• Anyás-Apás

Menjünk a temetőbe kirándulni!

Frissítve: jún 29

Most, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány lecsengőben van, egyre távolabbi kirándulásokra merészkedünk ki. De egyelőre az is látszik, hogy #itthonbiztonsagosabb, ezért ajánlok néhány olyan hazai úti célt, ami talán kevésbé ismert, először nem ezekre gondolunk, amikor az adott várost emlegetjük.

Ha valaki vidékről tervez egy rövidebb vagy hosszabb kirándulást a fővárosba, vagy akár egy budapesti család töri a fejét a hétvégi programon, egyáltalán nem biztos, hogy a Fiumei (régebbi nevén Kerepesi) úti temető jut eszébe.

Tetszett?Kövess és lájkolj a Facebookon!


Tegnap megkérdeztem a férjemtől, mint csinálunk a hétvégén. A válasz: temetőbe megyünk!


???


Igen, temetőbe, mégpedig a Fiumei útra.


Ide kattintva egy témába vágó kvízt tölthetsz ki.


Így történt, hogy egy kellemes szombat délelőttöt töltöttünk zöldben és virágillatban a régi és újabb sírok, síremlékek, szebbnél szebb szobrok között, árnyas fák és tágas platánsorok alatt bóklászva és újra és újra örömmel fedezve fel egy-egy művész, politikus vagy tudós nevét a köveken.


Tudtad például, hogy Jászai Mari síremléke 1915-ben készült el, ő maga viszont csak 11 évvel később halt meg? A korabeli beszámolók szerint élete utolsó évtizedében rendszeresen kijárt saját sírjához, gondozta azt, néha még barátokat is hívott magával.
Vagy hogy Arany János szeretett a Margitsziget fái alatt alkotni és azt szerette volna, ha ott is temetik el? De 1882-ben bekövetkezett halálakor már a Kerepesi úti temető "járt" a nemzet nagyjainak, ezért őt is itt helyezték örök nyugalomra. Ám hogy kívánságának eleget tegyenek, a Margitszigetről szármató három tölgyfát ültettek a sírja mellé, melyek közül egy elpusztult, a másik kettő azonban ma is él és őrzi nagy költőnk örök álmát.
Vagy hogy a Fadrusz János sírján látható feszület eredetileg a vizsgamunkája volt?
Vagy hogy a temető legöregebb síremléke éppen egy régész, Kuzsinszky Bálint nyughelye fölött található? Az ő nevéhez fűződik Aquincum feltárása, és ő volt a Fővárosi Múzeum első igazgatója is.

(Forrás: PestBuda)

Arra biztatlak hát, hogy nézd végig fenti a fotógalériát, aztán kerekedjetek fel, akár nagyobb gyerekekkel is, és fedezzétek fel a sírkertet! Azt szoktuk meg, hogy a temető szóról a veszteségre, egy szerettünktől való örök búcsúra asszociálunk. A Fiumei úti sírkert más. Vannak kevésbé vagy egyáltalán nem ismert nevek, akikről "csak" annyi jut eszünkbe, hogy egykor szerettek és szeretve voltak, míg az ismerős nevekről nem a haláluk miatti veszteségre gondolunk, hanem hogy mit hagytak számunkra örökül - örökre.


A Fiumei úti sírkertről
A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel 1843-ban. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. 
A budapesti Fiumei úti temető megnyitását (más néven Kerepesi úti temető vagy Kerepesi temető) a pesti városvezetés 1847-ben határozta el azzal a céllal, hogy új köztemetőt alakítson ki Józsefváros szélén. A pesti városatyák szándéka nem egy reprezentatív sírkert létrehozása, hanem a meglévő temetők tehermentesítése volt.
A Kerepesi úti sírkertbe temetett első hírességek Egressy Béni, Garay János és Vörösmarty Mihály voltak.
A Fiumei Úti Sírkertet 2013 decemberében az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával nemzeti emlékhellyé nyilvánította, ezzel Magyarország 17 kiemelt helyszíne közé került. A temető fenntartója és vagyonkezelője 2016-tól a Nemzeti Örökség Intézete lett annak érdekében, hogy felbecsülhetetlen értékei megőrizhetőek legyenek, és továbbra is az emlékezés egyik legfontosabb hazai helyszíne maradhasson.

A sírkert történetéről itt olvashatsz el még többet.

Fotók: Anyás-Apás

#itthonotthonvagy #itthonotthonvagyok #itthonbiztonsagosabb #rejtettkincsekitthon


További érdekes úti célokat itt találsz:

Itthonról haza – szubjektív útikalauz a napfény városából (1)

Itthonról haza – szubjektív útikalauz a napfény városából (2)

Tata: az Öreg-tó és a tatai vár – no meg a Cseke-tó és az Angolkert


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



© 2019 Anyás-Apás