Koronavírus: amit szülőként tudnod kell
Frissítve: 2020. márc. 28.
Aki nemcsak bulvárhírek után kutatva kattintgatja végig a netet vagy lapozza át az újságokat, az mostanában egyre gyakrabban olvashatott egy újfajta vírusfertőzésről, mely egyelőre főleg Kínában szedi az áldozatait, de a közegészségügyi szakemberek nem zárják ki egy esetleges világjárvány lehetőségét sem..
A mai cikkben röviden összefoglalom, mit kell tudni a koronavírus-fertőzésről – különös tekintettel azokra szempontokra, melyek a kisgyerekes szülőkben felmerülhetnek.
Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!
A koronavírusok nem most felfedezett kórokozók, hiszen régóta ismerjük e víruscsaládot. A mostani járvány különlegessége – és ebben rejlik a veszélyessége is –, hogy egy eddig nem ismert, újfajta koronavírus bukkant fel, mely egyelőre főként Kínában okoz megbetegedéseket. A kórokozó a kínai Vuhanból indult ki, és leginkább náthára vagy influenzára emlékeztető tünetekhez vezet. Az esetek egy részében az érintettek nem is tudnak róla, hogy náthás-„influenzás” tüneteik mögött ez a kórokozó áll. Az eddigi statisztikák szerint a fertőzés az esetek körülbelül 20 százalékában minden orvosi beavatkozás nélkül megszűnik, mások kezelése szorulnak. Súlyos esetekben a fertőzés tüdőgyulladáshoz vezet, mely eddig Kínában 41 ember halálát okozta, míg a vírus okozta tüdőgyulladásban eddig közel 1300-an betegedtek meg.
A vírus eredetéről azt feltételezik, hogy eredetileg valamilyen állatról terjedt emberre, most azonban már emberről emberre is terjed. A terjedési módra vonatkozóan is jórészt feltételezések vannak: eszerint a kórokozó legnagyobb valószínűséggel – az egyéb felső légúti fertőzéseket hasonlóan – cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszentéssel) jut egyik emberből a másikba. A fertőzés megakadályozásában fontosnak tartják a higiénés szabályok betartását, ezen belül is elsősorban a rendszeres és alapos kézmosást.
Bár a legtöbb eset eddig Kínában fordult elő, szórványos eseteket jelentettek már Thaiföldről, Ausztráliából, Szingapúrból, Franciaországból, Malajziából, Tajvanról, Dél-Koreaából, Vietnamból és az Egyesült Államokból is.
Védőoltás egyelőre nem áll a rendelkezésre a kórokozó ellen. Bár gőzerővel dolgoznak a kifejlesztésén, akár évekbe is telhet, míg az első oltóanyag forgalomba kerülhet.
Magyarországon eddig két betegnél merült fel, hogy tüneteiket koronavírus okozza, ez azonban egyik betegnél sem nyert bizonyítást.
Ennyit általánosságban röviden, és most vegyük sorra, melyek azok a kérdések, szempontok, melyek a kisgyerekes szülőben felmerülhetnek az új járványról hallva.
Mit kell tudnod a koronavírusról szülőként?
1. Ne ess pánikba!
A legfontosabb, hogy átfogó méretű világjárvány egyelőre nem fenyeget, bár meg kell jegyezni, hogy globalizált világunkban bármilyen járvány könnyebben és gyorsabban képes rövid idő alatt akár kontinenseket is „átugrani”, mint amikor gyalogosan vagy szekéren akár több hétbe is telt egy akár csak néhány száz kilométeres út megtétele. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyelőre nem nyilvánította a koronavírus-járványt az egész világot fenyegető globális közegészségügyi problémává.
2. A halálos áldozatok között egyelőre nincsenek gyermekek.
Úgy tűnik, hogy a koronavírust leginkább az idősekre veszélyes, hiszen a halállal végződő esetek túlnyomó többsége 60 évesnél idősebb embereket érintett, a legfiatalabb áldozat 36 éves volt.
3. A koronavírusok népes családjának különböző tagjai eltérő súlyosságú megbetegedéseket okoznak.
Mint a bevezetőben említettem, a koronavírusok régebb óta ismertek, a mostani járványban az újdonságot az jelenti, hogy a víruscsalád eddig még nem ismert tagja bukkant fel és okoz megbetegedéseket. A közegészségügyi statisztikák szerint az emberek túlnyomó többsége élete folyamán valamikor túlesik koronavírus-fertőzésen úgy, hogy fogalma sincs arról, hogy enyhe vagy közepes súlyosságú felső légúti tüneteit éppen ez a vírus okozta. Vannak azonban a víruscsaládnak súlyosabb fertőzéseket okozó tagjai is, melyek tüdőgyulladást, légzési elégtelenséget, végső soron akár halált idézhetnek elő. A koronavírus okozta megbetegedések felismerését és elkülönítését éppen az nehezíti, hogy tünetei nagyban hasonlítanak egy közönséges nátha vagy influenza tüneteihez.
4. Vannak tesztek a kórokozó kimutatására.
Jelenleg már nemcsak légúti mintavétellel, hanem a vérből is kimutatható a koronavírus, amennyiben felmerül a gyanú, hogy a tüneteket ez a vírus okozza. A legújabb fejlemény, hogy már gyorsteszt is rendelkezésre áll erre a célra. Ennek igen nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy – ahogyan már említettem – a fertőzöttek gyakran nem tudják, hogy koronavírus-fertőzésben szenvednek, sőt a fertőzöttek jelentős része még csak orvoshoz sem fordul abban a hitben, hogy csak valami banális náthát kapott el – közben pedig fertőzi a környezetét.
5. Magunk is tehetünk a fertőzés megelőzéséért.
Amennyiben nagyobb számban jelentkeznek egy adott területen megbetegedések, a közegészségügyi hatóságok természetesen megteszik a szükséges intézkedéseket, mint ahogyan történik ez most Kínában is, ahol a fertőzés gócpontjaként szolgáló régiót lezárták.
Ezzel együtt a magunk kis családjában is tehetünk azért, hogy ne csak a koronavírus, hanem a légúti fertőzéseket előidéző egyéb kórokozók dolgát is megnehezítsük.
A legfontosabbak:
- Gyakran végezzünk szappanos kézmosást, mely legalább 20 másodpercig tartson.
- Ne nyúljunk mosatlan kézzel a szemünkhöz, orrunkhoz vagy szánkhoz.
- Kerüljük a szoros kontaktust olyan személyekkel, akiknél felső légúti fertőzés tünetei mutatkoznak. Ennek részeként lehetőleg kerüljük azokat a zsúfolt helyeket, eseményeket, közlekedési eszközöket.
Röviden: egyelőre nincs ok a pánikra. Bár a koronavírus bizonyára még hónapokig az újságok címoldalának szereplője marad, közvetlen veszély nem fenyeget. A „jobb félni, mint megijedni” elvileg egyelőre a higiénés szabályok gondos betartására kell, hogy szorítkozzon.
Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó
radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró
Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!