A háztartási gép, ami életet menthet
Lakásunk levegője tele van porral, a porszemekkel pedig olyan veszélyes baktériumok terjedhetnek, melyek ellenállnak mindenfajta antibiotikumokkal. Innen nézve egy jó porszívó és annak rendszeres használata akár életet is menthet.
És persze szó esik az antibiotikumrezisztenciáról is.
Januárban az Anyás-Apás kiemelt témája a házimunka és a háztartás. Nemrégiben cikket olvashattál a vasalás előnyeiről, most érdekességet hoztam a porszívózásról.
Ha azzal kacérkodtál, hogy ezen a héten elblicceled a porszívózást, akkor szerintem ezt gondold át újra. A PLoS Pathogens című orvosi szaklapban nemrégiben megjelent egyik cikk szerzői ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakásainkban szállongó por kiváló táptalajt jelent a baktériumok számára, melyek közül különösen veszélyes a baktériumok „superbug”-nak nevezett csoportja, melynek tagjai az összes – vagy a legtöbb – antibiotikum hatásaival szemben ellenállóak. A hajból, levált hámsejtekből és textilszálakból származó porrészecskéken élő baktériumok megtanulták, hogy kell örökítő anyagukat, a DNS-t megosztani egymással. Ezt a „trükköt” végszükség esetére tartalékolják arra az esetre, ha zárt térben kedvezőtlen körülmények közé kerülnek, ahol csak nagyon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre szerves anyag a táplálkozásukhoz és életben maradásukhoz. Ez azért veszélyes, mert ily módon az antibiotikumrezisztens baktériumok az antibiotikumoknak való ellenállás képességét hordozó géneket is átadhatják olyan baktériumoknak is, melyek máskülönben ártalmatlanok lennének, nem okoznának betegséget.
Amikor a baktérium az antibiotikum szemébe nevet
Az antibiotikumrezisztenciáról itt írtam korábban. Most röviden csak annyit, hogy az antibiotikumok olyan szerek, melyek elpusztítják a baktériumokat vagy legalábbis jelentősen gátolják növekedésüket és szaporodásukat. Egy antibiotikumnak ezer teszten kell keresztülmenni, mielőtt forgalomba kerülne, melyek során kétséget kizáróan hatásosnak kell mutatkoznia, joggal merülhet hát fel a kérdés: hogyan lehet, hogy egy baktérium fütyül az antibiotikumra és nem elég, hogy vígan éldegél tovább, de még különféle módszereket is kifejleszt arra, hogy a legközelebbi gyógyszeres kezelés során ellenálljon az adott antibiotikum hatásának?
Nos, egy baktériumtörzsön belül mindig vannak olyan egyedek, melyek az atibiotikum hatására elpusztulnak, míg kisebb részük túléli a gyógyszer hatását. Ezek a „túlélő” baktériumok aztán túlszaporodnak, megnehezítve a gyógyszerválasztást az általuk okozott újabb fertőzés esetén, mert mér nem hatnak rá azok az antibiotikumok, melyek a korábbi betegségben még igen. És ne legyenek illúzióink, az antibiotikumok nem évszázadok, de még csak nem is évtizedek vagy évek alatt válnak ellenállóvá, hanem ennél sokkal rövidebb idő, akár hónapok alatt is.
Kevesebben tudják, hogy nemcsak antibiotikumok alkalmazása kapcsán alakulnak ki védekező mechanizmusok a baktériumokban az antibiotikumok hatásával szemben, hanem létezik úgynevezett természetes rezisztencia, mely az idők folyamán alakult ki a baktériumoknál, ezt a nem megfelelő antibiotikumhasználat csak tovább súlyosbítja.
Az antibiotikumrezisztencia óriási probléma: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2050-ig akár 10 millió ember halállát is okozhatják ezek a multirezisztens baktériumok (superbugok) a Földön, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, és korábban ártalmatlan baktériumok válnak veszélyes, rezisztens törzsekké
Antibiotikumrezisztenciát adok-veszek!
De visszatérve a mostani cikkre, a 166 levegőmintában 183 különböző antibiotikumrezisztencia-gént találtak, melyek birtokában a baktériumok olyan antibiotikumoknak képesek ellenállni, mint például a számos fertőzésben használt penicillinek, illetve főként nemi betegségek és bőrfertőzések kezelésében alkalmazott úgynevezett makrolid antibiotikumok. A 183 rezisztenciagén között 57 olyan gént azonosítottak, melyek potenciálisan „mobilisak”, azaz egyik baktérium képes átadni a másik baktériumnak.
Nos, most a cikk végére érve is úgy gondolod, hogy ráér az a porszívózás a jövő héten is?
Forrás: PLoS Pathogens
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!