top of page
  • Szerző képeAnyás-Apás

Egy ikonikus fotó az anyák második, sőt harmadik műszakjáról

Egy ikonikus fotó került minap a kezemben. Semmi különös, egy fiatal nő a piacon paprikát válogat. Semmi különös azon kívül, hogy a kezében lógó szatyorban egy baba majszol valamit. A fotó egy magyar fotóművész alkotása, aki az anyák második, sőt műszakjának nehézségeit szerette volna szemléletesen ábrázolni a fotón.

Kicsit utánanéztem a kép történetének, és kiderült, hogy több mint 30 évvel az első fotó után elkészült annak párja is, amolyan ilyen volt – ilyen lett fotó formájában.

 

Az első fotó 1987-ben készült, egy fiatal nőt ábrázol, aki engem kicsit Diana hercegnére emlékeztet, ami tulajdonképpen nem csoda, mert akkortájt minden második fiatal nő körülbelül ilyen frizurát hordott. A Vintage Everyday oldal cikke szerint szerint a fotó a budapesti múzeum körúton készült, Manek Attila fotóművész készítette, aki talán maga sem gondolta, mekkora karriert fog befutni a fotó évtizedekkel később. De tavaly valahonnan előkerült a fotó, és valaki megosztotta a Facebookon, aki talán nem is tudta, kiről, hol és mikor készült a szokatlansága ellenére is megkapó fotó. De a fénykép frissen jött népszerűsége megihlette alkotóját is, ezért pontosan 33 évvel később megismételte a fotót ugyan azokkal a szereplőkkel, a különbség csak annyi volt, hogy ezúttal a dudafoki piacot választotta helyszínéül.


És most már lehullt a lepel a szereplők kilétéről is, így kielégült annak a rengeteg kommentelőnek a kíváncsisága is, akik az első fotót látva szerették volna tudni, vajon mi lehet most a rajta szereplő fiatal nővel és kisbabával. Kiderült, hogy a fotós saját feleségét, Mártit és kislányát, Enikőt örökítette meg, és azért éppen a Múzeum körúton, mert akkoriban azon a környéken laktak.

„Az anyák második műszakjának nehézségeit akarta bemutatni, az anyákra nehezedő terheket. Például azt, amikor a gyermekeiket viszik haza munka után, de közben még be is kell vásárolniuk. Enikő a fotó kedvéért került bele a hatalmas szatyorba”

– meséli Manek Fanni, Enikő testvére. Enikő most 33 éves, kutató vegyészként dolgozik. Márti és Attila akkoriban a Magyar Távirati Iroda szerkesztőségében ismerkedtek meg, Márti jelenleg egy orvosi cég munkatársa.


Mennyi is az annyi?

Egy felmérésben pontosan számszerűsítették is, mennyi munkát végez el egy anya. A Welch felmérésében 2000 amerikai anyát kérdeztek meg, akiknek gyerekei mind 5 és 12 év közöttiek voltak. A válaszokból az szűrhető le, hogy egy átlaganya heti munkaideje 98 óra, azaz annyi, amennyit annak kell ledolgoznia, aki két munkahelyen teljes munkaidőben, míg a harmadik munkahelyén félállásban dolgozik.

Miről árulkodik még a felmérés egy átlagos anya mindennapjairól?

Egy átlaganya reggel negyed hét és fél hét között kel fel, és megállás nélkül dolgozik este fél kilencig. Ráadásul ezek átlagértékek, tehát a válaszadók között bőven voltak olyanok is, akiknek egy ilyen munkanap lazának számítana. Egy anyának átlagosan napi egy órája és hét perce jut saját magára.


A felmérés készítői kiemelik, hogy az adatok egyértelműen rávilágítanak, mennyire embert próbáló egy anya hétköznapja, melyben sorban egymás után, szünet nélkül jönnek a feladatok, hogy estére legalább nagyjából a végére érjen a teendőknek. Minden tíz megkérdezett nő közül négyen ezt úgy fogalmazták meg, hogy az egész hetüket feladatok soha véget nem érő soraként élik meg.


Amikor azt kérdezték tőlük, melyek azok a dolgok és eszközök, melyek legtöbbet könnyítenek az életükön, akkor a legtöbben a nedves törlőkendőket, az iPadeket, a televíziós gyermekműsorokat, az étel-házhoz szállítást, a Netflixet, illetve a bébiszitterek és a nagyszülők által nyújtott segítséget említették.

„Az elfoglalt anyák számára nemcsak a szoros munkarend a megterhelő, hanem az is, hogy folyamatosan el kell látni és etetni a családot, és a feladatok napról-napra, hétről-hétre újratermelik önmagukat”

– emelte ki a felmérés vezetője.


Az adatokból nem kétséges, hogy az anyák jelentős része teljes fordulatszámon, minden erejét latba vetve dolgozik, így nem csoda, hogy például csaknem háromnegyedük nyilatkozott úgy, hogy olyan „apróságokra” már sem ideje, sem energiája, hogy olyasmire is figyeljen, hogy egészséges ételeket és nassolni valókat adjanak a gyerekeknek.


Úgy tűnik, hogy semmi új nincs a nap alatt, hiszen a fentiekkel a gyakorló anyák pontosan tisztában vannak, hiszen minden nap a saját bőrükön érzik. A felmérés készítői sem ringatják magukat abban a hitben, hogy feltalálták a spanyolviaszt. A felmérésnek azt az üzenetét viszont fontosnak tartják, hogy a társadalomban jobban tudatosítani kellene, hogy az anyák nagyobb támogatást és segítséget igényelnek, mind a szűkebb közösségen belül, mind a társadalom részéről, mind pedig a munkahelyeken.


Vagy legalább néha egy köszönömöt.


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

bottom of page