top of page
  • Anyás-Apás

Már a hatéves is teszteli, hogy igazat mondasz-e neki

Kezdjük egy statisztikával. Egy felmérés szerint a kíváncsi gyerekek hetente átlagosan több mint 200 kérdést tesznek fel szüleiknek. Más kérdés, hogy gyakran a kérdéseikre nem kapnak kielégítő válaszokat, ezért az interneten kell keresniük azokat. De érdekes azt is megnézni, hogy a gyerekek elhiszik, elfogadják-e a válaszokat, amiket kapnak, és körülbelül hány éves korukban kezdik azokat megkérdőjelezni.

Egy felmérés szerint nagyon korán: már egy hatéves gyerek sem vesz minden szülői választ készpénznek.

 

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


De mielőtt erre rátérnénk, előbb térjünk vissza a már említett felméréshez a gyermeki kérdésekről. Ebből ugyanis az is kiderült, mik azok a témák, amelyikben a gyerekek leginkább válaszokra várnak. A tanulmány szerint a legtöbb kérdés a Mikulással kapcsolatos, például: „Hány éves a Mikulás?” és „Ki adja a Mikulás ajándékait?” További népszerű témák közé tartoztak az állatokkal kapcsolatos kérdések, amelyeket a gyerekek 47 százaléka tett fel, de a kérdések terén népszerű témának számít a matematika (45 százalék), valamint a helyesírás is (41 százalék). A több mint 2000, 3 és 12 év közötti brit gyermek szüleinek körében végzett felmérés azonban azt mutatta, hogy hihetetlenül sokszor, 61 százalékuknak tesznek fel gyermekeik olyan kérdéseket, amelyekre a szülők nem tudták a választ.


Ez utóbbit olvasva izgalmas kérdésként merül fel, hogy a gyerekek feltétel nélkül elfogadják-e a szüleik válaszait, illetve ha nem, körülbelül hány éves kortól merülnek fel bennük kételyek a válaszok hitelességét illetően. Azaz: mikor jelenik meg náluk a szkepticizmus?

Egy új tanulmány szerint meglepően korán, már hatéves korukban elkezdik megkérdőjelezni azt, amit a felnőttek mondanak nekik, ezért további információkat keresnek vagy tesztelik az állítást.


A Torontói Egyetem és a Harvard Egyetem kutatóinak tanulmánya azt vizsgálta, hogy a gyerekek kezdik-e és miért kezdik megkérdőjelezni azt, amit a tekintélyszemélyek mondanak nekik.Azt találták, hogy a vizsgálatban résztvevők többsége már 4 és 7 éves kora között elkezdte ellenőrizni a felnőttektől kapott meglepő válaszokat. Ahogy növekszenek a gyerekek, hogy egyre tudatosabbá válnak abban, hogyan kell megfelelően feltenni és ellenőrizni egy állítást, és nagyobb tudatossággal kezdődik saját kételyeiket is.

„A kutatás azt mutatja, hogy ahogy a gyerekek növekszenek, egyre szkeptikusabbak lesznek azzal kapcsolatban, amit a felnőttek mondanak nekik. Ennek jeleként a nagyobb gyerekek gyakrabban és tudatosabban ellenőrzik az állításokat, még a kisebbek inkább megfigyelésekkel, kísérletezéssel győződnek meg ha annak hitelességéről. Különösen igaz ez azokra az az információkra, amelyeket tekintélyszemélytől, például szülőtől vagy pedagógustól kapnak”

– magyarázza Samantha Cottrell, a Torontói Egyetem Gyermekkori Tanulás és Fejlődés Laboratóriumának munkatársa.


A pszichológusok két vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeit a Child Development című szaklapban jelentettek meg. Ezekben azt vizsgálták, hogy a gyerekek miért keresnek információkat, ha a felnőttek valami meglepőt mondanak nekik.


Az első vizsgálatban 109, 4 és 6 év közötti gyereknek három ismerős tárgyat mutattak: egy követ, egy darab szivacsszerű anyagot és egy puha kislabdát. A kísérletvezető ezután megkérdezte a gyerekektől: „Szerinted ez a kő kemény vagy puha?” Amire mindannyian azt válaszolták, hogy kemény. Eztán olyan állításokat mondtak nekik, ami vagy alátámasztotta, vagy cáfolta de az elsőként kapott választ, majd ismét feltették nekik a kérdést, hogy a kő kemény vagy puha. Ekkor majdnem minden gyerek olyan választ adott, mely megfelelt az imént kapott magyarázatnak. Eztán hagyták, hogy a gyerekek maguk fedezzék fel a tárgyat, és viselkedésüket feljegyezték.

A legtöbb gyermek, akinek azt állították, hogy a kő puha, a meglepő állítás tesztelésébe kezdett azzal, hogy kinyújtotta a kezét, hogy megérintse.


A kutatók szerint ez azt mutathatja, hogy a gyermekek képessége, hogy a felfedezés segítségével összetettebb állításokat teszteljenek, az életkor előrehaladtával növekszik. Az állítás tesztelésének motivációja is változhat az életkor előrehaladtával, mivel a kisebb gyermekek inkább a meglepő esemény megtapasztalásának vágya miatt akarják azt maguk is ellenőrizni, míg a nagyobb gyerekek azért kezdenek vizsgálódásba, mert szkeptikusak azzal kapcsolatban, amit mondtak nekik.


A második vizsgálatban 154, 4 és 7 év közötti gyermeknek elmesélték, hogy egy felnőtt meglepő állítást tett egy másik gyereknek, és azt kérdezték tőlük, hogyan kellene reagálnia a másik gyereknek erre és miért. A vizsgálati csoport idősebb tagjai, a 6–7 évesek nagyobb arányban javasoltak valamilyen felfedezése, tesztelési stratégiát, még a kisebbek vagy nem javasoltak semmit, vagy olyan módszert javasoltak, mely nem volt alkalmas arra, hogy meggyőződjenek az állítás valódiságáról. Például amikor azt mondták nekik, hogy „a kő puha” vagy hogy „a szivacs keményebb, mint a kő”, az idősebb gyerekek nagyobb valószínűséggel javasolták a tapintással való tesztelést. Úgy tűnik, hogy az életkor előrehaladtával a gyerekek egyre inkább tudatában vannak a felnőttek által elmondottakkal kapcsolatos kételyeiknek, így felfedező stratégiáik szándékosabbá, célzottabbá és hatékonyabbá válnak.

„Sok még a nyitott kérdés, de anyi bizonyosnak látszik, hogy a gyerekek nem hisznek el mindent, amit mondanak nekik. Elgondolkodnak azon, amit hallanak, és ha szkeptikusak, további információkat keresnek, amelyek megerősíthetik vagy megcáfolhatják a felnőttől kapott magyarázatot vagy állítást”

– mondják a kutatók.


Forrás: Child Development


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Mindennapi hazugságaink, avagy hazudhatunk-e a gyerekeinknek?

Fogtündérek márpedig léteznek!


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

0 hozzászólás
bottom of page