autóútnyira található, de az ország bármelyik pontjáról érkezve érdekes látnivaló – nem igazán magának az épületnek a művészi értéke miatt, hanem felnőttek számára a romantikus és csodaszép történetért, ami a vár és az ott található szobor és szobormásolat létrejöttét övezi, a gyerekek pedig egyszerűen imádni fogják a zegzugos folyosókat és a toronyba vezető szűk csigalépcsőket. A toronyból előtáruló panoráma pedig életkorfüggetlen.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


„Életem legérdekesebb eseménye – ilyen valóban csak egy lehet a sok, sok érdekes között. Azonban tekintsünk a szívünk mélyére, az egész életre kiható esemény, melyre lerakhatjuk szilárdan életünk alapjait, nemde rendesen a szívügyek körül forog-e? Negyven év előtt történt a nagy esemény. Arról szól a mese, hogyan és hol találtam meg, nagy nehezen, huszonöt évi keresés után, az én kedves életem párját, mert azt mondják, akik tudják, hogy már a bölcsőben is az ő nevét sírtam. Úgy történt a dolog, hogy ezelőtt negyven évvel beiratkoztam a művész iskolába; búsan és betegen, szinte reménytelenül; mert itt lett volna már az ideje, hogy megházasodjam és nem találtam a leányzót, akit magamnak elképzeltem, akit oltárra állítsak és imádjam, mit illik egy jó feleséget. [...] És akkor, ezelőtt negyven évvel megtörtént a csoda, a művész iskolában, ahol fiúk és lányok együtt tanultak. [...] Ott álltam magam is a tanterem ajtajában, a lépcsőfordulónál. Amint nézek a lépcsőn lefelé, egy pillanat alatt megvillámlik bennem a lélek. Tágra nyílnak szemeim a csodálattal. Egy gyönyörű lányka jön fölfelé… Megvan! Dübörög bennem némán a hang. Megvan! Ez az, akit én keresek. Félreálltam. A csoda elment mellettem. Leült a padba társai közé, és várta ő is a mestert, mint mi vagy húszan. Az én szívem meg csak kalimpált, néztem a földre szállt csodát. El voltam bűvölve. Tudtam, hogy ő az, akit keresek. [...] Negyven esztendeje ennek, s ő most is itt piheg mellettem. Negyven esztendeje! És én azóta magyarázom márványban, bronzban, képekben, rajzban, versben – hogy milyen volt Ő, illetve milyen, mert még mindig virul. Ámde ezek az alkotások az ő valódi testi, lelki szépségeit alig, hogy megközelítik. Már le is mondtam róla, hogy sikerüljön. Bármily csodásak e művek, mind csak árnyéka az élő valóságnak. Vagy ez csak az én boldog elfogultságom? Mindent megkísérlek, hogy szépségeit megmutassam, amit az idő le akar rombolni.”

Így írt Bory Jenő szobrászművész és építész arról, hogyan találta meg imádott feleségét, akihez élete végéig hűséges maradt. Évtizedeken ét saját két kezével építette a maguk kis várát és készítette a várat díszítő szobrok és szobormásolatok tucatjait, hogy mindenkinek megmutassa: igenis létezik örökké tartó szerelem, és élnek még olyan férfiak, akik mindent az imádott nő lába elé hordanak.


Aki még életében emlékművet emelt a hitvesi szeretetnek

Kevés olyan művészt ismerünk, aki még életében felépítette saját emlékművét és múzeumát, közéjük tartozik Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára, aki 1879-ben született és 80 éves korában, 1959-ben halt meg. Aa vár saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül épült, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és a művészi álmoknak.


A vár története 1912-ben kezdődött, amikor Bory Jenő a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolta azt az egyholdnyi területet, ahol eleinte csak egy kis présház és borpince állt, hogy a nyári szünetet családjával ott tölthesse. A présházat ekkor bővítette lakássá s készített fölötte egy műtermet is. A vár építésébe csak az I. világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni. Saját műalkotásának tekintette a várát, nem annyira épületnek, mint inkább szobornak. Háza összefoglaló tervek nélkül, évről-évre fejlődött, terjeszkedett. Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia ihlete és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. A lassan felnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás.


A számos díszítménnyel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. A vár alaprajza is szimbolikus, két eszmei centruma: a hitvesi szeretet kápolnája és a műterem, Bory Jenő életének két sarkalatos pontját jelképezik. Az épületben több száz, a legváltozatosabb technikával készült szobor található. A falakat elborítják a festmények. A vár külső és belső tereiben a legváratlanabb helyeken tűnnek fel a mozaikok, üvegfestmények, díszkutak.


A várban sétálva a látogató lépten-nyomon érzékelheti, hogy az anyag, mely újra és újra visszaköszön, nem más, mint a beton, egészen pontosan kvarcbeton. A XX. század elején az építészetet megújító anyagként jelent meg a beton, s hazánkban egyik legelső alkalmazója éppen Bory Jenő volt. Ebből az anyagból készültek az ajtó- és ablaktokok, oszlopok, kupolák, korlátok és lépcsők, illetve a kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek, a legkülönbözőbb méretben.


A várat benépesítette a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona (1885–1974) és saját műalkotásaival. A műteremben szobor- és képkiállítás nézhető meg. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobra várja a látogatókat.


A Bory-vár ma Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában van, s az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fent és működtetik a várat. (Forrás: bory-var.hu)

A vár belépődíj ellenében látogatható, felnőtteknek 1800 Ft, diákoknak, nyugdíjasoknak 900 Ft, 6 év alatti gyerekeknek ingyenes.

Kattints a galériára!

Fotók: Anyás-Apás

#bory_var #szekesfehervar


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Itthonról haza – szubjektív útikalauz a napfény városából (1)

Itthonról haza – szubjektív útikalauz a napfény városából (2)

Tata: az Öreg-tó és a tatai vár – no meg a Cseke-tó és az Angolkert

Menjünk a temetőbe kirándulni!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

nekem_szol_logo_final.jpg

© 2019 Anyás-Apás