• Anyás-Apás

Demóváltozat egy vakcinamentes világról – egy régi oltásról a koronavírus kapcsán

Akik nem az országos tisztifőorvos asszony frizurájával és blézerével vannak elfoglalva a napi tájékoztatókon, sokszor igen érdekes információkhoz juthatnak a világban dúló koronavírus-járványról. A napokban hangzott el például, hogy felmerült, hogy kisebb arányban halálos a vírus azoknál, akik gyermekkorukban megkapták a BCG oltást.


Most ezzel kapcsolatban hoztam további információkat.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Akik régebb óta olvassák az Anyás-Apást, tudhatják, hogy sok minden más mellett a védőoltásokat is a szívügyemnek tekintem. Azt gondolom, hogy a mai korszerű vakcinák áldást jelenthet az emberiségnek, és szerencsésnek tartom magunkat itthon azért, mert a világ egyik legjobb – ha nem a legjobb – védőoltási rendszerével rendelkező országban élhetünk. A vakcináról szólva az oltásellenesek gyakori érve, hogy minek a vakcina, hiszen azokat a fertőző betegségeket, melyek ellen ezeket eredetileg kitalálták, már csak múlt századi regényekből ismerhetjük. Erre szokták azt mondani a szakemberek, hogy

a védőoltások saját sikerünk áldozatai lettek,

hiszen olyan eredményesen sikerült eltüntetniük a Föld színéről ezeket a valaha rettegett fertőző betegségeket, hogy az emberek nem érzik saját bőrükön, milyen lenne a vakcinamentes világ. (Bár mostanában sajnos már ez sem igaz teljesen, hiszen az oltásellenesség terjedése következtében egyre-másra ütik fel a fejüket szerte a világban – és sajnos hozzánk közeli országokban is – olyan fertőző betegségek, amelyekről már azt hittük, hogy örökre végeztünk velük. A mostani koronavírus-járvány azonban mindennél világosabban megmutatja (egyelőre szerencsére csak demóváltozatban), mekkora katasztrófát tud okozni akár az egyének szintjén, akár világméretekben az, ha egy gyors tempóban terjedő halálos fertőzéssel szemben semmilyen eszköz nincs a kezünkben a megelőzésre...

...vagy talán mégis

Bár a védőoltások alapból fontosak és értékesek, de a mostanihoz hasonló vészhelyzetben különösen örömteli az, ha még további kellemes meglepetéseket is tartogatnak számunkra.

Mostanában több olyan tudományos közlés is megjelent, melyek alapján valószínűsíthető, hogy azokban az országokban, ahol kiterjedten, népességi szinten alkalmazzák a tuberkulózis (tüdőgümőkór, tbc) elleni BCG (Bacillus Calmette-Guérin) vakcinát,

akár hatoda is lehet a koronavírus halálos áldozatainak aránya, mint azokban az országokban, ahol ezt a vakcinát nem adják.

A BCG oltásról azt kell tudni, hogy a „legöregebb” védőoltásaink közé tartozik, hiszen csaknem egy évszázaddal ezelőtt fejlesztették ki a tbc-t okozó baktériummal szemben. A BCG védőoltást elsőként 1921-ben alkalmazták orvosi célra. Az oltóanyag szerepel az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereket tartalmazó listáján, amely az egészségügyi alapellátásban szükséges legfontosabb gyógyszereket sorolja fel. Évente mintegy 100 millió gyermeket oltanak be.


Ráadásul nem is egy drága védőoltásról van szó, és bár pontosan nem lehet megmondani, milyen hosszú időre nyújt védelmet, de az biztosnak látszik, hogy viszonylag hosszúra: extrém adat, hogy egy amerikai őslakosok körében végzett vizsgálatban például azt találták, hogy a vakcina okozta védelem akár 60 éven át fennmaradhat.

Szerintem azt mindenki tudja, hogy

a védőoltások alapvetően úgy hatnak a fertőzésekkel szemben, hogy a szervezet saját immunrendszerét mozgósítják védelemre oly módon, hogy azt ellenanyagok termelésére késztetik.

Valószínűleg ezzel az immunvédekezést fokozó hatással függ össze, hogy az eddigi adatok szerint kevesebb a halálos kimenetelű koronavírus-fertőzés azoknál, akik gyermekkorukban megkapták a védőoltást.

Nálunk még mindig kötelező máshol nem

Bár a tbc az utóbbi évtizedekben ismét felütötte a fejét, attól azért még így is messze vagyunk szerencsére, amikor a betegség a XIX. században és még a XX. század elején is nagy számban szedte áldozatait, még a fiatalok körében is. Ennek ellenére a BCG oltás nálunk nem került ki a kötelező védőoltások közül, azt minden újszülött kötelezően megkapja 4 hetes koráig. Más a helyzet például azokban az országokban, ahol ez az oltás nem kötelező, illetve eléggé speciális helyzetet jelent Nagy-Britannia gyakorlata. A briteknél ugyanis a BCG oltás ugyancsak az úgynevezett tömegmegoldások között volt egészen 2005-ig, amikor azonban úgy látták, hogy a tbc-s esetek oly mértékben csökkentek, hogy már nem indokolt a vakcina tömegméretű alkalmazása. Ennek megfelelően a jelenlegi gyakorlat szerint csak a veszélyeztetett babáknak adják, például azoknak, akik igazoltan tbc-fertőzött családtaggal élnek egy háztartásban. Pedig mostanában a briteknek is jól jönne az a plusz védelem, melyet az eddigi adatok alapján a BCG oltás nyújtani látszik.


Eddig csak informális közléseket láttam azzal a feltételezéssel kapcsolatban, hogy BCG-oltottak között alacsonyabb a koronavírus halálozási aránya, de remélhetőleg a tudományos vizsgálatokkal szemben támasztott követelményeket kielégítő kutatások is hamarosan napvilágot látnak és hasonlóan biztató összefüggésekről számolnak be. Erre talán minden reményünk megvan, hiszen a Johns Hopkins Egyetem kutatói máris megkezdték az ehhez szükséges adatok összegyűjtését.

#koronavirus #covid #covid_19 #bcg #vedooltas #vakcina

A koronavírusról eddig megjelent cikkekért ide kattints!

A védőoltásokkal kapcsolatos cikkeket itt találod!


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ezek is érdekelhetnek:

Rettegés az ismeretlentől: veszélyes-e a koronavírus a várandósokra?

Félni igen, de rettegni nem kell a koronavírustól

Koronavírus: amit szülőként tudnod kell

Újszülött a legfiatalabb fertőzött – avagy kell-e félniük a várandósoknak a koronavírustól?

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


© 2019 Anyás-Apás