Anyás-Apás · 2023.05.25 08:10 · 8 perc

Valóban védik-e a bolygót az újrahasznosított pelenkák? Nos, ez attól függ…

Világszerte minden 10 másodpercben 45 baba születik, ennyivel gyarapszik tehát a Föld azon legkisebb lakóinak száma, akiknek pelenkára van szüksége, ráadásul sokra. Így érthető, hogy a környezettudatos szülők sokat töprengenek azon, mi az a megoldás a pelenkára, ami nemcsak a babájuknak, hanem a bolygónak is a legjobb.

Kézenfekvő válasz lenne, hogy cseréljük az eldobható pelenkákat valamilyen többször használható verzióra, a válasz azonban nem annyira egyszerű.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Az eldobható pelenkák megjelenésével a múlté lett az az „élmény”, amikor origami módjára szabályos alakzatba rendezett textilpelenkát hajtogattunk egy műanyag háromszögbe, majd a babát „hajtogattuk” bele ebbe az egészbe, miközben mindent megtettünk azért, hogy ez az egész 5 percnél hosszabb ideig egyben maradjon – és leginkább benn tartson mindent, amit benn kellett tartania. Ennek vetettek véget az egyszer használatos pelenkák, melyek sokkal jobb nedvszívó képességűek, gyors és egyszerű pelenkázást tesznek lehetővé.

Az eldobható pelenkák alapjaiban változtatták meg az elfoglalt szülők életét. E népszerű lehetőségnek azonban megvannak a maga hátrányai, leginkább az, hogy az eldobható pelenkákat nehéz újrahasznosítani. Sokuk a környezetbe vagy a hulladéklerakóba kerül. Egy tanulmány szerint percenként több mint 300 000 eldobható pelenkát égetnek el, küldenek hulladéklerakóba vagy kerülnek azok a környezetbe. Ezek a pelenkák többféle műanyagot is tartalmaznak, amelyek lebomlása évekig tart, és amikor ez megtörténik, káros mikroműanyagok keletkeznek. A pelenkában lévő vegyi anyagok a környezetbe szivároghatnak, szennyezhetik a talajt és a vízforrásokat.

Vannak azonban potenciálisan fenntarthatóbb alternatívák is. Ilyenek például a biológiailag lebomló anyagból készülő pelenkák. De még ezeket a pelenkákat is rengeteg kritika éri, ugyanis minden biológiailag lebomló pelenka tartalmaz bizonyos műanyagokat (például poliuretánból készült rögzítő füleket), melyek csak évek alatt bomlanak le.

Másik lehetőség az újrahasználható pelenkák elterjedésének növelése. Ez minden bizonnyal kevesebb műanyaghulladékot termelne, de hogy az újrahasználható pelenkák valóban jobb környezetvédelmi választást jelentenek-e, nem egyértelmű.

A pelenka környezeti lábnyoma

2008-ban a brit Környezetvédelmi Ügynökség tanulmányt készített, amelyben összehasonlították a különböző pelenkaváltozatok életciklus alapú környezeti lábnyomát az Egyesült Királyságban. E tanulmány sokak számára talán meglepő következtetést hozott: ugyanis kevés különbséget talált az eldobható és az újrahasználható pelenkák környezeti hatása között.

Ezt a tanulmányt nemrégiben frissítették. Az új jelentés részletesebben elemezte az újrahasználható és az eldobható pelenkák karbon lábnyomát, és megvizsgálta, hogyan változtak a dolgok az eredeti tanulmány óta eltelt másfél évtizedben.

Az adatok azt mutatják, hogy ma már mindkét lehetőség fenntarthatóbb. Több megújuló energiaforrással rendelkezünk, ezzel a pelenkák gyártása, csomagolása és szállítása is hatékonyabbá vált. Az eldobható pelenkák könnyebbek és kompaktabbak is, mint korábban, így kevesebb csomagolást és energiát igényel a szállításuk és raktározásuk.

A többször használatos és az eldobható pelenkák környezeti hatása azonban még mindig viszonylag nagy. Az eldobható pelenkák használatának szén-dioxid-kibocsátása egy gyermek két és fél éves koráig 457 kg CO₂-nak felel meg (bár ez 27%-kal kevesebb, mint 2008-ban). Az újrahasználható pelenkák (amelyeknél ezúttal több újrahasználható pelenkaváltozatot vettek figyelembe, mint az eredeti tanulmányban) 25 százalékkal kisebb globális felmelegedési potenciállal rendelkeztek – de szénlábnyomuk még mindig 345 kg CO₂-nak felel meg, vagyis csak valamelyest kevesebb, mint az egyszer használatos, eldobható változatoké.

Az eldobható pelenkák 6 környezeti hatáskategóriában rosszabbul teljesítettek. Ez főként a pelenka előállításának és ártalmatlanításának módjával függött össze. A műanyagok használata miatt az eldobható pelenkák 40 százalékkal több fosszilis tüzelőanyag felhasználásával jártak, mint az újrahasználhatók. Az egyszer használatos pelenkák környezeti hatása az ártalmatlanítás során is sokkal nagyobb volt. Ezek a pelenkák 26 százalékkal nagyobb hatással voltak az édesvizekre.

Ez tehát azt jelenti, hogy az újdonsült szülőknek rohanniuk kell újrahasználható pelenkákat vásárolni? Talán, de egy kis óvatossággal. Az újrahasználható pelenkák a 18 vizsgált környezeti tényező közül 11 esetében jobb eredményt értek el az eldobható pelenkáknál. Azok a területek, ahol rosszabbul teljesítettek, főként a mosáshoz és szárításhoz használt elektromos árammal és mosószerrel függött össze. Ez utóbbi 333 százalékkal több tengeri szennyezést okozott, mint az eldobható pelenkák használata.

A lábnyom csökkentése

A jó hír az, hogy a környezeti hatásokat mi magunk is befolyásolhatjuk, csökkenthetjük például azzal, hogy a pelenkákat alacsonyabb hőmérsékleten vagy energiatakarékosabb mosógépekben mossák, nem használnak szárítógépet, és meghosszabbítják a pelenkák élettartamát azzal, hogy továbbadják őket más gyermekeknek.

Másik lehetőség, hogy a pelenkákat összegyűjtve, együtt mossák, amikor összejön egy teljes mosási töltet. Ehhez azonban egyrészt elegendő textilpelenkát kell vásárolni, hogy a használt pelenkák tárolása mellett is mindig tiszta és száraz készlet álljon a baba rendelkezésére. Amihez természetesen higiénikus megoldást kell találni a használt pelenkák összegyűjtésére és tárolására is.

Bármelyik pelenkatípust is használjuk, a pelenkák okozta környezeti hatásokat csökkenthetjük azzal is, hogy észszerű időben elérjük a gyerekeknél a szobatisztaságot. Egy tanulmány szerint 2008 óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a szülők egyre később szoktatják bilire gyermekeiket. A 2,5 gyermekek mintegy 37 százaléka például még mindig eldobható pelenkát visel, míg 35 százalékuk még mindig újrahasználható pelenkát – 19,4 százalékkal, illetve 17,4% százalékkal többet, mint 2008-ban. Ez azt jelenti, hogy több pelenkát gyártunk, használunk és szállítunk, és több vizet és energiát használunk fel a mosásukra.

Az újrahasználható pelenkák tehát segíthetnek csökkenteni a karbon lábnyomunkat. De csak akkor, ha alacsonyabb hőmérsékleten, hatékony berendezésekkel mosunk, és elkerüljük a szárítógépes szárítást. A szárítógép nélküli szárítás sok családban problémás lehet, ezek a szülők továbbra is választhatnák az eldobható pelenkákat. Az eldobható pelenkák használatának környezeti hatását több lépéssel is csökkenthetjük. Az, hogy nem dobjuk őket a környezetbe, jó kezdet – de gondoskodjunk arról, hogy hulladékégetőbe kerüljenek, vagy még jobb lenne, ha rendelkezésre állnának módszerek arra, hogy újrahasznosítsuk őket.

Fotó: Freepik

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Ezek is érdekelhetnek:

A tudósok nem foglalkoznak a bilire szoktatással

Bilire szoktatás – a világ körül

A mi babánk már kéthetes korában szobatiszta volt, és a tiétek?

Csak a lusta anyáknak nem szobatiszták a gyermekei

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük