Megint „buzipropaganda” került egy mesekönyvbe?
Zavarba ejtő sorok, zavaros indoklás – homoszexuális tartalmat talált egy 8 éveseknek szóló mesekönyvben egy kisgyermek. Azonnal szólt az édesanyjának, aki írt a kiadónak azt firtatva, miért csókolózik két férfi egy gyerekeknek szóló kiadványban – így harangozta be a Kossuth Rádió egyik múlt heti hétvégi műsorában az alábbi történetet.
Igazából semmi tanulságot nem szeretnék megfogalmazni ezzel az írással, egyszerűen csak kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok: ez valóban homoszexuális „propaganda”, és ha igen, van-e helye egy mesekönyvben? És ha a kérdés második felére is igen a válaszod, szerinted hány éves kortól lehet az életnek ezt az oldalát is megmutatni a gyerekeknek? És ha már megmutattuk, kell-e hozzá magyarázat vagy hagyjuk, hogy a gyerek dolgozza fel az erre vonatkozó infókat?
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
Azt tervezzük, hogy később egy cikkben összefoglaljuk a legjellemzőbb válaszokat. Ha tehát van véleményed, nosza, ne tartsd magadban! Én direkt nem foglalok állást a kérdésben, ha mégis személyes vélsz kihallani, az csak a véletlen műve, mert NEM akarok állást foglalni ebben a cikkben.
A bevezetőben említett könyv az „A kalaposok”, az írója Tamzin Merchant. A fülszöveg szerint:
„Kordélia a legifjabb Kalapos. Családjának tagjai nemzedékek óta varázserejű fejfedők készítésével foglalkoznak. Akárcsak a Csizmadiák vagy a Kesztyűkészítők, ők is a Királyi Öltözék Mestereinek leszármazottai, akik munkájuk során mágikus összetevőket használnak és az alkímiában is járatosak. Jelmondatuk non nocere, azaz: ne árts! Amikor Kordélia meghallja, hogy apja, Proszperó kapitány a hajójával együtt a tengerbe veszett, nem akar hinni a fülének, és elhatározza, hogy felkutatja őt, akárhol is legyen. Nyomozása során olyan titokra derül fény, amire álmában sem gondolt volna. Úgy tűnik, hogy valaki a Mesterek közül arra használja a varázserejét, hogy háborút szítson... Kordélia talán kiderítheti, ki az, és miért vetemedett ilyen gaztettre.”
A történet nem tűnik rossznak. Minden adott tehát egy izgalmas, bájos és nem utolsósorban léleképítő gyerekkönyvhöz. Vagy mégsem?
Ott tartottunk tehát, hogy az édesanya levelet írt, a kiadó válaszolt, de a választ olvasva inkább úgy döntött, hogy a közmédiát is megkeresi problémájával. A könyvet egyébként a nagymama vásárolta, aki elöljáróban elárulta, hogy tetszetősnek találta a könyv borítóját, ezért esett a választása éppen erre a könyvre, amikor ajándékot keresett a kisunokájának a jó félévi bizonyítvényért. De természetesen minden könyvet elolvas, mielőtt a gyerek kezébe adná, ezért most is így tett. Továbbra is tetszett neki a történet, mert milyen szép is az, hogy a kislány, vagyis a Kalapos azt tanulta a nagypapájától, hogy semmivel nem lehet ártani.
„Azt gondoltam, hogy ez egy pozitív könyv lesz, ami arra tanítja a gyerekeket, hogy se a tudással nem árthatsz másoknak, se a két kezed munkájával.”
Aztán megszólal a megajándékozott kislány is, aki elmondja, hogy a könyv főszereplője számára kedves és szimpatikus figura, akivel már csak azért is könnyen tudott azonosulni, mert hasonló korú, mint ő.
„És melyik volt az a rész, amikor azt mondtad, hogy ez a könyv nem neked való?”
– teszi fel a riporter ezen a ponton a kérdést.
„Hát ott, ahol jött az a mondat, hogy Ferdinand és Archibald olyan szenvedélyesen csókolózott, hogy leesett a fejükről a kalap. És nekem erről az jutott eszembe, hogy ez egy nem értelmes könyv, mert egy normális könyvben ilyen nincs, hogy két férfi csókolózik benne.”
A riporter kérdése:
„És ez szerinted mit jelent?”
A válasz:
„Hát azt, hogy két férfi szerelmes egymásba.”
Az anyuka eztán elmondja, hogy ezt meghallva elolvasta ő is legalább ezt a néhány sort. Ekkor lepődött meg borzasztóan, hogy itt valóban két férfiről van szó, akik párbajt vívnak egymással és ennek kapcsán csókolóznak. A könyvet rögtön elkobozta a gyerektől, majd levelet írt a kiadónak, számonkérve, hogy egy gyermekirodalomban hogyan jelenhet meg egy ilyen motívum, pláne hogy a könyv hátoldalán az szerepel, hogy 8 éves kortól ajánlják. Szerinte ugyanis a sztori jó, de ez a csókolózás egy bújtatott és nagyon nem odaillő momentuma a történetnek, leginkább azért, mert csak úgy „lóg a levegőben”, és nincs megmagyarázva, hogy mi és miért történik itt.
A kiadó pár napon belül válaszolt, és röviden azzal indokolták miért került ez be a könyve, hogy a kultúrtörténetben a párbajok során ez egy szokásos momentum, és az írónő valószínűleg ezért emelte ezt be a történetbe.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezt nyilvánosan szóvá tegyük. A mi gyerekünk azonnal szólt, de nem vagyok benne biztos, hogy ezt minden gyerek így reagálná le. Lehet, hogy átsiklik felette, de ez akkor is hat és működik, és valamilyen szinten beépül a tudatba, az érzelemvilágba, főként ebben a korban. Másrészt lehet, hogy valamit megért belőle, gondolkodik rajta, kapisgál, de nem biztos, hogy időt és módot talán arra, hogy ezt egy felnőttel, szülővel vagy pedagógussal meg tudja beszélni”
– hangsúlyozza az anyuka.
A közmédia riportere is megkereste a kiadót, hogyan lehet az, hogy egy gyerekkönyvben két férfi szájon csókolja egymást. A kiadó azonban annyit válaszolt, hogy ők eleget tesznek a gyermekvédelmi törvény előírásainak, és a riporternek is megküldték az anyukának írt levelüket:
„Sajnálattal értesültünk, hogy kiadványunkkal kapcsolatban problémái merültek fel. Leveléből arra következtetünk, hogy a kifogásolt részt ön valamiféle homoszexuális aktus ábrázolásaként értelmezi. Véleményét kiadónk nem osztja.”
Végül megszólalt a műsorban a CitizenGo képviselője, aki szerint homoszexuális érzékenyítésről van szó, és azt tartja a legszomorúbb, hogy ez nem egy egyedi eset. Elmondta, hogy őket folyamatosan keresik meg szülők, akik például „könyvtárból kölcsönöznek ki gyanútlanul olyan könyvet, amelyekben egy-egy LMBTQ szál megjelenik, vagy azt egy anyuka, nagymama vagy más rokon veszi meg a gyereknek karácsonyra”. Megemlíti, hogy ezek közül pár évesek szóló lapozók is vannak, melyekben két apuka szerepel, de olyasmi is szóba kerül, hogy akár nemet is lehet váltani, ha valaki szeretne. Végül örömét fejezte ki, hogy a szülők ilyenkor lépnek, és tudatta, hogy éppen most készítenek egy listát azokról a könyvekről, melyekben „LMBTQ propaganda megjelenik”. Úgy látja, hogy a gyerekekre az interneten is dőlnek az ilyen tartalmak, ezért a szülők nem lehetnek eléggé résen. Bár Magyarországon jó gyermekvédelmi törvények vannak, de a szülők felelőssége hatalmas, és nincs is minden kellőképpen szabályozva, például a mozifilmek korhatárbesorolásán is bőven lenne mit dolgozni a korhatárkarikák terén. Például az LMBTQ propagandát is tartalmazó gyermekfilmekre is mielőbb rá kellene tenni a 18-as karikát – zárta a mondanivalóját.
Forrás: Kossuth Rádió
Fotó: Freepik