• Anyás-Apás

Egy nő, aki a sejtjeiben él tovább – mindörökké

Ha a brit tudósok szóba kerülnek, te is azonnal húzod a szád és már lapozol is tovább, ugye? Pedig minden vizsgálat, minden tudományos felfedezés mögött emberi sorsok állnak, nők és férfiak, akik éltek, szerettek, gyereket neveltek, keresték az álmaikat. Könnyen lehet, hogy már te is találkoztál a HeLa-sejtvonal kifejezéssel, ami nagy szolgálatot tett már eddig is a rákkutatóknak és más orvosi kutatásoknak. De mit vagy kit takar a négy betű: HeLa?

Henrietta Lacks pontosan 100 évvel ezelőtt, 1920-ban született. Mindössze 31 évet élt, méhnyakrákban halt meg öt gyermek édesanyjaként. Az ő daganatából származnak az első halhatatlan emberi sejtek, a HeLa-sejtvonal.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Henrietta Lacks daganatából mindössze pár hónappal halála előtt az orvosok sejtmintát vettek, ezeket tenyésztették tovább. A HeLa-sejteken való kutatás rengeteg orvostudományi eredményhez járult hozzá, vizsgálták rajtuk a ráksejtek genetikáját, reakciójukat gyógyszerekre, viselkedésüket az űrben, súlytalanság közepette, védőoltásokat – többek között a gyermekbénulás elleni Salk-vakcinát – hoztak létre segítségükkel, ma is kutatják velük a klónozás lehetőségeit, az őssejtek tulajdonságait és a mesterséges megtermékenyítés módozatait. A világ laboratóriumaiban ma is a HeLa sejteket használják leggyakrabban.

A történet szépséghibája, hogy sem Henrietta Lacks, sem a családja nem tudott róla és nem adták beleegyezésüket a sejtek kinyeréséhez, pláne nem a további felhasználásukhoz. Bár ez akkoriban nem volt követelmény, hiszen az 1950-es években érvényes amerikai törvények szerint a szövetminták az orvos vagy az egészségügyi intézmény tulajdonát képezték. Bár a szabályok azóta változtak, az új törvény hatályba lépése előtt vett sejtmintákra ez továbbra sem vonatkozik.


Az a legkevesebb hát, hogy születésének 100. évfordulóján ismerjük meg Henrietta Lacksnak, az oly sok orvosi kutatás alapját képező HeLa-sejtvonal „névadójának” az életét.


Henrietta Lacks 1920. augusztus elsején született egy virginiai kisvárosban, Roanoke-ban. Henrietta mindössze 4 éves volt, amikor édesanyja nem élte túl tizedik gyermeke születését. Édesapja nem vállalta egyedül a tíz gyermek nevelését, ezért egy másik városba költözött, ahol a gyerekeket különböző rokonoknál helyezte el. Henrietta a nagypapájához került, aki egy egykori rabszolgaszállásnak épült faházban húzta meg magát. A kislány már nagyon fiatalon kivette részét a kenyérkeresetből, egy dohányültetvényen dolgozott. Alig 15 évesen hozta világra első gyermekét, egy kisfiút, majd négy évvel később kislánya született, Elsie. Mindkét gyermek édesapja Henrietta unokatestvére, a lánynál öt évvel idősebb David „Day” Lacks volt. Hogy a közeli rokonság miatt vagy sem, ezt ma már nehéz kideríteni, de Elsie fogyatékkal élt, a családban csak úgy emlegették, hogy „más”, meg hogy „a siketnéma”. (Ő egyébként nagyon fiatalon, 15 éves korában meg is halt.)


Day és Henrietta két évvel később hivatalosan is összekötötte az életét, és néhány év különbséggel még három gyermekük született. Henrietta 30 éves korában, 1950-ben adott életet legkisebb gyermekének, Josephnek, négy és fél hónappal azelőtt, hogy az orvosok méhnyakrákot diagnosztizáltak nála.


1951. január 29-én került be a baltimore-i Johns Hopkins kórházba, azért éppen oda, mert ez volt az egyetlen kórház a környéken, ahol afroamerikai betegek is ellátáshoz juthattak. Amikor erős vérzése miatt először orvoshoz ment, az orvos először szifiliszre (vérbajra) gyanakodott, és csak a negatív teszt győzte meg arról, hogy itt bizony más baj van, így derült fény arra, hogy Henrietta panaszait a méhnyakrák egy különösen agresszív formája okozza. Rádiumbesugárzással próbáltak úrrá lenni a rákon, közben a Lacks család tudta és beleegyezése nélkül két alkalommal is vettek sejtmintát az orvosok Henriettától, egyet az egészséges, egyet pedig a rákos szövetekből, ez utóbbiból lett a halhatatlan HeLa-sejtvonal, a következő évtizedek fontos orvosbiológiai kutatásainak alapja.


A kezelések azonban nem hozták meg a kívánt eredményt, Henrietta 1951. október 4-én, 31 éves korában meghalt, öt gyermeket hagyva árván. A boncolás során derült fény arra, hogy a daganat mindenhová áttéteket adott, szinte minden szervét megtámadta.


Bár Henrietta Lacks tudtán kívül hatalmas szolgálatot tett az orvostudománynak, sok beteg gyógyulásához járult hozzá, és sejtjei révén halhatatlanná lett, mégis egy jeltelen sírban nyugszik, amiről a család azt sem tudja, hogy hol van pontosan, csak feltételezik, hogy valahol édesanyja sírja közelében temethették el.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

HPV: nem csak lányok és nem csak méhnyakrák A munkamániámért méhnyakrákkal fizettem

Ha ezeket a tüneteket észleled, méhnyakrákod lehet! - infografika


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2021 Anyás-Apás