top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

A férfimosdók új építési szabványa ürügyén: „segítsen”-e az apa?

Ha a „segítsen-e az apa” örökzöld témakör bárhol szóba jön, mindig ádáz mondattani elemzés veszi kezdetét arról, hogy ha az apa is megtesz ezt+azt a gyerek mellett, az valójában mit jelent: azt, hogy ő is kiveszi a részét a gyerek körüli teendőkből vagy azt, hogy felkérésre és nem is mindig lelkesen és önszántából valamit átvállal abból, ami valójában kizárólag az anya feladata lenne.


Van azonban egy ország, ahol nem elemezgettek mondatokat, hanem léptek: New York államban mostantól kötelező érvényű építési szabvány gondoskodik arról, hogy ne épülhessenek nyilvános férfimosdók középületekben vagy bárhol pelenkázóasztal és a baba tisztába tételéhez szükséges egyéb feltételek nélkül.

 

Egyszer valamikor a Facebookon közzétettem egy évekkel korábbi fotót arról, ahogyan egy baba egy szál pelenkában, egy szál textillepedőn fekszik egy reptéren, a telefonját nyomkodó anyja és az összes többi utas lábánál a földön. Akkor nagy felzúdulás követte a fotó közzétételét, mert sokan nem értették, mi a bajom a fotóval. Többen kifejtették, hogy lerágott csont a történet, az anya gépe egy amerikai reptéren sok órát késett blablablabla, ezért az anya a sokadik órában tetette a babát a földre, hogy hazatelefonálhasson az otthoniaknak blablablabla. És hogy egyik anya miért ítél meg egy másikat a körülmények ismerete nélkül blablablabla. Mások szerint nagyon nincs rendben a fotó, amire sokan sokféle indokot mondtak.

Akkor és ott nem mentem bele az ebből folyó vitába, de akkor most az okom arra, amiért megütköztem a fotón: egyszerűen azért, mert egy pici babának is van emberi méltósága, és az a helyzet, amit a fotó ábrázolt, szerintem mélyen sértette az emberi méltóságot.



Az apának is járnak a kulturált körülmények

Ez a fotó jutott eszembe arról, amikor a múltkor arról olvastam, hogy New York államban úgy változtatták meg az építési szabványokat, hogy mostantól nemcsak a női, hanem a férfimosdókba is kötelező beépíteni pelenkázósarkot. Mert valljuk be, hogy amelyik férfi nagyon akarta, az eddig is megtalálta a módját, hogy a saját nemének megfelelő mosdóban valahogyan tisztába tegye a babát, földön, mosdó peremén, szemeteskuka tetején egyensúlyozva, akárhol. Ám nagyon nem mindegy, hogy hol és hogyan volt módja erre. Az új szabvány a megfelelő körülményeket biztosítja ehhez, szavatolva a baba emberi méltóságát – és nem utolsósorban a szükséges higiéniát is.

New York kormányzója, Andrew Cuomo a szó szerinti szöveget idézi, mely szerint „biztonságos és megfelelő pelenkázóasztalokat kell beépíteni, melyek mind a nők, mind a férfiak számára alkalmasak a baba tisztába tételéhez”. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden eztán épülő középületben legalább egy olyan pelenkázási lehetőségnek kell lenni, melyhez az apák/férfiak is hozzáférnek. Ezt a legtöbben úgy értelmezik (és fogják megvalósítani), hogy nemcsak a férfiak, hanem a nők számára épült mosdóban is biztosítják a baba kulturált tisztába tételéhez szükséges feltételeket. Ezt a lehetőséget az épület fenntartójának egyértelműen szimbólumokkal jeleznie kell, ami alkalmas arra, hogy az érintettet a legközelebbi ilyen lehetőséghez irányítsa, azaz mostantól mindkét nem mosdójának ajtaján szerepelni fog a jelzés.



Ez a szabálymódosítás sokak számára talán jelentéktelen apróságnak tűnik, a tényleges gyakorlati hasznánál azonban sokkal nagyobb a szimbolikus jelentősége. Hiszen mostanában szerte a világon örvendetes trend, hogy egyre több apa akar teljes felelősséggel részt venni a gyerek(ek) életében a mindennapi teendők elvégzésével is. Egy apa, bizonyos Donte Palmer például a neten körbeszáguldó posztot tett közzé arról, mekkora kálváriát kellett bejárnia addig, míg talált legkisebb fia pelenkacseréjéhez legalább körülbelül megfelelő helyet egy étteremben. Posztjával mozgalmat indított el, melyben apák #SquatForChange hashtaggel tettek közzé fotókat arról, milyen lehetetlen körülményekkel szembesül az a férfi, aki nyilvános helyen, közintézményben szeretné tisztába tenni gyermekét. A leggyakoribb a mosdó padlóján történő pelenkacsere, amivel vissza is térünk ahhoz, mi volt a bajom a reptéri fotóval – a higiénia hiányáról megint csak nem szólva.

A szemléletváltás egyben a nőket is segíti, hiszen amíg csak a női mosdóban van legalább valamifajta civilizált körülmény a műveletre, addig ez is arra mutat, hogy a pelenkacsere csak és kizárólag a nők privilégiuma és kötelessége.

A fotók a #SquatForChange kampányból származnak.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Az apákkal kapcsolatos tovább írásokért ide kattints!


0 hozzászólás
bottom of page