Anya gyermek nélkül: egyévesen szepszisben halt meg a kisfiam
A Mother Without a Child, azaz egy anya gyermek nélkül. Ez annak a Facebook-oldalnak a címe, melynek tulajdonosa, Melissa Mead 2014-ben szepszisben veszítette el kisfiát, Williamat, aki mindössze egy évet élt. Melissa azóta küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet erre a nagyon alattomos állapotra, ami sokszor csak akkor hívja fel rá magára akár még az orvosok figyelmét is, amikor már késő.
Tudtad, hogy a világon 3 másodpercenként meghal valaki szepszisben? Gyerekek, felnőttek, idősek, fiatalok vegyesen.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Melissa 2014-ben vesztette el 1 éves fiát, Williamet, miután egy Streptococcus okozta tályog keletkezett a tüdejében, és az orvosok nem vették idejében észre, hogy ebből szepszis indult ki a szervezetében. Azaz egy életveszélyes állapot, ami akkor lép fel, amikor az immunrendszer lényegében túlhajtja magát a fertőzés leküzdésére, hiába.
A szívszorító történetet még tragikusabbá teszi az a tény, hogy a kisfiú halála megelőzhető lett volna. Éppen ezért Melissa azóta küldetésének tekinti, hogy felhívja a figyelmet a betegségre. Jelen van a közösségi oldalakon, eseményekre jár, tájékoztat és edukál – hogy ez mással soha ne történhessen meg.
Nemrégiben egy érzelmes videót osztott meg A Mother Without a Child (Egy anya gyermek nélkül) nevű Facebook-oldalán, melyben emlékezik:
„Mindössze 17 nappal az 1. születésnapja után William szepszisben halt meg. A kiságyában találtam rá. A kisbabám meghalt.”
Melissa ezután elmagyarázza, hogy először akkor tudta meg, hogy a halál oka szepszis volt, amikor elolvasta a fia halotti bizonyítványán.
„Senki sem említette a szepszist, mielőtt William meghalt. Először azt hittem, hogy ez valami ritka betegség, de ahogy utánaolvastam, egyre inkább világos lett számomra, hogy ez egyáltalán nem ritka. Minden 3. másodpercben meghal valaki a világon szepszisben. Rendszeresen előfordul, és nem tesz különbséget, nem kímél semmilyen etnikai csoportot, társadalmi osztályt, életkort vagy földrajzi régiót.”
Majd folytatja:
„Valójában a szepszis a fertőzés okozta halálozás leggyakoribb oka. Tudtad, hogy a szepszis társulhat légúti vagy húgyúti fertőzéssel, égési sérüléssel, rovarcsípéssel vagy állatharapás, hogy csak néhányat említsünk? Nem, én sem. Ha időben észreveszik, csak antibiotikumokra és folyadékra van szükség.”
A videó végén Melissa arra kéri követőit, hogy segítsenek neki terjeszteni a hírt.
„Meséljetek az ismerőseiteknek és barátaitoknak Williamről és arról, amit most a szepszisről megtudtatok.”
Szepszis vagy vérmérgezés
Nagyon leegyszerűsítve, szepszis akkor alakul ki, ha valamilyen fertőzés hatására az immunendszer túlfokozott reakcióval válaszol, melynek következtében károsodnak a szövetek és szervek.
A szepszis azért veszedelmes, mert kezdetben sokszor alig vannak tünetei, és amikor mégis, akkor azok elég semmitmondóak, általánosak, nem irányítják a szülők és az orvosok figyelmét erre a veszedelmes kórállapotra – ahogyan William esetében is történt.
A szepszis tünetei:
· általános rossz közérzet, elesettség
· sápadt bőr, az ajkak és a nyelv kékes elszíneződése
· légzési nehézségek
· étvágytalanság, babák esetében táplálási nehézségek
· aluszékonyság
· bőrkiütés, mely üveget rányomva nem halványodik el (hasonlóan, mint agyhártyagyulladás esetében)
· láz
Ezen kívül előfordulhat hányás, illetve a vizelet elakadása is (babáknál a pelenka száraz marad).
Szepszisre különösen hajlamosak a 1 évesnél fiatalabb babák, különösen a koraszülöttként világra jöttek, a 75 év feletti idős emberek, a cukorbetegek, a gyenge immunrendszerű gyerekek és felnőttek, a súlyos betegségben szenvedők vagy nagy műtéten nemrégiben átesettek.
A szepszis kezelése kórházban történik, nagy dózisú antibiotikumokkal, a beteg állapotától függően intenzív osztályon. Súlyos esetekben gépi lélegeztetésre is szükség lehet, az elhalt szöveteket pedig sebészeti úton eltávolítják, ami akár a végtagok részleges vagy teljes amputációját is szükségessé teheti.
Megelőzhető?
Bombabiztos módszer sajnos nincs a szepszis megelőzésére, a kockázat csökkentése érdekében azonban bármelyikünk sokat tehet.
· Az első és legfontosabb a védőoltások beadatása, különösen kisbabák, gyermekek, idősek és várandósok esetében.
· Ugyanilyen fontos, hogy bármilyen seb kialakulásakor fordítsunk gondot annak tisztán tartására, a megfelelő sebkezelésre.
· Ha az orvos antibiotikumot rendel bármilyen okból, azt mindig az utasításoknak megfelelő dózisban és ideig szedjük. Ez azt is jelenti, hogy a tünetek megszűntekor se hagyjunk fel a gyógyszer szedésével. (A rezisztens baktériumokról és az antibiotikumrezisztenciáról itt olvashatsz részletesebben.)
· Mossunk kezet rendszeresen, és ügyeljünk arra, hogy ezt a gyerekek is megtegyék, már egészen kicsi koruktól kezdve.
Forrás: NHS
Fotó: Facebook (A Mother without a Child)
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!
Ez is érdekelhet: A kisfiú, aki láb nélkül szalad – a szepszisről Szedjünk-e antibiotikumot „biztos, ami biztos” alapon? – a rezisztens baktériumokról