top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

A férjemnek fontosabb a munkája, mint a gyermeke megszületése

Egy pár alig néhány nappal első gyermekünk megszületése előtt komolyan összekülönbözött egymással. Az ok: a férfi munkahelyi kötelezettségeire hivatkozva kijelentette, hogy nem tud ott lenni a felesége mellett a tervezett császármetszésnél. Pedig többszörösen bebizonyosodott, hogy pótolhatatlan az a lelki támasz, amit az apák tudnak nyújtani párjuknak a szülés során.

Bár mostanában már szinte „normának” számít az apás szülés, és ez egyébként jó dolog, nem minden férfi „alkalmas” arra, hogy jelen legyen gyermeke születésénél a szülőszobában. És nem mellesleg nem is minden nő igényli ezt, sőt vannak, akik kifejezetten idegenkednek tőle. Nehéz lenne megmondani, hogy a lenti történetben szereplő apa melyik kategóriába tartozik: valóban halaszthatatlan dolga akadt, vagy a munkára való hivatkozás csak jó kibúvó. Talán nem mer nemet mondani, a párja és a társadalom felől érkező nyomást, elvárásokat érzékelve.

 

Talán nem túlzás, amit sokan mondanak, miszerint életük legszebb napjaként élték meg gyermekük születését. Az apás szülések örvendetes elterjedésével és mára már általánossá válásával egyre több apa érzi úgy, hogy hatalmas dologból maradt volna ki, ha csak a szülőszoba előtt tördelte volna a kezét.



Valószínűleg nem tartozik közéjük az az apa, aki pár nappal első gyermekük születése előtt árulta el a feleségének, hogy szándéka szerint nem lesz ott a szülésnél, mert halaszthatatlan kötelezettségeinek kell eleget tennie a munkahelyén. A feleség pedig nyilvánvalóan nem tartozik azok közé, akik szerint a férfiak helye a szülőszobán kívül van, ezért finoman szólva is nem tette túlságosan boldoggá ez a bejelentés.


A Redditen számolt be a történtekről:

„Tervezett (elektív) császárom lesz vasárnap, a férjem pedig azzal állt elém, hogy szombat este üzleti útra kell mennie, ezért semmiképpen nem tud ott lenni másnap első gyermekünk születésénél. Azt állította, hogy bár mindent megtett, hogy későbbre halaszthassa az utat, de nem sikerült neki más időpontra tenni eaz indulást. Arra hivatkozott, hogy az elmúlt fél évben már egyébként is több üzleti utat kihagyott, ezért attól fél, hogy ha most is lemondja, akkor ki fogják rúgni a munkahelyéről.”

Hiába kérte a feleség, hogy az apa beszéljen a főnökével és magyarázza el neki a szitut, a férj erre nem volt hajlandó, egyre csak azt hajtogatta, hogy a főnöke úgysem hallgatná meg és nem érdekelnék a „kifogások”. A feleséget meglehetősen felzaklatta ez a hozzáállás:

„Az a probléma, hogy ez lesz az első szülésem, és a többi nőhöz hasonlóan én is azt akartam, hogy a párom legyen a támaszom szülés közben. Erre az volt a válasza, hogy egy egész orvosi team fog körülöttem ugrálni, és ez különben sem olyan, mint egy természetes hüvelyi szülés lenne, mert el leszek altatva.”

A férj az anyósát vagy akár a saját anyját javasolta maga helyett a szüléshez, ám a feleség ragaszkodott volna ahhoz, hogy az apja legyen az első személy, akit a baba életében először megpillant. Erre a férj azt is előhozta az üzleti út melletti érvként, hogy így anyagilag is többet tud majd adni a családjának, bár a felesége szerint neki inkább lelki támogatásra lenne szüksége ebben a helyzetben, nem pénzre. Úgyhogy ki is mondta, amit gondolt: hogy szerinte a férje önző, rossz apa máris.


Egy hosszas vita vette kezdetét, melynek lezárásaként a férj elviharzott, bár később bocsánatot kért azokért, amit mondott, de úgy érzi, hogy a felesége túl nagy nyomást rak rá szülés ügyben, holott tisztában van munkahelyi nehézségeivel.


A Reddit kommentelői túlnyomórészt az apát ítélték el azért, mert nem hajlandó jelen lenni első gyermeke megszületésénél, bár többen is felvetették, hogy talán valamilyen ki nem mondott más oka van arra, hogy ennyire makacsul távol akar maradni a szüléstől. Többen is azt írták, hogy előfordulhat, hogy a férfi lelkileg még nem kész arra, hogy megbirkózzon a szülés tényével, és a munkáját valószínűleg csak ürügyként használja arra, miért nem akar jelen lenni első gyermeke világra jövetelénél, miért nem akar segítséget és támaszt nyújtani a feleségének.


Te mit gondolsz? Hogyan oldanád meg?


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:


0 hozzászólás
bottom of page