top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Ússzon a gyerek, de mikor?

Az úszás jó, tipikusan a kellemeset a hasznossal ötvöző elfoglaltság. Nemcsak jó mulatság, hanem életet is menthet. Manapság is nagy divatja van a babaúszásnak, amikor már pár hónapos gyerekeket is kiviszlek az uszodába. A gyermekorvosok szerint azonban egyéves kor előtt nem érdemes elkezdeni a tényleges úszástanítást.


Az amerikai gyermekorvosok társasága (American Academy of Pediatrics, AAP) új állásfoglalása szerint egyéves kor az a határ, ameddig érdemes várni a formális úszásoktatással.

 

Természetesen hangsúlyozzák, hogy ez nem merev életkori határ, hiszen a gyerekek eltérő ütemben fejlődnek. Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni az úszástanítást, annak eldöntésekor az alábbi legfontosabb tényezőket kell figyelembe venni:

  • fejlettségi szint

  • milyen gyakran találkozik a baba vízzel

  • testi és lelki állapot

  • emocionális érettség

  • esetleges egészségi problémák

Az állásfoglalása szerint, bár a babaúszás népszerű, de nem bizonyított, hogy „1 éves kor alatt lenne haszna”, azaz például csökkentené a fulladásos halálesetek számát.

A gyerekorvosok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy feleslegesnek tartanák a babaúszást, hiszen az jó móka, alkalom a szülő−gyermek együttlétre, és előkészíti a babát az úszástanulásra is. Fontosnak tartják, hogy minden életkorban fulladásbiztos körülmények között történjen akár a pancsolós babaúszás, akár a formális úszástanítás. Elengedhetetlennek feltételként jelölik meg, hogy legyen a helyszínen felnőtt felügyelő, aki baj esetén segíteni tud, a medence korláttal legyen körbe kerítve, illetve legyen a helyszínen az újraélesztésben járatos személy.

Az elővigyázatosság annál is inkább helyénvalónak tűnik, mert 1 és 4 éves kor között a fulladási kockázat nem jelezhető előre. Ezek a kicsik még elég könnyen el csúszhatnak, ilyenkor fejük olyankor is víz alá kerülhet, amikor a felnőtt a legkevésbé számít rá.

Az alábbi óvintézkedéseket tartják szükségesnek betartani:

  • Nem lehet elégszer hangsúlyozni a korlát fontosságát.

  • Ha először járunk vizes helyen gyerekkel, akkor előzetesen tartsunk terepszemlét, hogy a védőeszközök a helyükön vannak-e. Nem lehetünk elég óvatosak, ha már az egész kicsi gyerekek leleményességére gondolunk. Nézd meg például ezt a videót, hogy mászik fel játszi könnyedséggel a baba a gondosan lezárt medence pereméhez! Félelmetes, nem?


  • Magunk is sajátítsuk el az alapszintű újraélesztés szabályait (nem csak az uszodában vagy a tóparton hasznos tudomány.)

Azt javasolják, hogy olyan alkalmakkor, amikor több gyerek vagy család együtt fürdik, mindig jelöljenek ki egy ügyeletes felnőttet, akinek a feladata az összes csöppségre felügyelni. Ez annál is inkább célszerűnek látszik, mert ha mindenki figyel a gyerekekre, akkor tulajdonképpen senki se figyel igazán, hiszen óhatatlanul mindenkiben benne van az, hogy ha el is terelődik időnként a figyelme, a többi felnőtt szeme úgyis rajta van a gyerekeken. Holott ez egyáltalán nem biztos.

  • Ha strandra, folyópartra vagy tópartra megyünk, csak olyan helyen fürödjünk, ahol van parti őrség és fürdésre kijelölt terület.

  • Már korán tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy a víz veszélyes terep, ezért tartsák magukat távol tőle. Ez különösen igaz télen a befagyott vizekre.

De ezzel már messze kalandoztam a babaúszástól.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


0 hozzászólás
bottom of page