Tata: az Öreg-tó és a tatai vár – no meg a Cseke-tó és az Angolkert
Most, hogy úgy tűnik, a koronavírus-járvány lecsengőben van, egyre távolabbi kirándulásokra merészkedünk ki. De egyelőre az is látszik, hogy #itthonbiztonsagosabb, ezért ajánlok néhány olyan hazai úti célt, ami talán kevésbé ismert, először nem ezekre gondolunk, amikor az adott várost emlegetjük.
Itt van például Tata, amiről az Öreg-tó és a tatai vár mindenkinek eszébe jut, kevesebben tudják azonban az Öreg-tó mellett megbújik egy kisebb, de legalább annyira szép tó, a Cseke-tó és körülötte az Angolkert.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A múltkor tulajdonképpen teljesen véletlenül tévedtünk Tatára. Abba a városba, ahol – Budapesttől csak egy „nyúlugrásnyira” lévén – már többször jártunk, szeretjük is, de bevallom őszintén, hogy számomra eddig az Öregtó jelentette Tatát – még akkor is, ha azt eddig is tudtam, hogy Tata a „tavak városa”, így többes számban. És hogy ezzel nem vagyok teljesen egyedül: megosztottam egy fotót a kirándulásról az Anyás-Apás Facebook-oldalán és azt kértem, találjátok ki, hol járunk. Rekordidőn belül érkezett is két jó válasz – a dolog „szépséghibája” (igazából nem, és nagyon köszönöm nekik), hogy mindkét válasz a közelből, Tatabányáról érkezett. Tehát nem vagyok egyedül azzal, aki „távolabbról” csak az Öregtavat látja, a Cseke-tavat nem.
Az Angolkertben az a jó egyébként, hogy minden van benne, ami egy családi kiránduláshoz kell, akár kicsi, akár nagyobbacska gyerekekkel: jól kiépített sétautak, piknikező helyek, játszótér, kastély, forrás, hidak, aprócska szigetek, pálmaház, bújócskázáshoz műbarlangok és hasonlók.
Tata felvirágzása egyébként a XVIII. századra tehető, és nagy szerepet játszott benne az Esterházy-család egyik ága is. A felvilágosodás jegyében 1720 körül született meg egy új kertstílus, az angolkert, ami 1780 körül „érkezett meg” Magyarországra. Ennek egyik képviselője a Cseke-tó körüli angolkert is. Az Által-ér város szakaszán megépült a ma már Öreg-tónak nevezett Nagy-tó, valamint a helyi források vize által táplált kisebb tó, a Cseke-tó. Körülötte épült ki a tóvárosi Angolkert. Az angolkert helyét gróf Esterházy Ferenc jelölte ki és ő kezdte meg a kiépítését is.
Az angolkert az úgynevezett szentimentális kertstílus szép példája, ahol a szépen ápolt kertben olyan építmények kaptak helyet, mint a nyári-lak, a műrom, a „Pokol” barlang, a „római szentély”, a török mecset és a pálmaház. Nem sorolom, inkább sétáljatok végig a parkon és keressétek fel mindet egymás után.
A Tükör-forrás (amit régen Nagy-forrásnak vagy Kék-forrásnak is neveztek) 1961-ben – a tatabányai szánbányák „áldásos” hatásának köszönhetően – elapadt, de mostanában ismét megnövekedett a vízhozama.
A pálmaház – nevével ellentétben – elsősorban bálok és jótékonysági események céljaira épült közösségi tér, mely például a híres Anna-báloknak adott helyet. Helyén korábban egy inkább gazdasági funkciót betöltő épület állt, ám a rendezvényterem megépítése után kapuját is díszesebb kapuzattal látták el, ami jobban illeszkedett az új funkcióhoz.
A már emlegetett szentimentális kertstílus szinte kötelező elemei voltak a műbarlangok, ebből van egy az Angol-kertben is, a Pokol-barlang. Bár a kertben mindenhol elhelyezett ismertetők szerint a műbarlang építőanyagaként az angolkerti források környezetéből kinyert kövek voltak, én máshol egy másik magyarázatot is olvastam. Eszerint innen nem messze, Vértesszentkereszten egy XIII. századi apátság romjai állnak. Az apátságot a környező építkezésekhez puszta építőanyagforrásnak tekintették, és gyönyörűen megfaragott köveit többek között a tatai és csákvári angolkertek műromjainak megépítéséhez is elhordták.
Kattintsd végig a lenti galériát, amely bármelyik kis képre kattintva nyílik meg.
Remélem, kedvet kaptál egy tatai kiránduláshoz.
Hová menjünk legközelebb?
Fotók: Anyás-Apás
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!