- Szalai-Lászlók Kitti
Teszteld a gyereket – tények, amiket nem biztos, hogy tudtál a diszlexiáról
Vannak bizonyos közös tulajdonságaik a diszlexiásoknak, melyekkel mindannyian rendelkeznek. Ebben a cikkben felsorolok párat. Lesznek benne olyanok is, melyek meglepőek lehetnek a számodra, még akkor is, ha gyermeked diszlexiás és persze akadhatnak olyan szülők is, akik ezen közös tulajdonságok alapján döbbenhetnek rá, hogy gyermekük iskolai problémáit esetleg a diszlexia okozhatja. Ha többet szeretnél tudni a diszlexiáról, itt olvashatsz róla bővebben is.
Nézzük hát, milyen közös vonásaik vannak az olvasás zavarával, avagy diszlexiával rendelkező gyerekeknek!
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A legtöbb diszlexiás a következőkben bemutatott tulajdonságok és viselkedési formák közül körülbelül 10-et mutat. Ezek a jellemzők napról napra vagy percről percre változhatnak. A legkövetkezetesebb dolog a diszlexiásokban a következetlenségük.
Néhány tudnivaló a diszlexiáról:
A diszlexia a leggyakoribb tanulási zavar. Az ilyen betegségben szenvedő gyerekeknek nehézségeik vannak a nyelvi feldolgozás terén.
A tanulási zavarokban érintett gyermekek 7085%-a diszlexiás.
A diszlexiás gyerekek általában kreatívabbak és magasabb intelligenciával rendelkeznek.
A diszlexiában szenvedők csak az agy jobb oldalát, míg a nem diszlexiások három területet használnak az agy bal oldalán a nyelv feldolgozására.
A gyermekeknél 50% az esély a diszlexiára, ha az egyik szülő is érintett és 100% az esély, ha mindkét szülő diszlexiás.
A diszlexia az enyhétől a súlyosig terjed. A diszlexiás gyerekek körülbelül 40%-a ADHD-vel is rendelkezik. A diszlexiában szenvedők pedig körülbelül 5-ször több energiát használnak fel a mentális feladatok elvégzésére.
A diszlexia nem betegség, ezért nincs rá gyógymód. Ez egy tanulási zavar, amely szakember segítségével, a megfelelő módszerekkel nagyon jól fejleszthető.
A diszlexiásoknak több időre és erőfeszítésre van szükségük az idegennyelv elsajátításához.
Korunk legragyogóbb elméi között is találhatunk diszlexiásokat: Albert Einstein, Alexander Graham Bell, Thomas Edison, Winston Churchill, Benjamin Franklin, Wolfgang Amadeus Mozart és John Lennon, hogy csak néhányat említsünk.
Általános jellemzők:
Éles eszű, értelmes, intelligens gyerekek, akik kiválóan teljesítenek szóban – de nem tudnak olvasni, írni. Így jóval a tőlük elvárható szintjük alatt teljesítenek.
Emiatt sokszor megkapják a lusta, buta, éretlen, hanyag, „nem próbálkozol eléggé” jelzőket.
Gyakran jelentkezik náluk rossz magatartás, leplezendő az olvasási hiányosságukat. Egyszerűbb rosszul viselkedniük, mint elviselniük a teljesítményük miatti megaláztatásokat. Tehát valójában ők nem rossz gyerekek, csak tanulási problémáik vannak.
Ahhoz viszont nem elég rossz, nem elég tehetségtelen, nincs annyira lemaradva a kortársaitól, hogy azonnal ki lehessen szúrni, hogy segítségre, felzárkóztatásra van szüksége. Így aztán a diszlexia sokáig rejtve maradhat.
Nagyon sok diszlexiásnak kiemelkedően magas az IQ-ja, de mivel írásban rosszul – teljesít (szóban viszont remekül) –, ezt az iskolai eredményei nem tükrözik. Sokszor a rejtve maradt diszlexia következménye az lesz, hogy a kiemelkedő képességű gyermek nem tud igazán jó végzettséget szerezni. Természetesen diagnózis után egy jó szakember segítségével mindez nem elérhetetlen.
Alacsony az önbecsülésük. A sok kudarc hatására elhiszik magukról, hogy buták, semmire sem jók. Emiatt szorongóvá vagy agresszívvá válhatnak. Egy-egy dolgozat előtt tüneteket produkálhatnak: fejfájás, hasfájás, rosszullét.
Többségük kiemelkedően tehetséges a művészetekben, zenében, sportban, tervezésben, építésben.
Iskolai környezetben vagy otthon tanuláskor gyakran álmodozónak tűnhet, mert „elveszítheti a fonalat”. Ilyenkor úgy látszik, nem figyel, nem koncentrál, valahol egészen máshol jár. Mindez az olvasás zavarának köszönhető.
Gyakorlati tapasztalatok, bemutatók, kísérletezés, vizuális eszközök segítségével tanul a legjobban.
Olvasás és helyesírás:
Olvasás közben szédülésről, fej- vagy gyomorfájdalomról panaszkodik.
A diszlexiás gyerekeket gyakran meg kell tanítani arra, hogy lineárisan, balról jobbra olvassák a szavakat.
A diszlexiások nehezen tanulják meg és emlékeznek a betűk nevére.
A diszlexiások gyakran nehezen tanulják meg a betűket hangokkal társítani, például nem tudják összekapcsolni a b betűt a /b/ hanggal.
Ezért a diszlexiás gyereket összezavarhatják a betűk, számok, szavak, sorozatok vagy a verbális magyarázatok.
Olvasása, írása nehézkes, tempója lassú, lemarad, gyakran ismétel, összekeveri a betűket, hozzátold a szavakhoz, mást olvas, mint ami le van írva.
Panaszkodik, hogy olvasás, írás vagy másolás közben nem létező mozgást érez vagy lát.
Emiatt sokszor arra gondolnak a szülők, pedagógusok, hogy a gyereknek a látásával vannak problémái.
A szövegértése problémás, újraolvasás után sem jobb. Emiatt a feladatokat nehezen vagy egyáltalán nem képes értelmezni, így helyesen megoldani sem.
Gyakran az írásával is gondok vannak, helytelenül, összevissza, következetlenül ír.
Hallás, figyelem és beszédkészség:
Gyakran kiegészítő tünetként jelentkezik a túlhallásosság, azaz a gyerek olyan hangokat is hall, amit mások nem, illetve emiatt úgy gondolja, hall olyat, amit valójában nem is mondtak. Következmény még, hogy ennek köszönhetően könnyen elterelhető a figyelme, nem tud megfelelően koncentrálni egy-egy feladatra. Csendes környezetben sokkal jobban teljesítenek.
Nehezen önti szavakba a gondolatait, meg-megáll beszéd közben, befejezetlenül hagyja a mondatait, a szókincse szűkösebb kortársainál, idegen szavakat nehezen ért és jegyez meg, hosszabb kifejezésekkel is hadilábon állhat, előfordulhat, hogy a hosszabb szavakat hibásan ejti ki.
A diszlexiások gyakran nehezen emlékeznek a dátumokra, nevekre, telefonszámokra és véletlenszerű listákra.
A kutatások szoros összefüggést mutattak ki a diszlexia tünetei, valamint a rövid távú memória és a végrehajtó funkciók hiányosságai között.
Előnyei:
A diszlexiások gyakran kiemelkedően jók puzzle-ban és nagyon szeretik is.
A legtöbb diszlexiás gyakran jobban érzékeli a térbeli kapcsolatokat, és jobban használja a jobb agyféltekét.A diszlexiások kiváló gondolkodási készségekkel rendelkeznek a fogalomalkotás, az értelem, a képzelet és az absztrakció területén.
A diszlexiások általában az átlagosnál kíváncsibbak, kreatívabbak és intuitívabbak.
A diszlexiások egyik legnagyobb erőssége, hogy a másképp működő agyuk következtében elképesztően jól látják a „nagy egészet”, azaz, képesek rendszerben gondolkodni.
A különleges gondolkodás módjuknak köszönhetően mestereivé válhatnak olyan szakmáknak, ahol erre a rendszerező képességre, a rendszerben való gondolkodásnak kiemelt szerepe van.
A diszlexiások jelentősen magasabb eredményt érnek el a teszteken vagy a dolgozatoknál, ha több időt kapnak, vagy lehetőségük van szóban felelni az írásbeli számonkérés helyett. Ha gyermekünkről kiderül, hogy érintett a diszlexiával, szülőként nincs okunk az elkeseredésre, mint ahogy az a fenti listából is kiderülhet. Nem betegség csak az agya működik másképp a gyereknek, ami akár még az előnyére is válhat. A fejlesztések segítségével sikeres tanulmányokat folytathatnak és számukra sincs megvalósíthatatlan álom.
A cikk szerzője Szalai-Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus.
Fotó: Shutterstock