Mintha egy régimódi telefon csengett volna a mellemben – avagy hogyan szoptatnak az autista anyák?
Meglepően keveset tudunk még mindig az autizmusról és a szoptatásról. Néhány évvel ezelőtt egy kutatócsoport áttekintette az összes kutatási bizonyítékot, és kevés információt találtak az autista szülők tapasztalatairól – azon túl, hogy kiemelték, hogy a szoptatás során jelentkező szenzoros különbségek nagy kihívást jelenthetnek az autista édesanyák számára.
Azt is megállapították, hogy az egészségügyi szakemberek kommunikációja nem mindig felel meg az autista szülők igényeinek.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Ezért a most megjelent tanulmányukban 152 autista szülőt kérdeztek meg az Egyesült Királyság egész területéről a szoptatással és a tápszeres etetéssel kapcsolatos tapasztalataikról. Az derült ki, hogy az autista anyák mintegy 87 százaléka erősen motivált volt a szoptatás folytatására még akkor is, ha nehézségekbe ütközött, míg az általuk megkérdezett szülőknek csupán 54 százaléka (kicsit több, mint fele) adott bármilyen tápszert a babájának. Ez lényegesen kisebb arányt jelent, mint az Egyesült Királyságban az átlagos helyzet, ahol a babák 88 százaléka kap tápszert az első hat hónap során.
A megkérdezett autista édesanyák csaknem fele a szoptatást legtöbbször vagy mindig pozitív vagy kellemes élménynek találta. Ez magában foglalta azt az élményt, hogy kötődést éreztek a babájukhoz, és élvezték a szoptatást.
Ennek ellenére az autista szülők közül sokan elismerték, hogy szenzoros nehézségekkel küzdenek, és az érintéssel kapcsolatos problémák voltak a leggyakrabban említett kihívások. Ezek a problémák a bőrükhöz érő „kis kezek” okozta kellemetlenségektől kezdve a babák szopásán, harapásán keresztül a mellre való „rátapadás” okozta fájdalomig terjedtek.
Résztvevőink mintegy 10 százaléka folyamatosan és rendszeresen fejt. Ez magasabb arány, mint amire az átlagos anyák között számítanánk. Ugyanakkor az általunk megkérdezett autista anyák egy része számára elviselhetetlen ingert jelentett a mellszívó érzése és hangja.
Alkalmazkodási stratégiák
Akár szoptattak, akár tápszerrel táplálták babájukat, a gyakori etetések okozta igénybevételt gyakran nyomasztó élményként írták le az autista anyák – ez az átlaganyák körében is jól ismert probléma. Az autista szülők számára azonban a gondosan kidolgozott stratégiákat a szabályozottság fenntartására és a stresszoldásra, például a sétát vagy a kedvenc tévéműsor egy epizódjának megnézését, megzavarhatja az újdonsült szülői lét sűrű rutinja.
A megkérdezett szülők sokféle megoldással próbálkoztak, hogy csökkentsék a babájuk etetésével járó szenzoros kihívásokat. Ezek közé tartozott például a ruházatuk átalakítása és az, hogy etetés közben elterelték a figyelmüket, például a mobiltelefon nézegetésével.
Ez utóbbira most biztosan sokan felhördülnek, ám bizonyítékok vannak arra, hogy a kötődést nem befolyásolja negatívan az okostelefonok használata szoptatás közben Tehát a figyelemelterelésnek e formáját minden olyan anya számára ösztönözni kellene, aki nehezen találja meg az örömet a szoptatásban, mégsem akar felhagyni vele.
Bár az autista szülők 76 százaléka kapott valamilyen formában támogatást a szoptatáshoz, e szülők közel háromnegyede (71 százalék) mégis arról számolt be, hogy nem érezte magát támogatottnak. A problémák között szerepelt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő szoptatási támogatás, és az egészségügyi szakemberek ellentmondásos információkat adtak – ezek az aggodalmak a nem autista szülők beszámolóiban is megjelentek.
Úgy tűnik továbbá, hogy a csecsemőtáplálást támogató szakemberek, például a szülésznők és a védőnők nem értik jól az autisták kommunikációját. Egyes szülők például úgy érezték, hogy nem hallgatták meg őket vagy hogy aggodalmaikat figyelmen kívül hagyták.
Összességében a tanulmány eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a csecsemőtáplálási támogatást nyújtó személyek körében szükség van az autizmus jobb megértésére. A másik javítandó terület az, hogy az autista szülők, partnereik és más, őket támogató személyek előre tisztában legyenek a lehetséges táplálási problémákkal, hogy jobban fel tudjanak készülni.
Forrás: Maternal Child Nutrition
Fotó: Shutterstock
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!