• Anyás-Apás

Félni igen, de rettegni nem kell a koronavírustól!

Frissítve: márc 28

Mostanában a hírek a koronavírussal vannak tele, és az orvostudományban vagy a járványtanban járatlanok csak kapkodják a fejüket, és fogalmuk sincs, hogy itt és most őket valóban reális veszély fenyegeti-e, vagy a hírekből kirajzolódó helyzet a valóság erős eltúlzása. Érdekes például, hogy míg az influenza jelenleg is nagyságrenddel több embert betegít meg és jóval több halálos áldozatot szed, mint a koronavírus, az influenzával kapcsolatban nem alakult ki hasonló pánikhelyzet. A jelenségnek egyébként elég jól körülhatárolható pszichológiai magyarázata van, a cikk későbbi részében még erre is kitérek.


Azért tartottam fontosnak, hogy az Anyavilágon is beszéljünk erről a kérdésről, mert a gyerekeink nagyon sok mindent, ezt-azt hallanak a tévében vagy olvasnak az interneten a témában, és óhatatlanul az iskolában is szóba kerül a többiekkel, ami nem feltétlenül az objektív tájékoztatás irányában hat. Ez pedig akár alaptalan rettegést is kelthet a gyerekekben úgy, hogy érzéseiket, gondolataikat esetleg még csak nem is osztják meg velünk hanem magukban őrlődnek vagy egymást homályosítgatják fel vak vezet világtalant alapon.

Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!


Az utóbbi hetekben-hónapokban a koronavírus kétségkívül médiasztárrá nőtte ki magát. Ez az egyik oldalról nézve jó, hiszen tisztában kell lennünk a reális veszélyekkel. Másrészről viszont az össze-vissza terjedő hírek, sokszor a tudatosan, kattintásgenerálás céljából terjesztett álhírek alaptalan pánikot kelthetnek.


A jelen helyzet egyébként nem lehet ismeretlen annak, aki ugyanezt végigélte már több-kevesebb évvel ezelőtt például az ebola-, MERS- vagy SARS- járványok kapcsán. A felsorolt betegségek közösek abban, hogy kétségkívül súlyos fertőzésekről van szó, melyek halálos áldozatokat is szednek, ám a hírek nyomán terjedő világméretű pánik ennél nagyságrendekkel több embert, akár milliókat is érinthet. És ez természetesen nem kerüli el a gyerekeinket sem, ezért fontos tudnunk, milyen pszichológiai háttere van annak, hogy éppen a koronavírust tartjuk halálos veszedelemnek az emberiség számára, míg például a sokkal banálisabb influenzát nem. Ezekkel az ismeretekkel felvértezve ugyanis könnyebben megnyugtathatjuk gyermekeinket.

„Természetes jelenség, hogy hajlamosak vagyunk túlreagálni azokat a stressztényezőket, melyekről úgy érezzük, hogy nincs kontrollunk felettük – magyarázza Scott Geller virginiai pszichológus professzor. – Amikor egy ilyen helyzettel kerülünk szembe, agyunk villámgyorsan kockázatértékelést végez, melynek során azt mérjük fel, hogy képesek vagyunk-e úrrá lenni a kialakult szituáción.”

A fenti megállapítás alapján könnyen belátható például az is, hogy miért nem keltenek hasonló állandó világméretű pánikreakciót az influenza járványok, holott az influenza vírusa hosszú ideje velünk van és időről időre akár nagy, pusztító járványokat is okozhatelsősorban a kisgyermekekre, az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre jelentve akár halálos veszedelmet.


A számok nyelvére lefordítva: az igazolt koronavírus-megbetegedések száma jelenleg tízezres nagyságrendre tehető, míg a halálos áldozatok számát néhány százas nagyságrendben mérik. Természetesen néhány száz haláleset is éppen néhány százzal több annál, amennyinek ideális esetben lenni kéne, ám ha ehhez hozzávesszük, hogy a járvány kiindulópontjául szolgáló hatalmas Kínában jelenleg több mint 1,3 milliárd ember él, könnyen belátható, hogy korántsem a lakosságot tizedelő járványról beszélünk. Az Európába behurcolt esetek száma még ennél is kevesebb, eddig egyelőre csak néhány szórványos esetet regisztráltak néhány európai nagyvárosban. Akkor most ehhez illesszük hozzá az influenzára vonatkozó statisztikai adatokat: csak az Egyesült Államokban a 2018/2019-es influenzaszezonban a járvány több mint 34 ezer ember életét követelte, míg egy évvel korábban a halálos áldozatok száma még ennél is több, 61 ezer volt.


Ha megnézzük, hogyan terjed és milyen betegséget okoz a koronavírus és az influenzavírus, akkor nagyon sok hasonlóságot fedezhetünk fel. Az egyikkel kapcsolatban azonban világméretű pánik alakult ki, míg a másik különösebben nem éri el az emberek ingerküszöbét – olyannyira nem, hogy bár védőoltás is rendelkezésre áll, ezt még a fokozott kockázatú csoportból sem adatja be magának mindenki. Érdekes paradoxon, hogy éppen részben hatásos vakcina rendelkezésre állásával is magyarázható az, hogy a közvélemény miért ennyire különbözően ítéli meg a koronavírus és az influenzavírus által létrehozott veszélyhelyzetet. Hiszen éppen a védőoltás opciója jelenti azt a bizonyos kontrollt, melynek birtokában úgy érezhetjük, hogy urai vagyunk a kialakult helyzetnek - szintén paradox módon még azok is így érzik, akik nem adhatják be maguknak a vakcinát. A koronavírus ellen azonban nem rendelkezünk hasonlóan hatásos védőoltással, bár a kutatások jelenleg is gőzerővel folynak a vakcina kifejlesztésére.


Beszéljünk őszintén!

És a végén térjünk vissza oda, ahonnan elindultunk: hogyan beszéljünk a gyerekeinknek a koronavírusról úgy, hogy helytálló információk alapján tisztában legyenek a reális kockázatokkal, de felesleges pánikot se keltsünk bennük. Ezzel kapcsolatban a szakemberek mindenekelőtt őszinteséget javasolnak. Semmiképpen nem tehetünk úgy, mintha a jelenség nem is létezne, hiszen a gyerekeink hallanak róla és akkor is kialakítják a maguk elképzeléseit a helyzetről, ha mi magunk homokba dugjuk a fejünket. És könnyen lehet, hogy a fejükben kirajzolódó elképzelések köszönő viszonyban sincsenek a valós helyzettel. Ezt meg egyik felelősen gondolkodó szülő sem akarhatja, ugye?


Legyünk tehát őszinték, és mondjuk el a gyerekeinknek, hogy a járvány a messzi Kínából indult el, ahol minden erőfeszítést megtesznek arra, hogy hozzánk ne juthasson el a vírus. Mondjuk el nekik azt, hogy a vírus a legtöbb esetben csak egy makacsabb náthához hasonló betegséget okoz, mely az esetek túlnyomó többségében minden probléma nélkül meggyógyul, és csak az eseteknek csupán kis hányadában vezet súlyos állapothoz vagy halálhoz. Tudatosítsuk bennük, hogy mi magunk is tehetünk azért, hogy ne betegedjünk meg, amit nagyon könnyen elérhetünk, például gyakori kézmosással, köhögés és tüsszentés alkalmával megfelelő zsebkendőhasználattal. Amikor a hírekben hallunk a járványról, gondoljunk arra, hogy ezek a hírek a gyermekeinkhez is eljutnak, és könnyen lehet, hogy kiegészítő szülői magyarázatra is szükségük van ahhoz, hogy mindent pontosan megértsenek és ne essenek felesleges pánikba. Biztosítsuk őket arról, hogy bármilyen kétely vagy kérdés esetén hozzánk bátran fordulhatnak.


Ehhez persze az is kell, hogy magunk se üljünk fel a rémhíreknek és tévhiteknek, és csak megbízható forrásból tájékozódjunk!

Néhány héttel ezelőtt egy rövid cikkben közérthetően összefoglaltam a legfontosabb tudnivalókat a koronavírussal kapcsolatban. Ha csak annyit tudsz a témáról, ami a cikkben olvasható, máris nagy lépést tettél afelé, hogy tisztában legyél a legfontosabb infókkal.

#koronavirus #coronavirus


Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó

radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró

Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt!


Ez is érdekelhet:

Koronavírus: amit szülőként tudnod kell


Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

© 2019 Anyás-Apás