Nem mindenki nő, aki babát szoptat
Többen azt kérték a szoptatás és az ehhez összefüggő egyéb aspektusok szakmai támogatására alakult szoptatásorvostani társaságot (Academy of Breastfeeding Medicine), hogy változtassa meg a szoptatással kapcsolatos kifejezéseket annak megfelelően, hogy a szoptató anyá... vagyis személyek nem mindegyike nőként azonosítja magát.
Az anyatej gendersemleges megfelelője: humán tej. Tetszik? A magam részéről örömmel hírt adok a kezdeményezésről, mert ez azt jelenti, hogy a szoptatás népszerűsítése terén az égvilágon minden rendben van, tehát itt az ideje az elnevezésekkel is foglalkozni. Ja, nem.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Nyolc orvos jegyezte azt a beadványt, melyben arra kérték az szoptatásorvostani társaságot, hogy „gendersemleges nyelvezetet” alakítson ki annak fényében, hogy nem mindenkinek a társadalmi neme nő, aki gyermeket szül és szoptat. Ennek megfelelően javasolják, hogy a szoptatás angol megfelelőjeként használt „breastfeeding”-et (szó szerint mellből való táplálást) váltsa fel a „chestfeeding” (a mell kifejezést a mellkas kifejezéssel helyettesítve, ezzel megfosztva azt egyik női külső nemi jegyre történő utalástól) vagy a „human milk feeding” (szó szerint emberi tejjel történő táplálás). Álláspontjuk szerint – éppen a női nemre történő utalás miatt – helytelen a „breast milk” elnevezés is (ráadásul a magyar nyelvben egyenesen anyatejnek nevezik, te jó ég!), helyette a „parent’s milk”-et (szülői tej) tartanák helyénvalóbbnak. E javaslat jól illeszkedik abba a sorba, mely szerint az anya (mother, mum, mom, mommy) és apa (father, dad, daddy) kifejezések helyét egy gendersemleges univerzális kifejezésnek kellene átvennie az olyan személyek megjelölésére, akik gyermeke(ke)t nevelnek. Ehhez illeszkedve a mothers (anyák) helyett állítólag a birthing people (szülő személyek) lenne a helyes kifejezés. (Ez a kifejezés egyébként már megjelenik az USA 2022-es egészségügyi költségvetésének tervezetében, és egy amerikai képviselő is ezt az elnevezést használta anyák napi üdvözletében.)
„Az ABM felismerte, hogy nem mindenki nőként azonosítja magát azok közül, aki gyermeket szül és szoptat, illetve vannak olyan is, akik sem a nő, sem a férfi kifejezést nem tartják magukra nézve érvényesnek”
– fogalmaz a július 29-én közzétett dokumentum, melyet nyolc orvos és az ABM testülete jegyez.
Az egyik társszerző, a UC Davis Gyermekkórházban dolgozó dr. Laura Kair javaslatuk indokaként és erősségeként azt emeli ki, hogy a „szavaknak ereje van”, ezért nem mindegy, hogy mit hogyan nevezünk:
„Olyan nyelvezetet kell használnunk a szoptatással kapcsolatos dolgok megjelölésére, melyek nem kirekesztőek és mindenkire egyformán érvényesek, hogy a lehető legteljesebb párbeszédet folytathassuk a szoptatás kérdéseiről.”
A javaslat azonban nem aratott osztatlan lelkesedést mindenkiben. Kirsty Alley színésznő például így vélekedett a Twitteren:
„Egy kicsit már elegem van abból, hogy lekicsinyeljük és lenullázzuk azokat a képességeket, melyekre csak egy anya képes. A szoptatás pedig éppen ilyen, egy gyönyörű és fontos képesség, ne áldozzuk már fel a szélsőségek oltárán! Az egyenlő jogok nem azt jelentik, hogy mindenkinek egyformán elmebajosnak kell lennie!”
Hát... én ehhez csak azt tudom hozzátenni, hogy ha ez a legnagyobb problémája egy szoptatással foglalkozó szakmai társaságnak, mert annyira rendben van minden más a szoptatás körül, akkor itt van már a Kánaán... Mindenki mindet tud az anyatej előnyeiről, az anyák megkapnak minden elképzelhető segítséget a szoptatáshoz, a nyilvános szoptatás mindenhol elfogadott, tudunk és akarunk szoptatni kellő diszkrécióval nyilvános helyen is, és nem bélyegzik meg azokat az anyákat sem, akik nem tudnak vagy nem akarnak szoptatni. Ja, nem, itt még messze nem tartunk.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!