Tisztelem a 20 hónaposomat, ezért rábízom a döntést, mikor akar aludni
Egy anyuka szerint a nem egészen 2 éves gyermeke iránti tisztelet jele, hogy egyáltalán nem szól bele abba, hogy a kislány mikor alszik és mikor nem. A 36 éves yorkshire-i gyermekkönyvíró, Zoe Ayre őszintén megosztja 20 hónapos kislánya alvási rendjét – vagy inkább annak hiányát.
De mit szólnak erre a szakemberek?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
„Újdonsült anyaként annyi információ zúdult ránk mindenfelől a gyermeknevelés összes aspektusáról, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik köztük. És nincs ez másként az esti lefekvési időt és a napközbeni alvások rendjét tekintve sem. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy kizárólag a természetes anyai ösztöneimre hagyatkozom: egyszerűen csak reagálok a viselkedésére, hagyom aludni, amikor fáradt, nem avatkozom közbe, csak követem a jelzéseit. Ez például azt is jelenti, hogy a késő délutáni szunyókálás „veszélyes”, mert automatikusan késői lefekvést von maga után? Természetesen. De ez azt is jelenti, hogy családként nagyon rugalmasan alakítjuk a napirendünket, és számunkra ez a szemlélet valóban működik”
– mondja az anyuka, aki aztán azt is elárulja, hogy talált néhány csoportot a közösségi oldalakon, ahol ugyanez volt a gyakorlat, és ezek a csoportok az elismerés és megerősítés érzését nyújtották neki.
„A férjem mindig is nagyon támogató volt ebben a kérdésben a, és az ő nézetei nagyon közel állnak az egyénekhez. Ő is azt gondolja, hogy nagyon nehéz alvásra kényszeríteni egy olyan babát, aki nem fáradt, de ugyanilyen nehéz ébren tartani egy olyan apróságot, aki már teljesen kimerült.”
Az ugyan jelentősen csökkenti a férjével kettesben tölthető időt, amikor a kislány még késő este is ébren van, de az anyuka szerint ez nem nagy ügy, legfeljebb mindannyian együtt mennek lefeküdni. A napközbeni alvásokhoz az úgynevezett északi megközelítést alkalmazza, azaz addig tologatja a kislányát az előkertben, ami igaz a friss levegőn el nem alszik. (Szerintem ezzel máris beleavatkozik a baba által maga választott alvási rendjébe, tehát már itt bukik a szemlélet, de mindegy – a szerk.) Amikor pedig például az autóban elalszik, akkor hagyják, hogy addig aludjon, ameddig csak akar.
„A tiszteletteljes szülői magatartás nagy szószólója vagyok, ezért szeretem megadni a lányomnak a szabadságot és a lehetőséget, hogy szülői beleszólás nélkül tanulhasson (kivéve persze, ha biztonsági kérdésről van szó). Sokféle forrásból merítek ihletet, többek között a Montessori-technikákból”
– mondja Zoe, aki nem rajong a büntetés hagyományos formáiért sem:
„Ha valamit nem tartok helyesnek, akkor megakadályozom, hogy megtegye, de nem szólok rá és nem büntetem meg az ilyen viselkedésért.”
Az ellenvéleményekről ezt gondolja:
„Nagy híve vagyok annak, hogy azzal vedd körül magad, ami jól esik neked, és ami összhangban van az értékeiddel. Ezért ha olyan posztokkal találkozol az interneten, amelyek nem tetszenek, nem értesz egy velük vagy ők nem értenek egy veled, akkor teljesen rendben van, ha továbbgörgetsz és nem foglalkozol ezekkel tovább.”
Na de ha mégis érdekel valakit, hogy mit gondol ezekről a meglehetősen liberális alvási szokásokról egy szakértő, akkor íme:
Rosey Davidson gyermeknevelési és alvásszakértő szerint:
„Bár a rugalmasság elengedhetetlen a gyermeknevelésben, a gyermekünkkel kialakított rutin számos előnnyel jár. Az érzelmi stabilitás, az egészséges alvási szokások, a kiegyensúlyozott étkezési szokások, az időbeosztás és a függetlenség elősegítése csak néhány az előnyök közül. Mindezek mellett azonban mindig gondolnunk kell a szülők jólétére is a gyermekeiké mellett. Ha egy anyuka könnyebbnek és kevésbé stresszesnek találja, hogy ne ragaszkodjon a napközbeni alvásokhoz, akkor nincs olyan szabály, hogy kötelezően aludnia kéne a babának. Ha az anya boldog és nyugodt, akkor a gyermek is az lesz.”
És végül néhány szabály, amit azért mégiscsak érdemes mérlegelni – és nem ördögtől való követni sem:
Figyeljünk a babánál a kifáradás jeleire.
Állandó alvóhelye legyen a babának, legjobb a saját kiságy.
Gondoskodjunk a kellő napi aktivitásról.
Ne fárasszuk túl a babát.
Teremtsünk nyugodt alvási körülményeket.
Ahogy a baba nagyobb lesz, az alvási rendet alakítsuk az életkorához.
Nem követünk el hibát, ha a túlságosan hosszúra nyúló napközbeni alvásból felébresztjük a gyermeket.
Bármilyen kérdés, kétely esetén kérdezzünk gyermekorvost vagy védőnőt.
Forrás: Parents
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!