• Anyás-Apás

Nem fogyatékos, nem idióta, csak balkezes

Augusztus 13-a a balkezesek világnapja. Korábban a balkezességet fogyatékosságnak, korrigálni való hibának tartották, és szülők és pedagógusok tűzzel-vassal küzdöttek, ha azt vették észre, hogy egy gyerek nem a „szép” kezével nyúl a játékért, bal kézzel ír vagy rajzol.

Pedig alapvető hiba, sőt bűn a balkezeseket megpróbálni jobbkezessé „nevelni”, hiszen a balkezesség nem fogyatékosság, ráadásul jóval komplexebb agyi működések következménye, mintsem annyi, hogy melyik kezünket használjuk szívesebben.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Van egy okos és kreatív nagylányom, aki már pici kora óta mindig alkot valamit, fest, rajzol és ragaszt, ügyesen süt-főz és szépen, ízléssel sminkeli magát. Egy balkezes gyerek anyukájaként magam is meglepődtem, amikor arról olvastam, hogy még manapság is nagyon sok szülő és pedagógus tekinti szent küldetésének, hogy a balkezes gyerekeket átszoktassa a „szép” kezére. Mintha a bal kéz nem lenne elég szép... Pedig az átszoktatási kísérletek sok problémát hozhatnak magukkal, beszédhibát okozhatnak, diszlexiát idézhetnek elő vagy a meglévőt súlyosbíthatják, és még sorolhatnám...


De még szomorúbb volt az életük a balkezeseknek régebben. Gondoljunk csak arra, kire használjuk azt a jelzőt, hogy suta. Arra az emberre, aki ügyetlen, aki mindent elejt vagy elront, akinek minden rosszul áll a kezében, aki olyan ügyetlen, hogy még nézni is rossz. Pedig a „suta” szó eredeti jelentése: balkezes. Vagy kire mondják azt, hogy kétbalkezes? Nagyjából ugyanarra, akire azt, hogy suta. A kétbalkezesnek ráadásul kettő is van az ügyetlen, semmire se jó kézből, míg „szép” keze egy sincs. Ha valakinek jobbra fordul a sorsa, akkor ez azt jelenti, hogy végre pozitív irányban halad az élete, míg ha valami balul sül el, akkor a végeredmény egészen biztosan nem az, amit reméltünk.


Nem volt ez mindig így. Az ősember állítólag mindkét kezét egyformán használta (bár ezt évmilliók távolából talán nem olyan könnyű sem bizonyítani, sem cáfolni). Azt tartják, hogy később, az eszközhasználat tökéletesedésével borult fel a két kéz közötti igazságos egyensúly, és tolódott el vagy a jobb, vagy a bal kéz felé. Elődeink még fogyatékosságnak tartották a balkezességet. Egy XIX. századi orvosi könyv például ezt írja:

„Egy egészséges vonal, egy jobbkezes család szülőről gyerekre, nemzedékről nemzedékre reprodukálódik. Egy hiba belecsúszik, s megjelenik a balkezes gyermek, egy eltévedt bárány, avagy egy gyengeelméjű.”

És ennek megfelelően is álltak ük-, déd- és nagyszüleink a balkezesség kérdéséhez: megpróbálták a gyerekeket átszoktatni a jobb kezükre, rájuk ütöttek, megbüntették őket, ha mégis az – ügyesebb – bal kezükkel láttak neki egy feladat megoldásának.

Érdekes például, hogy amikor Charles Darwin, az emberi fejlődéselmélet megalapítója észrevette, hogy legkisebb gyermeke balkezes, így kiáltott fel:

„Nincs semmi kétség, ez a tulajdonság örökletes – a nagyapja, az anyja és egyik fivére is balkezes.”

Ő tehát – és utána még nagyon sokan mások – a balkezességet örökletes tulajdonságnak, sokan fogyatékosságnak tekintették.

Már az anyaméhben is balkezes

Az ugyan nem bizonyítható, hogy a balkezesség jól körülírt génhibának lenne tulajdonítható, az azonban kétségtelen, hogy a balkezesek agya már az anyaméhben eltérően fejlődik, mint a jobbkezeseké. Ennek hátterében négy régió szerepe különíthető el az örökítő anyagban, ennek köszönhető a jobb- és balkezesek eltérő agyi fejlődése.


Az is kiderült, hogy már nagyon korán a magzati élet 18. hetében eldől, hogy a baba később jobbkezes vagy balkezes lesz-e.

Balkezesnek lenni nem sorscsapás, sőt...

Bár kétségtelen, hogy a világ a jobbkezesekre rendezkedett be – gondoljunk csak arra, hogy balkezes ollót beszerezni is külön utánajárást igényel –, a balkezességnek számos előnye van. Azt mondják, hogy a balkezesek között több a kreatív személyiség; a balkezesek jobbak azokban a feladatokban, ami szóbeli teljesítményt igényel; több kiváló matematikus kerül ki közülük, és általánosságban is jobban teljesítenek a számolást igénylő tevékenységekben; a balkezes gyerekek jobban élvezik az iskolai életet, jobban kijönnek a pedagógusokkal, ezért gyakran válnak a tanárok kedvencévé.

...de a balkezességnek vannak hátrányai is

Balkezesnek lenni azonban természetesen nem csak pozitívumokkal jár. Mark Stewart feleségével együtt viszi a Left ’n’ Write nevű szervezetet Angliában. Azt mondják, hogy nincsenek pontos számok arról, hogy a brit iskolák tanulói között hányan vannak balkezesek. Éppen azért nincs ilyen kimutatás, mert a balkezességet nem tekintik fogyatékosságnak – és ez jó dolog. Ugyanakkor arra is vannak adataik, hogy a börtönökben több a balkezes elítélt, mint a jobbkezes. Ők ezt annak tulajdonítják, hogy a balkezesség már nagyon korán hátrányt jelent az oktatási rendszerben, emiatt a balkezes gyerekek rosszabbul teljesítenek, nincsenek sikerélményeik az iskolában, gyenge osztályzatokat kapnak, ami rontja az ambíciójukat és önbecsülésüket, ami végül egy lefelé tartó spirálba megy át, ami gyengébb iskolázottsághoz, rosszabban fizetett munkához, hátrányosabb anyagi helyzethez vezethet – ami egyeseket a bűnöző életmód felé sodorhat. A helyzet javítására azt javasolják, hogy a balkezesek már egészen korán hozzájuthassanak a balkezes eszközökhöz: a helyes ceruzafogást segítő toldalékok, ollók stb.

És végül híres balkezesek

Végül egy illusztris lista a leghíresebb balkezesekről, természetesen a teljesség igénye nélkül: Leonardo da Vinci, Diego Maradona, Jimi Hendrix, Paul McCartney, Tom Cruise, Marilyn Monroe, Bruce Willis, Nicole Kidman, Sarah Jessica Parker.

#balkezes #balkezesseg #balkezesek_vilagnapja


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

nekem_szol_logo_final.jpg

© 2019 Anyás-Apás