Anyás-Apás · 2020.02.07 06:08 · 6 perc

A munkamániámért méhnyakrákkal fizettem

Manapság már nem számít kuriózumnak, ha egy nő negyven felett szül. Az ikerszülés már valamivel különlegesebb. De akkor lesz igazán érdekes és tanulságos a sztori, ha elárulom, hogy a 41 éves kismama várandósságát egy méhnyakrák miatt végzett műtét is megelőzte.

Korábban a karrierépítést a szűrővizsgálatok elé helyezte, most már azt mondja, mai fejjel másként csinálná.


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

Rebecca Allen 41 éves korában adott életet ikerlányainak, Linának és Serennek. Korábban jól kereső HR menedzserként dolgozott, és mindig is a karrierépítést tartotta az elsődlegesnek: a következő előléptetést, az eggyel magasabb fizetési kategória elérését. Így történhetett meg az is, hogy hat év is eltelt úgy, hogy tájékára sem ment a nőgyógyászati rákszűrésnek. Azt mondja, egyszerűen nem volt rá ideje, és mivel nem tartotta fontosnak, így különösebb erőfeszítéseket sem tett azért, hogy időt szakítson rá munkahelyi elfoglaltságai közepette.

Nagyot fordult azonban vele a világ, amikor 2017-ben méhnyakrákot diagnosztizáltak nála. Az orvosok műtétet tartottak szükségesnek, melynek során a méhnyak jelentős részét eltávolították. Az orvosok nem kecsegtették sok jóval a műtét után sem, ugyanis elmondták, hogy ha sikerülne is a későbbiekben teherbe esnie, nagy a vetélés vagy koraszülés kockázata. Így Rebeccának nem sok esélye maradt a családalapításra: a negyven felé közeledve, szingliként, éppen egy méhnyakrákból kilábalva, a várandósság esetére ilyen vészjósló orvosi intelmekkel súlyosbítva. Alig néhány nappal a műtét után találkozott azonban mostani férjével, akiről – ahogy utólag meséli – rögtön tudta, hogy ő az igazi. Nem is tétováztak tehát sokáig a gyerekprojekttel, ám az első várandósság valóban vetéléssel végződött. A második várandósságot azonban siker koronázta, ráadásul duplán: így születtek meg 2019 nyarán császármetszéssel ikerlányaik.

„Amikor fény derült a méhnyakrákra, az orvosok azt mondták, hogy porblémáim lesznek a gyermekvállalással. Mindent át kellett értékelnem és alaposan átrendezni a prioritási listámat. Korábbi életemben munkamániás voltam, ezért semmi más nem érdekelt, csak az eggyel magasabb pozíció és fizetési kategória elérése. Olyan sokat dolgoztam, hogy a rákszűrésről is rendre megfeledkeztem. Két végén égettem a gyertyát: egész nap keményen dolgoztam, éjszakánként pedig partikra jártam – egy gyerek bele se fért volna ebbe a feszes életritmusba. Aztán valami egészen más okból felkerestem a háziorvosomat, aki figyelmeztetett, hogy évek óta nem voltam rákszűrésen, így derült ki a betegségem. A méhnyakrák diagnózisát megkapva azonban rádöbbentem, hogy ezek közül egyik se fontos, és az egyetlen célom az, hogy anya legyek. Közel a negyvenhez, egyedül a rákkal – tisztában voltam vele, hogy ez egyetlen társkereső oldalon sem jó ajánlólevél. De tudtam, hogy megtalálom a nekem való férfit, akivel családot alapíthatok.”

Méhnyakrák és HPV

A méhnyakrákról többször írtam már, ezért itt nem akarok mindenről részletesebben írni.

Ide kattintva megtalálod az összes eddigi cikket a méhnyakrákról, ide kattintva egy remek infografikát találsz a méhnyakrák tüneteiről, ha pedig a HPV-vel kapcsolatos cikkeket keresed, akkor ide kattints!

Röviden csak annyit, a méhnyakrák az iparilag fejlett országokban a negyedik, az elmaradottabb országokban a második helyen áll a gyakorisági sorban a nők. Korai felismerés esetén a méhnyakrák ma már véglegesen gyógyítható, illetve az, hogy hatásos szűrési módszerek állnak rendelkezésre a korai felismerése. A rákos elváltozás úgynevezett rákelőző (még nem rosszindulatú, de kezelés nélkül nagy arányban rákká alakuló) elváltozásból fejlődik ki, ezért ennek korai felismerésével és kezelésével már a méhnyakrák kialakulása előtt „el lehet csípni” a betegséget.

Azt is tudjuk, hogy a méhnyakrák kialakulása szoros összefüggést mutat a humán papillómavírus (HPV) jelenlétével, ezen belül is agy úgynevezett nagy kockázatú típusokkal (pl. a 16-os és 18-as típus).

Citológiai szűrés és/vagy HPV-szűrés

A „hagyományos” nőgyógyászati szűrés során az orvos a méhnyak felszínéről nyert sejtekből kenetet készít, és ezt mikroszkóp alatt vizsgálva keresik kóros sejtek jelenlétét. A méhnyakszűrés leletében eredetileg egy P betű után álló szám (0, 1, 2… stb.) jelentette a rákszűrés eredményét. Ezt ma már túlhaladta a tudomány, helyét egyre inkább a Bethesda-féle osztályozás vette/veszi át.

A másik előrelépést az jelenti a méhnyakrák szűrése terén, hogy ma már lehetőség van a HPV-szűrésre is. Ennek során azt vizsgálják, hogy jelen van-e a HPV valamelyik nagy kockázatú típusa. Ez utóbbi szűrés előnye, hogy míg a hagyományos szűrés azt mutatja ki, ha már jelen van a méhnyakon rákelőző vagy rákos elváltozás, addig a HPV-szűrés már akkor felhívja a figyelmet a veszélyre, amikor a vírus már jelen van, de elváltozást még nem okozott. A fiatalabb nők szervezet jó eséllyel önmagától is képes legyőzni a HPV-fertőzést, ezért a HPV-alapú szűrést csak 30 éves kor felett javasolják.

#mehnyakrak #rakszures #hpv

Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikóradiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíróNe feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!



Hozzászólás írása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük